Csomós József tiszáninneni püspök a konferencia nyitó áhítatában elmondta, kiváltság, hogy olyan nemzedékek éltek előttünk, akikre emlékezhetünk, és akiket számításba vehetünk a válaszok keresése közben. Ravasz Lászlót idézve rávilágított, életük nem olyan volt, mint a mezei iringóról leváló „ördögszekér" az őszi szélben, mely elhagyja gyökerét. – Ma egy céltalan világban igazán célt mutatni, van-e ennél nagyobb kihívás? Van-e nagyobb ajándék, minthogy vannak mintáink, amiket utánozhatunk? Így adunk hálát az előttünk járókért, akik szívük teljességéből életfolytatásukkal hirdették az igét – fogalmazott az egyházi vezető.

A konferencia első napján az előadók között volt mások mellett Kováts Dániel nyugalmazott főiskolai tanár, Benke György református lelkész, Mátyus Aliz író, és Koncz Gábor, a TIT Stúdió Egyesület igazgatója. Közreműködésükkel és a korabeli feljegyzésekből elhangzott idézetek segítségével az egybegyűltek áttekintették Koncz Sándor életútját kitérve özörényi születésére, diósgyőri gyermekkorára, diákéveire, az alsóvadászi lelkipásztori szolgálatára, és a sárospataki teológián végzett tevékenységére.

Koncz Sándor és Kierkegaard

Az életút állomásai mellett áttekintették tudományos munkásságát és műveit, külön figyelemmel az 1938-ban megjelent „Kierkegaard és a világháború utáni teológia" című filozófiai összefoglalójára, amely a dán filozófus protestáns teológiára gyakorolt hatását mutatja be. Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a MRE Zsinat lelkészi elnöke „Kierkegaard egykor és ma" címmel tartott előadást felelevenítve és tisztelegve a kétszáz éve született dán egzisztencialista filozófus, Soren Kirkegaard munkássága előtt.

A teljes cikket a Tiszáninneni Református Egyházkerület honlapján olvashatja.

Forrás: Kojsza Péter/tirek.hu