„Könyvtárnyi irodalom dolgozta fel az elmúlt évszázadokban, hogy a keresztény egyház középkori deformációira válaszul 1517-ben elsöprő lendülettel érkező lutheri reformáció az egyház megújításán messze túlmutatva miként változtatta meg Európát” – írja Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz) által kiadott kis brosúrában, amely a zsurnalisztaszervezet október 17-i budapesti konferenciájának háttéranyagaként szolgál. A könyvecske két szerzője, Faggyas Sándor újságíró és Korányi András teológiai oktató célja ezért valószínűleg nem az volt, hogy világra szóló újdonsággal gyarapítsa az államtitkár által említett tudományos gyűjteményt, hanem az, hogy tömören összefoglalja azokat a tudnivalókat, amelyekkel magyarként és európaiként mindenkinek tisztában kell lennie. A hetvenöt oldalas füzetecskében fogalomtárat, részletes történeti áttekintést, reformátori életrajzokat és idézetgyűjteményt talál az olvasó. De a szerzők nem kerülték meg a kényes kérdéseket sem, külön fejezet szól Luther és Kálvin árnyoldaláról: a német reformátor esetében a zsidósághoz való viszonyulásáról, a svájci hitújítónál a Szervét Mihály megégetésében viselt felelősségéről.

Ahogy a fenti államtitkári gondolat is megállapítja: a reformáció megváltoztatta Európát. De pontosan mit is adott neki? E kérdésre keresi a választ a Prúsz október 17-i budapesti tanácskozása, amelyet a Károli-egyetem bölcsészkarának dísztermében tartanak 9 és 17 óra között. A konferencián előadást tart Fábri György társadalomtudós, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa, Prőhle Gergely államtitkár, Sepsi Enikő, a Károli-egyetem bölcsészkarának dékánja, Steinbach József református püspök és Tőkéczki László történész. A szervezők az ebédrendelés miatt a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy a +36-20-824-9657-es telefonszámon.

Kiss Sándor

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2015. október 11-i számában.