Az ünnepségen Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Prédikációjában kiemelte, hogy Isten, vándorló népének legfontosabb kérdése: Honnan jön az én segítségem? „Ha ezt a kérdést feltesszük, akkor elismerjük, hogy segítségre van szükségünk, az igazi segítség pedig Krisztus evangéliuma"!

Hangsúlyozta: amikor az ember ráébred arra, hogy segítsége az Úrtól jön, akkor kezd el másokkal beszélgetni, és „itt kezdődik el valami, amit úgy is nevezhetünk, hogy dialogikus életforma, és a mai napon azoknak mondunk köszönetet, akik ebben a dialogikus életformában segítették és segítik a magyar református népet és a Debreceni Református Hittudományi Egyetemet. Segítik, hogy ne térjünk le az útról és ne híguljon fel az evangélium igazsága. Velük együtt hisszük és valljuk azt, hogy annak a segítségnek, amelyre rákérdezünk, annak egyedüli garanciája Isten változni képes, változhatatlan hűsége"!

Az áhítatot követően Fekete Károly a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora köszöntötte a jelenlévőket, így többek között Johann Marx dél-afrikai nagykövetet, Dr. Barabás László tiszteletbeli osztrák konzult, valamint a kerület egyházmegyéinek megjelent espereseit, az egyetem pedagógusait, diákjait, a testvérintézmények küldötteit és a Debreceni Egyetem képviselőit. Beszédében kiemelte, hogy az intézményben mindig is együtt élt a nemzeti elkötelezettség és a tudományosság határok felettisége. A peregrináció, a külföldjárás lehetővé tette és teszi ma is, hogy a Kollégium diákjai jelen legyenek Európában és a nagyvilágban, ahogy rajtuk keresztül a nagyvilág és Európa is jelen van a Debreceni Református Kollégiumban. Hangsúlyozta, hogy a Hittudományi Kar, először 1917-ben, a reformáció 400. évfordulója alkalmából avatott díszdoktorokat. Fekete Károly kiemelte azt is, hogy az avató ünnepségek alkalmával a Kollégium még hangsúlyosabban fordul a nagyvilág protestáns tudományos személyiségei, a határon túli és a hazai reformátusság jeles egyéniségei felé, és ilyenkor méltatják a teológiával nem direkt foglalkozó, de a szakterületükön alkotva, hitvallást tevő református tudósok munkásságát is. Az intézmény ma már 132 díszdoktorral büszkélkedhet.

Az avatáson a  díszdoktorok nevében többek között Imre László és Jerry Pillay professzor mondott beszédet, a délután megtartott Tudományos Szimpóziumon pedig a díszdoktorok székfoglaló beszédei hangzottak el.

A Hittudományi Egyetem ebben az esztendőben tiszteletbeli doktorainak sorába fogadta:

 

• Dr. Stewart Jay Brown urat, egyháztörténész professzort, akadémikust, a Skót Egyháztörténeti Társaság tiszteletbeli elnökét (Edinburgh)
• Dr. Hans-Anton Drewes urat, Barth-kutatót, a Karl Barth Levéltár nyugalmazott igazgatóját (Basel)
• Dr. Imre László urat, irodalomtörténész professzort, az MTA rendes tagját, a Debreceni Egyetem volt rektorát (Debrecen)
• Koncsol László urat, írót, irodalomkritikust, a Szlovákiai Református Egyház volt főgondnokát (Pozsony)
• Dr. Ulrich Körtner urat, etika-professzort, az Etika és Jog az Orvostudományban Intézet vezetőjét (Bécs)
• Dr. Gottfried Wilhelm Locher urat, a Svájci Református Egyházszövetség elnökét, a Protestáns Egyházak Európai Közössége (GEKE) társelnökét (Bern)
• Dr. Pap Géza urat,  az Erdélyi Református Egyházkerület volt püspökét, a Romániai Református Egyház Zsinatának lelkészi ügyvezető elnökét (Kolozsvár)
• Dr. Jerry Pillay urat, rendszeres teológiai professzort, a Református Egyházak Világközösségének elnökét (Farrarmere – Dél-Afrika)
• Dr. Ritoók Zsigmond urat, klasszika-filológia professzort, az Ókortudományi Társaság egykori vezetőjét, az MTA rendes tagját (Budapest)
• Dr. Herman J. Selderhuis urat, egyháztörténész professzort, Kálvin-kutatót, a Refo500 igazgatóját (Hasselt – Hollandia).

Buzás Borbála, ttre.hu