Dézsi Lajos (1868. augusztus 23 – 1932. szeptember 17.) a kora újkor magyar irodalomtörténetének egyik legkiválóbb kutatója volt a XIX. század végén és a XX. század első harmadában. Felsőfokú tanulmányait előbb a szülővárosában, Debrecenben végezte, ahol református teológus diplomát szerzett, később Budapesten majd Berlinben bővítette irodalomtörténeti ismereteit.

Az 1890-es években két könyvet is készített a magyar kultúra kiváló alakjáról, Szenci Molnár Albertről. Az első 1897-ben jelent meg Szenczi Molnár Albert címmel, amely a százötven genfi zsoltár magyarra fordítójának életrajzát tartalmazza. A két évvel később kiadott munkája a Szenczi Molnár Albert naplója, levelezése és irományai címet kapta.

Az életrajzi könyv címlapját Cserna Károly festő és grafikusművész készítette el. Ezen a műalkotáson, a felhőkön ülő szárnyas angyal kezében egy zsoltáros könyvet tart. Az angyal lábainál Szenci Molnár életéhez kapcsolódó, szimbolikus jelentéssel bíró tárgyakat láthatunk: nyomdaprést, tintatartót lúdtollal, fordításaihoz használt könyveket, illetve Kálvin János mellszobrát. Utóbbi Szenci Molnár Albertnek a kálvini tanok magyarra fordításában játszott jelentős szerepére utal.

Dézsi Lajos könyvében e szavakkal értékelte az Institutio lefordítását: „Kálvin theologiai nyelve, műszavai s tömör mondatfűzése erős próbára tette a fordítót, kinek a gazdag theologiai polemikus irodalom daczára is fejletlen nyelv állott rendelkezésére. Molnár, vallásos lelkesedéssel, tárgyszeretettel és egész odaadással dolgozott felekezete e legjelentősebb hittani kézikönyvének híven való átültetésén, a theologus a nyelvészt is segítségül hívta: új szókat alkot, szükség esetén körülírással segít magán, de egészben az eredetinek még tömörségét is híven vissza tudta adni, tiszta, magyaros stylussal."

Két Szenci Molnár Albertről írt munkáját Misztótfalusi Kis Miklósról és Pápai Páriz Ferencről készített könyve követte

A Magyar Tudományos Akadémia 1906-ban a levelező tagjai közé választotta. Irodalomtörténetet tanított előbb a kolozsvári, majd a pesti, legvégül a szegedi egyetemen, amelynek 1922-től a rektori tisztjét is betöltötte. Hosszú éveken keresztül szerkesztette a Magyar Történeti Életrajzokat és a Magyar Irodalomtörténeti Értekezéseket. Szerkesztésében kezdődött el 1930-ban a Világirodalmi Lexikon köteteinek a kiadása.

Dézsi Lajos 1932. szeptember 17-én hunyt el Budapesten, sírja a szegedi református temetőben található.

Millisits Máté