Bölcskei Gusztáv megnyitó beszédének elején a református egyház 2011. évi jelmondatáról beszélt. A Pál apostol második korinthusi leveléből vett mondattöredéknek – „Krisztusért követségben” – a püspök szerint nyitottságot kifejező és közösséget teremtő, a reformátusságot tanúskodásra hívó tartalma van. „A követ feladata nem az, hogy a saját üzenetét mondja, hanem hogy azonosuljon az evangéliummal” – szögezte le a püspök.

Mit jelent ma a hitvallás aktusa?

Az egyházvezető hangsúlyozta: a követségben járást a gyülekezetekben, a misszióban, a szeretetszolgálatban, az egészségügyben és az oktatásban lehet megjeleníteni. Bölcskei Gusztáv hozzátette: a református egyház azt a bizonyosságot testesíti meg, hogy egyedül Krisztusban van a megoldás, a megbékélés, és egyedül ő az igazság és az üdvösség forrása.

A Zsinat lelkészi elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy idén a Zsinat a ciklus félidejéhez érkezett, ezért azt javasolta, hogy a testület ősszel ülés keretében készítsen számvetést, önvizsgálatot tevékenységéről és teendőiről.

Bölcskei Gusztáv szerint a közelgő évfordulók – a reformáció 500 éves ünnepe 2017-ben, valamint a Heidelbergi Káté születésének 450 éves jubileuma 2013-ban – is jó alkalmat adnak a számvetésre, fontos kérdések körbejárására. Így érdekes kérdés lehet például az, hogy mit jelent ma a hitvallás aktusa, mit jelenthet ma az egyház prófétai tisztének megjelenítése, vagy hol vannak az egyházak együttműködésének, az ökumenének a határai, mik a lehetőségei és mik a korlátai. Az évfordulók kapcsán a püspök reményét fejezte ki, hogy 2017-et a magyar reformátusság már közös énekeskönyvvel és liturgiával ünnepelheti.

Vállalni a református identitás

A püspök kitért a határon túli magyar reformátusok életében történt legfontosabb eseményekre is. Megemlítette, hogy a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyházban a közelmúltban tisztújítást tartottak, ahol teljes egyetértésben Csáti Szabó Lajos laskói lelkészt és Kel József kórógyi gondnokot választották meg püspöknek és főgondnoknak. A lelkészi elnök megjegyezte: a tavaly őszi vajdasági esettel szemben, ahol nemkívánatosnak nyilvánították a Generális Konvent képviselőit, a horvátországi zsinaton a helyi reformátusok kérésének megfelelően jelen volt a Generális Konvent Egyhézalkotmányi Bizottságának két tagja is, akik tanácsaikkal segítették a zsinati munkát. Bölcskei Gusztáv hangsúlyozta: „Ez az esemény azt bizonyítja, hogy lehetséges a megbékélés. Ennek a jegyében hívtuk meg őket is a Generális Konvent soron következő ülésére, Temesvárra.”

A Zsinat lelkészi elnöke beszámolt arról is, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház legutóbbi zsinati ülésén határozatot hozott a Magyar Református Egyház Alkotmányának a fenntartásokkal való ratifikálásáról. A kompromisszumos határozat kidolgozói azt remélték, hogy a konszenzus megteremthető lesz a szlovák ajkú reformátusokkal, azonban képviselőik, nemtetszésük jeléül, mégis kivonultak a zsinatról. Azóta a tárgyalások folyamatosak, és mindenki reméli, hogy ezek megnyugtató megoldáshoz vezetnek, hiszen amint Bölcskei Gusztáv is leszögezte: a szlovák ajkú reformátusok nem kívánják az egyházszakadást.

A püspök megemlítette, hogy a református egység napja, május 22. alkalmából a Generális Konvent elnöksége által jegyzett körlevelet küldtek a gyülekezeteknek, továbbá hogy megkezdődött a Magyar Reformátusok 6. Világtalálkozója, amelynek programjairól a megjelent programfüzetből lehet tájékozódni.

Bölcskei Gusztáv emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medencében idén esedékes népszavazások minden részegyház számára fontosak, ezért aktivitásra buzdítják tagjaikat. A Magyarországi Református Egyház is arra ösztönzi a reformátusokat, hogy egyrészt vállalják identitásukat, másrészt maguk is jelentkezzenek a kérdezőbiztosok közé.

Egyházi törvény, református észrevételekkel

A lelkészi elnök az állam és az egyház kapcsolatáról elmondta: a Károli Gáspár Református Egyetem és a Református Közéleti és Kulturális Központ a tavasz folyamán több olyan konferenciát is szervezett, amelyek aktuális közéleti kérdéseket feszegettek. Így napirenden volt az új alkotmány és a készülő új egyházi törvény is, amelynek az alapkoncepcióját Szászfalvi László egyházügyi államtitkár éppen ezen az alkalmon hozta nyilvánosságra.

Bölcskei Gusztáv a készülő egyházi törvénnyel kapcsolatban megemlítette: több fontos református javaslat is helyet kapott ebben. A püspök a törvénytervezet legfontosabb jellemzői közül kiemelte, hogy az rögzíti az állam és az egyház szétválasztását, elismeri az egyház joghatóságát annak belső ügyeiben, fokozott védelemben részesíti az egyházak elnevezését, jelképrendszerét és szertartásrendjét, valamint rögzíti, hogy az egyház elsősorban vallási tevékenységet folytató szervezet. A sarkalatos törvény három kategóriát különböztet meg: a történelmi egyházakat, az egyházként elismert vallási közösségeket, valamint a vallási egyesületeket.

Bérkompenzáció, egyszázalékos változások, államadósság

A közfeladatokat ellátó intézmények dolgozóinak bérkompenzációjával kapcsolatban a püspök arról tájékoztatott, hogy az állam ki kívánja azt terjeszteni az egyházi fenntartásban működő intézmények dolgozóira is. A kormány egyelőre az így felmerülő költségek mintegy ötven százalékának rendelkezésre bocsátását vállalta, és az ország nehéz költségvetési helyzetére hivatkozva arra kérte az egyházakat, hogy azok előlegezzék meg a hiányzó összeget. A négy történelmi egyház megértéséről biztosította a kormányzatot, de arra kérte a másik felet, hogy írásban rögzítsék a kompenzáció módját és ütemét. Bár a levelet márciusban elküldték, egyelőre érdemi válasz nem érkezett erre a felvetésre.

Bölcskei Gusztáv azt is elmondta, hogy napirenden van az állammal folytatott tárgyalások során a személyi jövedelemadó 1 százalékát érintő felajánlási rendszer átalakítása is. Várhatóan jövőre a teljes felajánlható összeg mintegy 30 milliárd forintról 17 milliárd forintra csökken az új adókulcs miatt, ezért a püspök szerint mielőbb napirendre kell tűzni az egyházfinanszírozás teljes rendszere átalakításának kérdését is. A lelkészi elnök hangsúlyozta továbbá: törekedni kell az egyszázalékos felajánlási rendszer egyszerűsítésére, átláthatóbbá tételére is.

A beszámoló szerint megtörtént az első szakértői egyeztetés a hit- és erkölcstanoktatás tárgykörében is, ahol azt a tanulságot vonták le az állami és egyházi szakértők, hogy szükség van az egyházak közötti egyeztetésre ahhoz, ki mit ért ezen fogalmak alatt. Szükség van további témajavaslatok kidolgozására, valamint az oktatói erőforrások felekezetenkénti felmérésre is.

A püspök továbbá emlékeztetett arra, hogy az államadósság csökkentése érdekében egyházunk az országos esperes–gondnoki értekezlet és a Zsinati Elnökségi Tanács beleegyezésével lemondott arról a körülbelül kétszázmillió forintról, ami a kulturális örökség rekonstrukciójára szánt állami támogatási keretből a Magyarországi Református Egyházra esne.

Kiss Sándor