– Az illetékes minisztérium módosította az óvodai nevelés országos alapprogramját. Ezentúl része lesz az úgynevezett nemzeti nevelés is. Újdonság ez a református óvodáknak?

– Ezt mi eddig is természetesnek tartottuk. A református keresztyén óvodákban eddig is zajlott nemzeti nevelés, de ez nem azt jelenti, hogy körbe-körbe masíroznak az óvodások nemzeti indulókat énekelve, hanem azt, hogy népmeséket, mondákat, népi énekeket vonunk be a szövegértés-fejlesztésbe és az énektanításba. Ugyanígy bibliai történeteket és hitéleti énekeket is tanítunk nekik. Tehát a református óvodákban ez az új szabályozás semmilyen változást nem eredményez.

– A református egyház nagy léptékű óvodafejlesztés előtt áll. Mi ennek a jelentősége?

– A nevelés egyik legfontosabb területe az óvoda. Éppen ezért van szükség még több óvodára. Minél korábban el kell érni a gyerekeket és a szüleiket, családjukat. Azok közül, akik az óvodáinkon keresztül lépnek kapcsolatba a református gyülekezetekkel, sokan megkeresztelkednek, konfirmálnak, betagozódnak a gyülekezetek életébe. Az óvodafejlesztésekhez most állami támogatást kapunk, és, noha még nincsenek végleges döntések, mintegy hetven helyen lehet két-három éven belül óvodabővítés, -korszerűsítés vagy indulhat új intézmény.

Fehérváron kezdődött a tanév

„A tanárok felelőssége az adott tantárgyat úgy átadni, hogy azzal Isten üzenetét közvetítsék a tanórán" – fogalmazott Steinbach József dunántúli püspök a református oktatási intézmények közös tanévnyitóján.

– Van igény ennyi református óvodára? Az ország így is demográfiai problémákkal küzd.

– Az óvodákat nem a mai gyerekeknek építjük, hanem azoknak, akik a következő években fognak megszületni. Bízunk benne, hogy a kormányzati intézkedések sikeresek lesznek, és több gyermek születik majd. Ott fejlesztünk vagy építünk óvodát, ahol lesznek gyermekek – a fővárosban, az agglomerációban, megyeszékhelyeken és olyan községekben, ahol a gyülekezet erős, gyarapszik. Még nincs végleges döntés, de ha megvalósul a fejlesztés, az óvodai férőhelyek száma a tízezerhez közelít majd.

– Az új tanév hoz új intézményeket a református oktatási hálózatba?

– Igen, vettünk át általános iskolákat az államtól a fővárosban, Pesterzsébeten, továbbá Dunaújvárosban, Géberjénben és Zichyújfalun. Szentgálon egy alapítványi művészeti iskola került egyházi fenntartásba. Ibrányban óvodát és általános iskolát alapított a református egyházközség, Erdőhorvátiban pedig a gyülekezet döntése alapján megszűnt a református iskola, mert úgy érzik, nem építőleg hatott az iskola a gyülekezet életére. Szerintem ezzel nincsen gond, nem kell mindenáron intézményt fenntartani.  Így a 2018/19-es tanévben százhetvenkét településen van református oktatási intézmény, a feladatellátási helyek száma pedig átlépte a négyszázat.

Tuba és népi hegedű is érkezik a művészeti iskolákba
Hangszerfejlesztést kapnak a re­formátus művészeti iskolák: egyes intézményekben pianínó, tuba és népi hegedű is lesz a hangszerek között. Gimnáziumaink és általános iskoláink felébe elektromos zongora is érkezik. Idén nyolcvanhárommil­lió forintot költenek a fejlesztésre. Mindez állami támogatásból va­lósul meg, a program jövőre újabb nyolc­vanhárommillió forinttal folytatódhat majd.

– A digitális tananyagfejlesztéssel elkészültek?

– Magyarból, matematikából, a természettudományos tantárgyakból, valamint angol és német nyelvből már szeptembertől használhatják a pedagógusok a digitális református tananyagokat. Reméljük, nemcsak a református iskolák tanárai, hanem állami iskolákban tanító keresztyén pedagógusok is használják majd az internetről elérhető tartalmakat.

Hegedűs Márk, fotó: Vargosz

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2018. szeptember 2-i számában.