Idén a tavalyinál tízezerrel többen, százhatezren jelentkeztek a felsőoktatásba. A Károli is érzékelte a növekedést?

Nemcsak a jelentkezők száma volt jóval magasabb, hanem a felvetteké is több százzal nőtt idén. Jó reménységgel vagyunk afelől, hogy a kétezer-kétszáz új egyetemistával hallgatói létszámunk a beiratkozások után eléri a hatezer főt.

Idén jelentősen, huszonhatezerről tizenhétezerre csökkent az önköltséges képzésre felvettek száma. Ez hogy érinti az egyetemet?

A bölcsészkari képzéseink túlnyomó része államilag finanszírozott, a jogi kari képzéseink többsége pedig önköltséges. Ennek ellenére növekedett a jogi karra jelentkezők és felvettek száma is. Egyetemünk egészére nézve elmondhatjuk, hogy nagyságrendben nem változott a felvett önköltségesek száma a tavalyihoz képest.

Melyek a legnépszerűbb szakjaik?

Létszámukban legnagyobbak a bölcsészkaron az anglisztika, a keleti nyelvek és kultúrák (japán), a pszichológia, a szociológia és a tanárképzés, jogi karunkon a jogász szak, nagykőrösi tanítóképző karunkon a pedagógusképzés (tanító, óvodapedagógus), különös tekintettel a budapesti képzési helyre, hittudományi karunkon pedig a teológus–lelkész szak. Persze elkötelezettek vagyunk a többi szakunk iránt is.

A megnőtt diákszám több helyet is kíván. Már tavaly szó volt arról, hogy új épületre van szükség.

A Fővárosi Önkormányzattól bérelt Dózsa György úti épületet – a régi épületeink mellett – szeptembertől birtokba vehetik a hallgatóink és a munkatársaink.

Sajtóhírek szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal készülő jelentése a magyar egyetemek rendkívül rossz gazdálkodására hívja fel a figyelmet. A Károlival kapcsolatban is érhetnek minket meglepetések?

A független könyvvizsgálói jelentés évek óta rendben találja az egyetem gazdálkodását, a tavalyi évet is maradvánnyal zártuk. Ennek köszönhető, hogy az új ingatlan bérlését és felújítását is önerőből, hitel felvétele nélkül tudjuk megoldani.

Nyár végén lejár rektori mandátuma, ugyanakkor választások lesznek egyházunkban. Hat évvel ezelőtt ring­be szállt a dunamelléki lelkészi főjegyzői tisztségért. Rektorként folytatja, vagy ismét elindul a választásokon?

Az egyetemi szenátus és a fenntartó támogatásával az államfő szep­tember 1-jével újabb öt évre meghosszabbította a rektori mandátumomat. Ugyanakkor az ősszel esedékes egyházi választások közeledtével többen is megkérdezték, vállalnék-e jelöltséget a dunamelléki püspöki tisztségre. Ez is óriási megtiszteltetés. Én elsősorban lelkipásztor vagyok, ezért a rektori szolgálatomat is ennek szellemében látom el. A püspöki feladat pedig alapvetően lelkipásztori feladat, ezért azt válaszoltam: ha jelölnek, vállalom.

Püspök és rektor egy személyben?

Ha az egyházkerület közössége megválasztana a püspöki tisztségre, lemondanék az egyetemvezetésről. Hitünk szerint az egyházi választás Isten akaratának megnyilvánulása. Akár megválasztanak, akár nem, az ő kezéből fogadom el. Az előbbi esetében nyilván az egyetem közössége sem veszi rossz néven, ha lelkipásztorként a püspöki szolgálatot tartom elsőbbrendű hívásnak. Az utóbbi esetben pedig örömmel maradok a rektori tisztségben, hiszen akkor Isten ezen a helyen várja el tőlem az ő és egyházam szolgálatát.

Jogi doktori képzés a Károlin

 

Ismét működik a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája. Az akkreditált képzésre várják az érdeklődők jelentkezését. További információ: www.jdi.kre.hu.

Kiss Sándor

Az interjú megjelent a Reformátusok Lapja 2014. augusztus 24-i számában.