A népzene, röviden megfogalmazva a nép által önkéntelenül kialakított zene, keletkezésének helyét, idejét, körülményeit általában homály fedi. A népzenét a helyi közösségek formálják, míg az ennek ellentéteként, vagy kiegészítőjeként felfogható műzenét az előkelő körök hivatásos művészei, zeneszerzői, és a rájuk vonatkozó divatok alakítják.

A Református Zenei Fesztivál május 18-i nyitónapjának esti, Bakáts téri koncertjén a Szalonna és Bandája előadásában nemcsak autentikus népzenét, hanem népzenei feldolgozásokat is hallhat a nagyérdemű. A Magyar Állami Népi Együttes muzsikusaiból verbuválódott zenekar repertoárján a Kárpát-medence leggyönyörűbb zenéi szerepelnek, a formáció tagjai rendszeres résztvevői a hazai legnagyobb fesztiváloknak. Emellett a világ számos országában, köztük Venezuelában, Indiában, Görögországban, Angliában, Ukrajnában, Romániában, Szlovákiában és az Egyesült Államokban is felléptek már.

A magyar népzene legősibb formája, a népdal, mely szerzőit nem ismerjük, a legtöbbjük nemzedékről nemzedékre öröklődve, szájhagyomány útján maradt ránk. A 18. század közepéig éneklésük mindennapos volt, lekottázásuk és szövegük lejegyzése csak ezt követően indult el. A tudományos népdalgyűjtéssel az 1900-as évek elejétől kezdtek el foglalkozni. Legnagyobb népdalgyűjtőink Kodály Zoltán és Bartók Béla zeneszerző, zenetudósok nevéhez kötődik.

Népdal és reneszánsz találkozása

A népdalok világa Sebestyén Mártát már kislány korában magával ragadta, ami nem is csoda, hiszen édesanyja zenepedagógus, Kodály Zoltán egykori tanítványa. Ezért is fedezhették fel nagyon hamar korunk egyik legismertebb énekesnőjének tehetségét, aki azóta minden magyarországi díjat megkapott, amit egy művész elnyerhet. Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas, valamint Prima Primissima-díjas, ezen kívül a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével is büszkélkedhet. Olaszországban Diploma alla Carriera és Chinciano Fellini díjjal tüntették ki. Énekelt a több Oscar-díjjal kitüntetett „Angol Beteg" című filmben és a Deep Forest Grammy-díjas világzene albumán is. Fellépett már a japán császár előtt, de a spanyol király és az angol uralkodó is megismerhette általa a magyar nép dalait.

Sebestyén Márta ezúttal a Református Zenei Fesztiválon Andrejszki Judittal fog közreműködni a Kálvin téri Református Templomban május 18-án este fél tízkor kezdődő késő esti zenés áhítaton, ahol Szabó István dunamelléki püspök hirdet Igét. Sebstyén Márta és a hazai régizenei élet egyik meghatározó alakjának, Andrejszki Juditnak a habitusa, zenei gondolkodása nagyon hasonló, noha hangfajuk és stílusuk eltérő. Mégis a két énekesnő előadásában a népzene rusztikus volta, hús-vér előadásmódja a reneszánsz nem kevésbé vérbő és örömteli dalaival gyönyörűen összesimul. A két előadóművész célja, hogy emberközelbe hozzák mindkét zenét.

Népdalgyűjtéstől a táncig

A népdalokról szóló első összefoglaló munkát Bartók Béla adta közre 1924-ben, A magyar népzene címmel. Leíró–rendszerező, azaz tipológiai megközelítésmódot alkalmazott, a dallamok csoportosításának fő szempontjává a magyar, illetve idegen eredetet tette. Kezdeményezte a magyar népdalok egyetemes gyűjteményének kiadását, de a háború közbeszólt, és Bartók halála miatt ez kiadatlan maradt.

A Református Zenei Fesztiválon Bartók Béla műveit is hallhatja majd a közönség, igaz nem népdalfeldolgozásait. A Kelemen Kvartett lemezbemutató koncertjén, május 20-án 19 órától a Ráday utcában Bartók Béla 5. vonósnégyese is helyet kapott. A Kelemen Kvartett 2009-ben alakult. A vonósnégyes 2011 szeptemberében megnyerte a 4. Pekingi Nemzetközi Zenei Verseny első díját, 2011 júliusában a Melbourne-i Nemzetközi Kamarazenei verseny második díját és közönségdíját valamint az egyik fődíjat. Olyan neves hegedűművészekkel játszottak már együtt, mint Joshua Bell és Lendvay József. Az együttes eddig Svájcban, Olaszországban, Szlovéniában, Ausztriában, Horvátországban, Németországban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Kínában koncertezett. Naptárjuk 2014 végig szinte más most tele van. Idén meghívást kaptak a Lockenhaus Fesztiválra valamint a berlini Filharmóniába bemutatkozó koncertre és lemezfelvételre, jövőre Londonban és a South Cork-i Fesztiválon debütálnak. 2014-ben egy háromhetes ausztrál, valamint háromhetes kínai turnéjuk lesz.

A népdalgyűjtés hőskora után számos gyűjtő folytatta a munkát. Többek között a gyűjtemények folyamatos bővülésének köszönhető, hogy az 1970-es években elindult a táncházmozgalom. Budapesten az első táncház 1972. május 6-án nyitotta meg kapuit, nagy lendületet adva ezzel az az óta is töretlen népszerűségnek örvendő műfajnak. A Református Zenei Fesztiválon a Berka együttes fogja húzni a talpalávalót, méghozzá 18-án éjjel fél tizenkettőtől a Lónyay utcai Református Gimnáziumban. Az együttes 2008 októbere óta tartó pályafutása alatt már több mint százharminc táncházat tartott. Fő küldetésüknek a moldvai csángó népzene művelését, népszerűsítését tekintik, nemcsak Magyarországon. A mai Románia területén kisebbségben élő magyar nyelvű népcsoport zenéje és táncai eltérnek a Kárpát-medencéből ismert magyar folklórtól, néha a középkor hangulatát idézik. Jellegzetes hangszerei a furulya, kaval és a hegedű, valamint a koboz és a dob, melyeken magyar, román és balkáni dallamok is megszólalnak.

Nyenyere

Magyar népi hangszerek alatt a magyar népzenében meggyökeresedett, hagyományosan használt hangszereket értjük, amelyek igen változatos összetételűek. A hétköznapi használati tárgyaktól kezdve, mint a kanál, vagy kanna, a házilag készített hangszereken át, például tilinkó, a nemzetközileg ismert gyári hangszerekig, (hegedű, klarinét vagy bőgő) minden megtalálható.

A Református Zenei Fesztiválon a hangszerek közül a tekerők, más néven nyenyerék fognak bemutatkozni. Bálint Károly és Tekerős barátai május 19-én szombaton, 11 órától fogják szórakoztatják majd a Bakáts téren a családi programra érkezőket. A Magyar Tekerősök több évszázados múltra visszatekintő hagyományos magyar tekerőmuzsikát kutatják, őrzik és adják tovább. Mindehhez felhasználják a hangszer példaértékű, ezeréves európai tradícióit. Koncertjeiken a hagyományos dél-alföldi parasztzene mellett megszólalnak a zenekar tagjai által készített feldolgozások, történeti énekek, egyházi népénekek  és Európa népeinek tekerős dallamai.

Népzenéhez is köthető programok a Református Zenei Fesztiválon

Május 18. 16:40, Bakáts tér: Berka együttes koncertje

Május 18. 20:00, Bakáts tér: Szalonna és bandája

Május 18. 21:30, Kálvin téri Református templom: Késő esti zenés áhítat Sebestyén Márta és Andrejszki Judit közreműködésével

Május 18. 23:30, Lónyay Utcai Református Gimnázium: Táncház a Berka együttessel

Május 19. 11:00, Bakáts tér: Bálint Károly és Tekerős barátai a családi program keretében

Május 20. 19:00, Teológia-Ráday u. 28.: Kelemen Kvartett: Lemezbemutató koncert