Hogy kerül egy színművész a református egyházba?

Ha megengedi, kicsit pontosítanám: valóban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végeztem, de végzős koromtól az elmúlt 25 évben kifejezetten kulturális fejlesztések vezetésével, intézmények, fesztiválok, iskolák alapításával foglalkoztam. Így többek között az általam létrehozott vagy átalakított hivatásos színházak igazgatójaként, illetve rendezőként dolgoztam, ahogy 2006–2007-ben Debrecenben is. 2006-os találkozásomnak Bölcskei Gusztáv akkori püspökkel és a későbbi személyes kapcsolatnak is köszönhető, hogy felkértek a 2009-es református egyházegyesítés szimbolikus eseményeinek, valamint kulturális rendezvényeinek megtervezésére, illetve az eseménysorozat lebonyolításának vezetésére, ami eddigi pályám talán legnagyobb szakmai és szakrális élménye volt. Hogy csak egy példát emeljek ki: amikor 2009. május 22-én reggel azt láttam, hogy ezrek állnak a Kárpát-medence hatalmas makettje körül, hogy elhelyezzék az otthonról hozott maréknyi földet, az egyszerre megrendítő és felemelő élmény volt. Vagy amikor Pap Géza korábbi erdélyi püspök azt mondta az ő egyházrészüket szimbolizáló harangtoronyhoz érkező egyesítő menetnek lassan, tagoltan, hogy: „nagyon régóta vártunk benneteket" – még most is elszorul a szívem! Az egyesítési esemény után kaptam a felkérést, hogy vegyek részt az RKK kuratóriumának munkájában.

Milyen lehetőségek nyíltak meg a megújult RKK előtt?

Az egyház vezetése – Bogárdi Szabó István püspök és az elnökség – úgy döntött, hogy az RKK összefoghatja a református egyház közéleti és kulturális tevékenységét. Lehetőséget adtak arra, hogy foglalkozzunk e területek stratégiai fejlesztésével, ami engem kifejezetten inspirál. Szerencsés egybeesésnek tartom, hogy az egyház új vezetősége és Gér András zsinati tanácsos szinte a kuratóriummal azonos módon képzelte el az RKK megújításának lehetőségét. Az eltelt három hónapban, amióta a kuratórium elnökének választottak, végiggondoltuk a következő évek lehetséges programját és az ezekkel kapcsolatos feladatokat, amelyeket ebben a hónapban véglegesítünk.

Minek számít akkor az RKK szervezte migrációról szóló beszélgetés?

A mai beszélgetés csak egy kis csivitelő madárka volt, mondjuk, hogy az első fecske... A fontos az, hogy elkezdtünk dolgozni. Rendkívüli tervek, nagyszerű ötletek fogalmazódtak meg. Nagy várakozás van bennünk azzal kapcsolatban, amivel szolgálhatunk az egyháznak és a társadalomnak egyaránt. Szeretném, ha a munkánkkal kifelé tudnánk fordulni: óriási hiány – értékválság, káosz, értelmezési zavarok – van körülöttünk. Az RKK kiemelt feladata lehet, hogy azokat az értékeket, amelyeket reformátusként magunkénak vallunk, korszerű módon, új eszközökkel tudjuk kivinni a széles társadalmi, nyelvi-kulturális közösségbe. Számos téma van, amelyekről véleményt kell formálnunk – hiszem, hogy a hívő emberek képesek jövőbe mutató új gondolatokat bevinni a közbeszédbe.

Csányi János 2009. május 22-én a Magyar Református Egyház egyesítése, az Alkotmányozó Zsinat és ünnep szimbolikus eseményeinek tervezője és programigazgatója volt.

Bagdán Zsuzsanna, fotó: Kalocsai Richárd

Az interjú megjelent a Reformátusok Lapja 2016. április 17-i számában.