A tanácskozás első napirendi pontjaként Martina Wasserloos-Strunk, a testület tavalyi budapesti ülésénmegválasztott elnökének beszámolóját hallgathatták meg a jelenlevők, aki a Migrációs és Menekültügyi munkacsoport tavaly elfogadott ajánlásait követve az európai és közel-keleti régió közötti konzultáció és szorosabb együttműködés jegyében Szíriában tett látogatásáról is beszámolt.

A 24 órás találkozón a kontinens református egyházainak küldöttei között szép számban vettek részt a Kárpát-medencei magyar református egyházak delegáltjai is. Szenn Péter, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspöke mellett Palcsó Attila, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház külügyi tanácsosa, Bódiss Emőke, a Szlovéniai Református Keresztyén Egyház lelkésze, Ódor Balázs a Magyarországi Református Egyház külügyi irodavezetője, Antal János, a Királyhágómellékei Református Egyházkerület külügyi tanácsosa és Erdélyi Diána magyarországi református külügyi referens, a REV Végrehajtó Bizottságának magyar tagja is arra emlékeztették a résztvevőket, hogy a magyar reformátusság Európában megkerülhetetlenül fontos része a közösségnek.

Az idei ülés témája a politikailag megosztott Európa volt; a reformátusok arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen szerepet játszhatnak egyházaik a kontinens békéjének és egységének megőrzésében. Európa országait érő társadalmi kihívásokra ugyanis sem a túlfűtött nacionalizmus, sem pedig a politikai érdekeket szolgáló populizmus nem lehet megfelelő válasz a résztvevők többsége szerint.

A kérdés sokkal inkább az, hogy a kontinens egyházai képesek-e megtalálni azt a közös nevezőt, ami alapján a hiteles, evangéliumi keresztyén hangról tanúskodhatnak, beleértve a keresztyén Európa globális felelősségét is, vagy hagyják, hogy a gyakorta szekuláris politikai erők határozzák meg az egyházak szerepét és töltsék meg tartalommal, mit jelent ma keresztyénnek lenni. 

Az egyes országok, kiemelten is Wales, Dánia, Görögország és Magyarország aktuális helyzetéről szóló beszámolókat követő beszélgetések alapján a jelenlevők kiemelten fontosan tartották az egyházak szerepét a populizmust tápláló félelem leküzdésében és a keresztyének közötti valódi, őszinte párbeszéd feltételeinek megteremtésében.

Az ülésen személyi változásokról is szó esett. Az egy évvel korábban megválasztott holland Jacobine Scholte de Jong lemondásával megüresedő titkári pozícióra az európai vezetőtestület felkérésének engedve Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi tanácsosa vállalta a regionális együttműködés szempontjából rendkívül fontos feladatot, amit az európai egyházvezetők egyöntetűen jóváhagytak. Így ismét van magyar tagja az európai régiót összefogó Tanács vezetőtestületének. Antal János megbízatása a jövő évi ülésig tart, ahol a jelenlévők új titkárt választanak a tagegyházi jelöltek közül.

A tanácskozások helyszínének megválasztása mellett az európai református közösség egyes programok felkarolásával is igyekszik kifejezi szolidaritását tagegyházaival. A régió így támogatta tavaly a Magyarországi Református Egyház menekültügyi szolgálatát, idei ülésen pedig arról döntött, hogy a Görögországi Református Egyház kiskorú menekültek képzését biztosító egy éves kísérleti programjához biztosít szerény anyagi támogatást. A projekt a Görögországban családegyesítésre várakozó sérülékeny, és az emberkereskedelemmel szemben leginkább kiszolgáltatott tizenévesek számára biztosít esélyt a jövőbeli munkavállalásra. Dimitris Boukis, a görög reformátusok főtitkárának beszámolója szerint már eddig is örömteli eredményeket értek el, egy fiatal menekült diákjuk például ma már a Massachusettsi Műszaki Egyetemen folytat tanulmányokat.

Az ülés meghívott vendégei között volt Heather Roy, az európai egyházak diakóniai intézményeit koordináló Eurodiaconia szervezet főtitkára is. „Lehetetlen, hogy a diakónia szolgálatát 2000 éve gyakorló egyház nem képes az egységet és békét munkálni a megváltozott Európában. Ehhez ugyanakkor újjászületésre és prófétai hangunk újrafelfedezésére van szükségünk” – fogalmazott a szervezet skót vezetője.

A REV központi irodájának képviseletében az Igazságosság ügyéért és Tanúságtételért felelős programigazgatója, Philip Peacock indiai lelkész számolt be a világszervezet stratégiájáról és az elmúlt egy évben végzett munkájáról, kiemelve a rasszizmus, autoritarizmus és nacionalizmus ellen indított programot (röviden RAN). A programmal a REV az emberiséget és az egész teremtett világot veszélyeztető rendszerekre, a világszerte erősödő autoriter és populista ideológiák terjedésére kíván hitvallásos, egyházi választ adni. Az európai régió elkötelezett az együttműködésre, összhangban a Migrációs és Menekültügyi munkacsoport Budapesten elfogadott ajánlásával.

„Reagálás a növekvő idegengyűlöletre a közösségeinkben párbeszéd formájában és a politikai üzenetek megvitatásával, különös tekintettel a »keresztyén identitás a szekuláris Európában« kérdésére, teret adva a jobboldali pártokkal és saját egyházainkban is megjelenő populista ideológiával való szembeszállásnak, mindvégig szem előtt tartva az Európában jelenleg uralkodó politikai hangulatot.” Részlet a munkacsoport jelentéséből.

Az ülésen a fenti ajánlásokkal összhangban a régió új munkacsoportot felállításáról határozott, európai teológusok és szakértők bevonásával, amelynek eredményeit felajánlják majd a RAN program számára is. A „sokszínűség teológiája” jegyében a munkacsoport arra tesz kísérletet, hogy a kontinens református keresztyén közösségeinek nyilvános teológiai állásfoglalásait és a kontinens keresztyén teológiát „rabul ejtő” és eszközül használó politikai narratíváit elemezve rámutasson a hamis ideológiák gyökerére, és megóvja az egyházakat a hamis tanúságtételtől – mindeközben elismerve a történelmi, kulturális és társadalmi hátterükből fakadó sokszínűséget.

Az ülés eredményeiről a Végrehajtó Bizottság soron következő kappeli ülésén is beszámolnak majd az európai régió német, welszi, olasz és magyar tagjai. Az európai reformátusok a tervek szerint 2020-ban Spanyolországban találkoznak ismét.

Külügyi Iroda