Egy kórháznak nem profilja a könyvkiadás, a feladatot mégis természetesnek találta Velkey György gyermekaneszteziológus, intenzív terápiás orvos, aki pályája elejétől kezdve minden altatás előtt énekel a gyerekeknek. „Amikor a szakmát kezdtem, még merev szabályok szerint működött a gyógyítás, így meghökkentő lehetett a viselkedésem. Viszont aki könnyebben elalszik, könnyebben is ébred – és orvosi oldalról nézve pedig a módszer megóv a szövődményektől is” – meséli.

A főigazgató emellett egészségházként definiálja a Bethesdát, ahol sok perspektíva nyílik a gyógyításra. Ennek kapcsán hangsúlyozta, nem mindegy hogyan fordulnak a betegekhez, hiszen a kórházi kezelések érzelmileg megterhelik, feszültté, szorongóvá teszik őket. A mese másfajta kommunikációs formát ad, ami megteremti az otthonosság érzését – ezzel egy másik világba való belépést: „Nekünk is fontos, hogy belekerüljünk az érzéseikbe, így különböző világok találkozhatnak a sokszor fájdalmas valóságban.”

A Bethesda Gyermekkórház szakemberei egyetértenek abban, hogy a gyermekek fizikai gyógyítása mellett a lelkükre is nagy figyelmet kell fordítani, így a könyvből a dolgozók és a hosszabb ideig bent tartózkodó gyerekek is kapnak egy saját példányt. Az elkészült mesekönyvben öt fejezethez válogattak tartalmuk és szimbólumaik alapján gyógyulást elősegítő verseket, meséket. A tematika segítségével ezeket terápiás céllal alkalmazzák – például altatás előtt és ébredéskor –, így megkönnyítik a kórházban töltött időt. A ,,Varázsfa” melléklet a különböző osztályok dolgozóiról készült fotókat vonja be a mesei világba, így pozitív szereplőként mutatja be őket a gyerekeknek. 

 

Eszköz a tehetetlenségben

Korzenszky Klára szakpszichológus a kórház Égési Osztályán már régebben is használt meséket, hogy segítse a gyerekeket a fájdalmak, a bizonytalanság ideje alatt. A kötet ötletével felkereste Bese Nórát, aki több könyv kiadását is koordinálta az utóbbi években. A vágy és a kívánság így összefogással párosult, egy pályázatnak köszönhetően már 2000 példány készült az Egészségszövőkből.

„Pszichológusként azt látom, hogy a valóban rendkívüli és gondoskodó szülők ilyen helyzetben eszköztelenekké válnak, nem tudják úgy csökkenteni a stresszt, mint a mindennapok során.” A mesekönyvet azért tartja fontosnak, mert a különböző szerepekbe való belehelyezkedés és a fantázia tevékenység a gyermekek életének része, így munkatársaival ezt az ismerős helyzetet szeretnék visszahozni. A mesehőssel való azonosulás énerősítő funkcióval bír, így kórházi körülmények között is meg tudnak teremteni egyfajta érzelmi biztonságot. Bár egyelőre kevés visszajelzés érkezett, a pszichológus elmondása alapján már a gyógytornászok is alkalmazzák – a foglalkozás előtt pedig egy édesanya mesélt a körülötte várakozó gyerekeknek.

Varázslat: a mese transz állapot

„Ez egy szeretetben született könyv” – foglalta össze az alkotás folyamatát Sorompó Anett, a kórház szociális munkatársa, családterapeuta, aki ezek mellett a könyv grafikusi feladatait is elvállalta. Alkotó társával, Németh Zsófiával hetekig dolgoztak szinte megállás nélkül – amíg egyikőjük festett, a másik mesélt és fordítva. A készítők nem véletlen az akvarell technikát választották az illusztrációkhoz: a vízben oldódó festéket növényi, állati, ásványi és szintetikus színezők és kötőanyagok alkotják, egyszerre engedelmes és engedetlen festéknek tartják, hiszen nem javítható – „ugyanúgy, ahogy a gyermekeknek mondott szavaink.”

Sorompó Anett szerint is fontos, hogyan ébresztik és altatják a kicsiket, nem tudható biztosan mennyit hall valaki az altatás során. Reméli, hogy a „szőttesbe” a kórházi dolgozók is beleszőhetnek néhány szálat, és ha a gyerek mesei világban látja megjelenni az egészségügyi dolgozót, pozitív hősként tekint majd rá.

Kortalan terápia

„Nemcsak a betegnek, a szülőnek és az ápoló személyzetnek is segítség. Borzasztó érzés, hogy sokszor az ellátás során mi magunk vagyunk a gyerek fájdalmának okozói – mondja el saját szempontjukat a segítő. A mese transz állapota viszont egy varázslat, jönnek a képek, történetek, ezzel együtt a kellemes érzés, hogy akár én lehetek a vadakat terelő juhász.” Ezzel kapcsolatban azt is megtudtuk, egy 18 éves beteg ugyanúgy bekerül a regresszió állapotába, mint fiatalabb társai, ilyenkor neki is jólesik hallani a kedvenc gyerekkori dalát, mondókáját.

Az Egészségszövők tehát kortalan mesekönyv. Velkey György főigazgató szerint korosztályának biztosan jó, mivel ő is alig bírta letenni – ráadásul mindenki mást hasznosít belőle. A könyv segítség a betegnek, a családoknak és az ápoló személyzetnek is, a közöttük lévő kapcsolatot valódi interakcióval erősíti. A szeretetben született könyv is azt mutatja, hogy a Bethesdában gondozzák a mesét és annak útját is, a készítő csapat odaadása így pozitív nyomot hagy a gyerekek lelkében a kórházon kívül is.

Demeter Anna, fotó: Vargosz