A REV európai régiójának ötfős vezetőtestülete január 19. és 21. között Uppsalában tartotta évente megrendezett rendes ülését. A bizottság felel az európai egyházvezetőket tömörítő REV Európa ülésének előkészítéséért, amelyik aktívan készül a világközösség nyári nagygyűlésére, amelyre Lipcsében kerül sor június 28. és július 7. között. Bár a nagygyűlés részletes napirendje egyelőre nem ismert, a migráció valamennyi kontinenst érintő égető kérdése, a nők lelkészi szolgálata, illetve a REV ünnepélyes csatlakozása a megigazulásról szóló evangélikus-katolikus közös nyilatkozathoz mindenképp része lesz a hétévente sorra kerülő, több mint ezer résztvevővel zajló közgyűlésnek. Utóbbit az európai tagegyházak túlnyomó többsége, köztük a Magyarországi Református Egyház ugyan támogatja, de csatlakozási nyilatkozattal kapcsolatos kritikus észrevételeikről további egyeztetések zajlanak. A kontinens református egyházainak vezetői március 24-én találkoznak Düsseldorfban, ahol a fenti témák mellett a nyáron sorra kerülő választásokról is egyeztetnek. A nagygyűlésen a küldöttek ugyanis mind a Végrehajtó Bizottság tagjairól, mind pedig az elnök és hat alelnök személyéről döntenek majd.   

A REV Európa vezetőtestülete immár hagyományosan a szolidaritás jegyében szervezi üléseit. Litvánia, Horvátország, Spanyolország és Erdély után így került sor idén a svéd reformátusok képviselőivel és az egyház alelnökével, Olle Alkholmmal való találkozásra, valamint egyházi kezdeményezések meglátogatására.

A Svédországi Egyesülő Egyház (UCS) 2011-ben jött létre a korábban is REV-tagegyház úgynevezett Szövetség Egyháza, valamint a baptista és metodista egyházak egyesülésével. Az UCS a 19. századi ébredési mozgalomnak köszönheti létrejöttét. Hétszázhatvan gyülekezetében hetvenezer aktív tagja van, de ennél több, mintegy százharmincezer ember vesz részt rendszeresen alkalmain és programjaiban. A református világközösséghez tartozó svéd egyház jellegzetessége a nemzetközi elkötelezettség és a rendkívül aktív külmisszió, aminek következtében a világ huszonhét országában vannak jelen missziói munkatársai. Az utóbbi években, más református egyházakhoz hasonlóan, a Közel-Keleten is erős kapcsolatokat építettek ki és számos kezdeményezést támogatnak, amelyek a térség üldözött keresztyén közösségeinek megmaradását célozzák. Szolidaritásuk és támogatásuk jeleként népes delegációval vettek részt Bejrútban a református közösségeket is tömörítő Közel-keleti Protestáns Egyházak Közössége (FMEEC) által szervezett nemzetközi konferencián is.

Az UCS arra törekszik, hogy az élet valamennyi területén megtapasztalhatóvá váljék a Jézus Krisztussal való találkozás újjáteremtő és átformáló ereje, személyes és társadalmi szinten egyaránt. Küldetésnyilatkozata szerint az egyház bibliai és reformátori alapokon állva erőteljes jelenlétre törekszik napjaink társadalmában. „Ez érvényes a bevándorlás kérdésére és menekültek befogadására éppúgy, mint az emberi jogok melletti kiállásra, a nőket és gyermeket sújtó erőszak elleni fellépésre vagy a béke, biztonság és fenntarthatóság mellett kiállásra.”

Az UCS küldetésével összhangban aktívan kivette a részét az európai református egyházvezetők kezdeményezésére tavaly létrehozott menekültügyi munkacsoport tevékenységében, amelyik első, budapesti találkozása alkalmával elkötelezte magát amellett, hogy a tagegyházakat a migrációval kapcsolatos teológiai reflexió, a keresztyén-muszlim kapcsolatok, a közel-keleti egyházakkal való együttműködés, a jó gyakorlatok megosztása és a tagegyházakkal való szolidaritás terén támogatja.

Alkholm megerősítette a svéd egyház elkötelezettségét arra, hogy továbbra is aktívan együttműködjön a munkacsoporttal, annak októberi nyilatkozatában foglalt felhívást követve: „Arra hívjuk a REV európai tagegyházait, hogy foglaljanak állást az idegengyűlölettel és a menekültek társadalmi marginalizásával szemben. Miután Krisztusban megigazultunk, szabadok vagyunk arra, és arra hívattunk, hogy felismerjük Krisztus arcát az idegen arcában és az igazságot keressük.”

A delegáció az egyházvezetők mellett találkozott az egyetemi gyülekezetek képviselőivel, valamint megismerkedett a menekültek és migránsok integrációját támogató két kezdeményezéssel, ami az utóbbi években kiemelt szerepet játszik az egyház társadalmi szolgálatában. Svédország csak 2015-ben százhatvanhárom-ezer menedékkérőt fogadott be, hatvan százalékuknak állandó, vagy átmeneti menedékjogot biztosítva. A menedékkérők majd negyede kíséret nélküli kiskorú, akiknek különös figyelmet szentel az egyház. Miközben Svédországban nagy izgalommal várták a január 20-i hivatalos bejelentést, miszerint az ország lakóssága a bevándorlásnak köszönhetően elérte a bűvös tízmilliós küszöböt, az UCS is számbeli gyarapodásról számolt be, amely a keresztyén menekültek mellett a muszlim lakósság áttérésének köszönhető.

A két uppsalai gyülekezet által a város anyagi támogatásával fenntartott központban komplex integrációs programot kínálnak a bevándorlóknak, ahol tizennyolc munkatárs és többtucat önkéntes gyülekezeti tag részvételével a nyelvoktatáson, a jogi tanácsadáson, a lelkigondozáson és a közösségi programokon túl egészségügyi képzés, a szülői szerepre való felkészítés és óvoda is várja a majd négyszáz rászorulót, akik túlnyomó többségben a közel-keleti térségből érkeztek a skandináv országba az elmúlt két évben. A misszió a kölcsönös, kétoldalú integráció jegyében törekszik arra, hogy megteremtse a találkozás alkalmait az eltérő társadalmi és vallási hátterű menekültek csoportjain belül, illetve a svéd lakósság és a bevándorlók között egyaránt. A keresztyén közösség küldetésnyilatkozata szerint olyan társadalom megerősítésén fáradozik, amely „értékeli a tapasztalatok és képességek sokszínűségét és ahol az emberek minden különbözőség ellenére is nyitottak arra, hogy kölcsönösen tanuljanak egymástól”. Hasonló cél vezeti az UCS ifjúsági egyesületét, a gyülekezetek ifjúsági csoportjait tömörítő kiterjedt hálózatot, amelyik különösen a vidéken, falvakban és kisvárosokban élő nagyszámú fiatalkorú menekülttel való kapcsolatépítésben nyújt segítséget a helyi közösségeknek. Az „Equmenia” kezdeményezését az a felismerés indította el, hogy a kistelepüléseken a helyi sportklub és a gyülekezet az egyetlen közösségszervező erő. A szervezet ezért átfogó segédanyagot fejlesztett ki az ifjúsági csoportoknak, amelyben a menedékkérelmek elbírálásának jogszabályi háttere éppúgy szerepel, mint a szolgálatot érintő érzékeny kérdések: mentális segítségnyújtás a traumatizált és jövőkép nélküli menekülteknek, bizonyságtétel a muszlim fiatalok előtt, menekültek befogadása a gyülekezetbe, reális célok kitűzése és a programok fenntarthatósága.

A bizottság a jövőbeli terveket mérlegelve kilátásba helyezte, hogy az egyházvezetőket tömörítő REV Európa soron következő rendes ülésére Budapesten kerül sor 2018-ban.

Külügyi Iroda