A szingapúr-malájziai presbiteriánus/református egyház története 1842-ben indult, amikor a Londoni Missziói Társáság Kínán keresztül küldte misszionáriusait erre a területre. A délkelet-ázsiai miniállamnak közel ötmillió lakosa van, igen fejlett gazdasággal. A lakosságnak 14,6 százaléka keresztyén. A többség (42,5 százalék) buddhista. Ebben a kétnyelvű, maláj és angol számban sokat foglalkoznak a nevelés kérdéseivel, ahogy ők fogalmaznak: „az életre nevelés keresztyén összefüggéseivel”. Az egyházi iskolákban nagy hangsúlyt helyeznek a keresztyén értékek átadására a felnövekedő nemzedéknek. Ezt tanítással, korrekciós programokkal, az igazságosság begyakorlásával végzik, ami az ifjúság esztétikai, morális, spirituális és fizikai képzését, edzését is magában foglalja. Egyházukban külön nevelési tanács működik. 45 éves tapasztalataikról „Isteni utazás” c. kiadványukban számolnak be. Érdekesség, hogy a szülőknek rendszeresen tartanak szülők napját, amikor a neveléssel összefüggő kérdéseket, a család-iskola kapcsolatát beszélik meg. Kuo Chuan Presbiteri Alapiskola rendszerük 85 éves tapasztalatairól is számot adnak. Fontosnak tartják, hogy  hitüket gyakorló keresztyén pedagógusok dolgozzanak az egyházi oktatási intézményekben, ennek szervezett biztosításáról is írnak. Az egyház közösségi programjai között kiemelt helyen szerepel a sport, főként a távgyaloglás, de más sportágak is, melyekből rendszeresen tartanak egyházi versenyeket, bajnokságokat. Színes beszámolót kapunk az eredményekről e területen is. Meglepően gazdag a külmisszió, amit a szingapúri egyház végez Vietnamban, Indiában, Myanmarban, Indonéziában, Wuhanban, Kambodzsában, ahol óvodákat, általános iskolákat építettek, segítenek fenntartani, ellátják őket tanerővel, illetve biztosítják ezekben az intézményekben a presbiterképzést.

Az angol reformátusok Reform c. havilapjának központi témája: Honnan jön a hit? Az Európai alkotók sorozatban olvashattunk Borisz Paszternák orosz költőről és íróról, akinek odaítélték a Nobel-díjat, de  a szovjet szervek megtagadták ennek átvételét. Nyugaton első sikerkönyve a Doktor Zsivágó volt.  Neki és másoknak is a túlélés lehetőségét jelentette a költészet transzcendens világa az erőszak, fenyegetések, igazságtalanság, hontalanság, áldozattá tétel, megtorlás szovjet rendszerében. Ebben a számban Lev Tolsztoj keresztyén hitéről ír a lap. Kilencvenkötetes életművében következetesen szólaltatta meg az evangéliumot a modernizálódó Oroszországban. Gandhival, Bernard Shawval levelezett. Hatása Angliában is érezhető volt. Az egyik cikk a hit tudományos értékelésével, illetve hatásával, jelentőségével foglalkozik korunkban. A skót reformáció 450 éves gazdag örökségét is taglalják, s arra a kérdésre keresik, adják meg a válaszokat, milyen hatással volt a reformáció a skót mindennapi élet alakítására, a vallási és a szociális eszmék kölcsönhatására, Skócia fejlődésére. (Presbyterian.org.sg – urc.org.uk – 2010-08-23 – dr. békefy-röhrig klaudia – reformatus.hu)