A román munkatörvény módosítására irányuló jogszabályt Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője dolgozta ki, és 42 – különböző pártokhoz tartozó – honatya támogatta kezdeményezőként.

A törvényt sürgősségi eljárásban tárgyalták, hogy már az idén alkalmazni lehessen. Romániában az ortodoxok a nyugati kereszténység húsvétjához képest egy héttel később, április 8-án ünneplik Jézus feltámadását. A jogszabály nem tér ki arra, hogy a különböző vallásúak esetében hogyan járnak el, Erdélyben általában a munkáltatók és a munkavállalók közös megegyezése alapján szokták kiadni a húsvéti munkaszüneti napokat.

A kezdeményezők azzal érveltek, hogy a román munkatörvény 14 munkaszüneti napot biztosít, ami kevesebb, mint más nyugat-európai országokban, ahol több helyen a nagypéntek is hivatalos ünnepnek számít. A szociáldemokrata Adrian Solomon szakbizottsági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos a román nép keresztény tudatának erősítése, ezért indokolt a munkaszüneti nap a kereszténység számára oly jelentős ünnepnapon, mint a nagypéntek.

A képviselőház szerdán nagy többséggel szavazta meg az újabb munkaszüneti napot: 233 támogató voksot kapott, és mindössze 7-en szavaztak ellene 19 tartózkodás mellett. Korábban a szenátus is rábólintott a törvényre, így most már csak Klaus Iohannis államelnöknek kell kihirdetnie, hogy hatályba lépjen.

Munkaszüneti nap Magyarországon is

2017-ben Magyarországon is munkaszüneti nappá nyilvánították a nagypénteket, a parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta az erről szóló javaslatot. Orbán Viktor miniszterelnök még 2016 októberében, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának '56-os emlékülésén jelentette be: a reformációi emlékévet jó alkalomnak tartja a kormány, hogy nagypéntek újra munkaszüneti nap legyen Magyarországon.

Forrás: MTI, fotó: Kalocsai Richárd