Az épület nyílászáróinak cseréjét végzik jelenleg. A szakemberek az egyik régi ajtó kibontásakor az ajtófélfa mélyedésében találták meg azt a fém dobozt, amely négy különböző időben datált levelet tartalmaz. Az első dokumentum 1784-es keltezésű és a parókia építésének engedélyéről szól Tóth Ferenc lelkész idejéből. A második és a harmadik levél az 1817-ben és 1830-ban végzett tetőjavítás részleteit tartalmazza Szondy István lelkész tollából. A legkülönlegesebb 1854-ből származik, ahol a gyülekezet tudós lelkipásztora – Csíkos Sándor – a parókia újjáépítéséről és bővítéséről ír korabeli stílusban. Leveléből árad az igényesség, a mély bibliaismeret, hivatásának és a közösségének mélységes szeretete.

A levélben apró utalásokat találtak Csíkos Sándor lelkész tájékozottságára európai építészeti és történelmi kérdéseiben is, hiszen megjegyzi, hogy a tető „olasz stylű zsindellyel fedeleztetett be." Az időkapszula csomagolópapírjának belső részében pedig arról ír, hogy miközben a parókiát újítják, folyik a Krími háború (1853-1855) az Orosz Birodalom és az angol–török–olasz–francia szövetséges erők között.

Az egyházközség lelkipásztorai Fodor-Csipes Anikó és Fodor Gusztáv isteni időzítést látnak a kapszula megtalálásának az időpontjában is, hiszen éppen tegnap kezdődött el a templom 1774-es latin nyelvű falitáblájának a szakszerű restaurálása. Fontosnak tartják a gyülekezet gazdag múltjának a megőrzését, erre az idők viharát is kiállt biztos alapra építve annak jövőjét!

Buzás Borbála
Fotó: Tiszaszentimrei Egyházközség