Csodák palotája

„Sok csodának volt már tanúja ez a terem, jó és rossz csodáké is" – mondta a nyitóáhítaton Ifj. Csomós József tiszáninneni ifjúsági referens, aki dacára annak, hogy püspökgyerek, első alkalommal járt a zsinati ülésteremben. „Engem még senki sem tudott rávenni, hogy bejöjjek ebbe a terembe, de az ifjúsági zsinatra nem tudtam nemet mondani, mert itt olyan fiatalok ülnek, mint én, akik azzal küzdenek, mi a református, akiknek a statisztikai adatok szerint nincs jövőjük. Nem tudom, tudjátok-e, mi statisztikailag nem létezünk az egyházban." Az ifjúsági lelkész az Énekek 5,1–7 alapján arról beszélt, hogy a lesújtó statisztikai adatok alapján a református egyház a hetedik vers állapotában van: nem nyitott időben ajtót szerelmesének.

Mi a Zsinati Ifjúsági Fórum feladata, akik, bár ifjúsági zsinatként működnek, mégsem hívhatják őket így? Ifj. Csomós József szerint a legfontosabb, hogy megváltozott életű fiatalok gondolkodjanak az egyház jövőjéről, amely velük és általuk épülhet, hiszen ők maguk a jövő: „Mikor fogja megtalálni az egyház a helyét? Akkor, ha arra törekszik, hogy tagjai hozzáigazítsák az életüket Isten akaratához, Igéjéhez. Az egyház jövője nem annyi, hogy vannak jó fej református fiatalok. Nekünk olyan emberek kellenek, akik az Isten Igéjét használják. »Örök életnek beszéde van tenálad« – nem elég a polcon tudni a Bibliát, hanem használni kell. Végig kell ezt gondolni, srácok, nekünk is, nektek is, meg azoknak is, akik itt ülnek – mindig az Igéhez való viszonyunk a gond. Az ifjúsági zsinat akkor fog nagy dolgot csinálni, ha megváltozott életű fiatalok közösségeként dolgozik most együtt, s talán majd egyszer zsinati atyaként folytatja itt a rábízott munkát. Miért ne lehetnél te, aki egyszer hozzátehet ehhez az ügyhöz?"

Isten nemcsak nagyszüleink és atyáink Istene, hanem a miénk is – hangsúlyozták többen a találkozón, amely a folytatása egy tavaly indult kezdeményezésnek. A szervezők a skót reformátusok modelljét szeretnék meghonosítani, ahol a zsinattal egy időben ifjúsági zsinat is ülésezik, akik nyilatkozatban tájékoztatják az egyházvezetést a fiatalokat érintő, érdeklő kérdésekről. „Akit nem hallgatunk meg, azt megszólítani sem fogjuk tudni – pedig fontos, hogy az egyháznak olyan jövője legyen, amivel számolnak a fiatalok" – hangzott el a találkozón. Huszonhét egyházmegyéből húszat képviseltek fiatalok, akik között közel tizenöt református középiskola, valamint három teológia képviselői is jelen voltak a világi egyetemek hallgatói mellett.

A rettenet helye

A fórum tagjai közül legtöbben most először jártak a zsinati székházban. Az ismeretlen hely rettenetéről szólt Püski Dániel szombat reggeli áhítata az égő csipkebokor története alapján. „A fiatal Mózes ismeretlen területre téved: az Isten hegyéhez. Sokan először vagytok itt, és talán nem is tudjátok pontosan, miért vagytok itt. Szent ez a hely – itt szoktak ülni azok az emberek, akik vezetik a református egyházat, ez atyáitok Istenének a háza. Mózes szeretné jobban megismerni Istent a Hóreb hegyén, de még ezelőtt komoly feladatot kap, ahogy most ti is. Menjetek el, állítsátok talpra a magyar református egyházat, kopogjatok be a püspök, a miniszterelnök ajtaján, úgy, hogy talán még nem is ismeritek tökéletesen azt az Istent, aki benneteket küld erre. Jó lenne még egy pár évet készülni, csak utána indulni, nem? Isten mégis most küldi Mózest, és küld minket is. Isten él, meg tud mozdítani – csak így érdemes abba belevágni, ami ránk bízatott. Ő az egyetlen, aki igazán létezik – de ő nem csodafegyver, hanem önálló akarat, akiben bíznotok kell, és követnetek kell a vezetését, fel kell ismernetek az ő gondolatait, amik nem a ti gondolataitok. Legyen bennetek egy pici, jóízű rettenet, ami nem leblokkol, hanem kíváncsivá tesz!"

Igent mondani

„Ifjúságnak és missziónak együtt kell járnia. A misszió azt jelenti: jellé és követté lenni a személyes és közösségi megújulás egyházában. Különösen fontos a ti szerepetek: ti még nagyon érzékenyek vagytok az igazságra és nyitottak a befogadásra. A megoldhatatlan feladatok előtt se rettenjetek meg – Isten bízik bennetek, számít rátok, a kérdés csak az, hogy el meritek-e venni tőle ezt a feladatot" – mondta Dani Eszter zsinati missziói irodavezető, aki annak idején maga is kimondta Istennek, amikor tizenkilenc évesen a fiatalok, később a cigányok szolgálatára hívta: „Itt vagyok, nem tudom, hogyan kell ezt csinálni, de ha akarsz, használj engem."

Három kívánság

A szombati nap műhelymunkáiban a református identitásról, a kegyességi irányzatokról és a hitelességről a következőket fogalmazták meg a fiatalok. Szükség van élesen elkülönülő református karakterre? Ha igen, akkor fordítsuk mai nyelvre a hitvallásokat, ebben élhet az egyház. Másodszor: a fiatalok szerint evidencia a különböző irányzatok együttélése, bibliai kereteken belül. Harmadszor: a hitelesség nem más, mint gyengeségek elismerése, tolerancia, párbeszéd, törekvés a tökéletességre. A hitelességben segít a közösségi háttér, így bátrabban vallanak hitet. Jövőre ismét összeülnek a fiatalok. Az általuk felvetett lehetséges témák arra mutatnak, hogy az ifjúsági fórum lassan valóban ifjúsági zsinattá növi ki magát, ugyanis mélyen az egyház életébe vágó kérdéseikre szeretnék keresni a választ, például arra, hogyan tarthatja meg az egyház a fiatalokat, hogyan tölthetik be jobban a küldetésüket az egyházi iskolák, vagy hogy pontosan hol is van az állam és a pénz szerepe az egyház életében.

A tavalyi Zsinati Ifjúsági Fórumon a www.rakjukossze.hu honlapon közel hatszáz válaszadó és száz kommentelő véleménye alapján öt, az egyházképpel kapcsolatos témáról gondolkoztak a résztvevők. Kiderült: a fiatalok leginkább pontos, jól megfogalmazott iránymutatásra várnak a Zsinattól, például szexuáletikai témákban, illetve arra, hogy javuljon a kommunikáció világi és egyházi fiatalok, lelkészek és egyházvezetés között, hogy a kimondott igények meghallgatásra és válaszra találjanak – akár a liturgiai reform, akár egy szigorúbb egyházi minőségellenőrzési rendszer, akár a kommunikációs csatornák megerősítése terén.

Bagdán Zsuzsanna, képek: Sereg Krisztián