Tizenhat év után ismét a Kálvin téri református templomban tartották az országos református tanévnyitó ünnepséget. Míg az első ilyen eseményen, 1995-ben csupán ötvenöt intézmény vehetett részt a közös tanévnyitón, amelyek hatvankilenc közoktatási feladatot láttak el akkoriban, addig a most kezdődő 2011/2012-es tanévben nyolcvanegy fenntartó százhuszonkilenc intézményben kétszázhat közoktatási feladatot lát majd el a református közoktatás.

Az idei tanévben negyvenhét óvoda, hetvenhat általános iskola, huszonnyolc gimnázium, nyolc szakközépiskola, három szakiskola, tizennégy művészetoktatási, hat gyógypedagógiai intézmény, huszonegy diákotthon, valamint két pedagógiai szakszolgálat és egy pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény lát el majd közoktatási, illetve a közoktatáshoz kapcsolódó feladatot a református egyház oktatási rendszerén belül – tájékoztatott a Zsinati Oktatásügyi Iroda. A református felsőoktatás területén kiemelkedő jelentőségű a szeptember 1-jén induló, debreceni székhelyű Wáli István Református Cigány Szakkollégium, amely huszonöt cigány fiatal felsőfokú tanulmányait segíti a tanév során.

Várakozás és bizakodás

Amint Papp Kornél, a Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetője elmondta, hazánkban a közeljövőben új jogszabályi környezetbe helyeződnek át a közszolgáltatások. Nemcsak a jövő év első napjától hatályba lépő új alkotmány és az egyházakról szóló sarkalatos törvény, de a napokban az Országgyűlés elé beterjesztendő új ágazati jogszabályok – a közoktatási és a felsőoktatási törvény – is meghatározó módon érintik majd a fenntartók és az intézmények hétköznapjait. „A református közoktatás szereplőit jellemző felfokozott várakozás azonban a jövőbe vetett bizakodásról is tanúskodik” – mondja az irodavezető, aki szerint – az 1990-es évek első felének újraalapítási hullámát leszámítva – soha ennyi feladat-ellátási helyen nem indult meg a református egyház által fenntartott intézményekben a munka.

A református egyház közoktatási szakértője ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a felületes külső szemlélő mindezt összefüggésbe hozhatja az önkormányzati intézményrendszer anyagi biztonságának feltételezett megingásával, és az egyházi intézmények gyarapodását az önkormányzatok „terhére rója fel”. Véleménye szerint mindez azonban csak az elmúlt esztendők ellentéteket szító oktatáspolitikájának utózengése. A valóság ezzel szemben szerinte az, amit a Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa már ez évi februári ülésén is határozatban fejezett ki, miszerint pénzügyi szempontok nem játszhatnak szerepet az esetleg felmerülő intézményátvételek során. 

Az idei tanévnyitó ünnepség a Kálvin téritemplomban

„Közoktatási intézmény átvétele csak akkor indokolt, ha az egyház közösségépítő, diakóniai és missziói munkáját hatékonyabban tudja végezni az oktatató-nevelő munka felvállalásával. E nélkül a küldetés nélkül önmagában az oktatás nem vezethet a kívánt eredményre” – emlékeztet a februárban is megfogalmazott szempontokra Papp Kornél, majd hangsúlyozza: az egyházi igény mellett vizsgálni kell a szülői igényt is, hiszen ha a szülők gyermekeik neveltetését a református keresztyén értékrend mentén képzelik el, az egyház nem maradhat tétlen.

Átvett intézmények

Papp Kornél kiemelte, hogy a református egyház által 2011 nyarán átvett tizenkét önkormányzati intézmény esetében is a fenti elvek szellemében jártak el, és a meglévő intézmények stratégiai továbbépítésére valamint a szülői várakozások megvalósítására került sor. Például Mezőcsáton, ahol csak református általános iskola működött eddig, most a középiskolát is átvette a fenntartó annak érdekében, hogy a gyerekek neveléséről ne csak nyolc, hanem tizenkét éven keresztül gondoskodhasson. Hasonló a helyzet Rákoscsabán is, ahol az óvodai ellátást bővíti a helyi gyülekezet az általános iskolai oktatás biztosításával.

A Zsinati Oktatásügyi Iroda tájékoztatása szerint az önkormányza­toktól átvett intézmények közül mindössze kettő van olyan településen – Fehérgyarmaton és Magyarcsanádon –, ahol eddig nem működött református közoktatási intézmény. Ugyanakkor Papp Kornél szerint itt sem valamiféle, az önkormányzatokat anyagi nehézségektől óvni kívánó akcióról van szó. Pusztán arról, hogy az előbbi esetben a két református gyülekezetnek is otthont adó szatmári városka református családjainak sorában jelentkezett az igény az egyházi oktatásra, az utóbbi esetében pedig arról, hogy a makói Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola a magyarcsanádi óvoda és iskola átvételével kívánja biztosítani hosszú távon a diákutánpótlást. „Elnéptelenedett falu, válságban vagy csődben lévő település nem szerepel az átvett intézmények listáján” – figyelmeztet a szakember.

Az átvételek következtében hét új intézménnyel (Budapest-Rákoscsaba, Fehérgyarmat, Magyarcsanád, Makó, Mezőcsát, Orosháza és Tata), valamint öt meglévő intézményben új telephellyel (Békés, Cegléd, Hajdúnánás, Törökszentmiklós és Túrkeve) gyarapodik a református egyház oktatási rendszere. Egyházunk az óvodai nevelést kilenc, az alapfokú oktatást öt, a középfokú oktatást pedig egy új feladat-ellátási helyen vállalta át.

Új alapítások

A fentiek mellett további öt intézmény alapításáról számol be a református oktatásügyet koordináló Zsinati Oktatásügyi Iroda. Püspökladányban a volt egyházi ingatlan tulajdonjogi helyzetének rendezésével került sor általános iskola és művészetoktatási intézmény alapítására. A miskolc-felsővárosi református közösség alapítványtól vette át intézményét, amelyben az általános iskola és a középiskola tevékenységét a művészetoktatás fogja át, és ahol először kerül sor a református oktatás berkein belül két tannyelvű képzésre.

A helyi egyházközség Balmazújvárosban óvodát és általános iskolát, Gödöllőn óvodát, a Tiszáninneni Egyházkerület pedig Kazincbarcikán általános iskolát indított el új intézményként. Fehérgyarmat és Magyarcsanád mellett tehát új településként Balmazújváros, Kazincbarcika és Püspökladány került fel 2011-ben a református közoktatás térképére.    

RL