Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök: „Hálásak vagyunk Istennek azért, hogy eddig nagyobb baj nem történt Kárpátalján. Ugyanakkor aggodalommal töltenek el minket azok a fejlemények, amelyek megnehezítik a mindennapi életet, és bizonytalanságot, félelmet keltenek kárpátaljai magyar testvéreinkben. Dávidot – imádsága szerint – szorongatott helyzetében az a reménység élteti, hogy Istennel még a kőfalon is át tud ugrani. Ez az, amit magunknak is, egymásnak is biztatásul mondunk, egyúttal igyekszünk mindent megtenni a magunk helyén azért, hogy ha bármilyen segítségre lenne szükség, azt meg tudjuk adni."

Csáti Szabó Lajos horvátországi püspök: „A délszláv háború idején mi is átéltük, amit most a kárpátaljaiak. Nehéz helyzetben vannak, de mi, reformátusok nem a reménytelenség emberei vagyunk, hiszen tudjuk, hogy Krisztus velünk van a világ végezetéig. Rá kell tekintenünk, bele kell kapaszkodnunk, és akkor el tudjuk viselni azt, amit az Úr ránk szab."

Csomós József tiszáninneni püspök: „Isten kezében van a jelen és a jövendő. Ezt egyéni-családi életünkben naponta megtapasztaljuk. Fogadjuk hát el azt is, hogy így van ez akkor is, amikor világméretű erők feszülnek egymásnak. A helyzetek változnak, de Isten nem változik. Aki egyéni életünknek az Ura, ugyanúgy Ura a világtörténelemnek is. Eszembe jut Gárdonyi Zoltán egyik kórusműve, amelyikben a férfiszólamok egymással versengve éneklik: »Tesz királyokat, dönt királyokat.« Áldott legyen az Isten neve, mert ő tesz és ő dönt királyokat."

Csűry István királyhágómelléki püspök: „Nem tűrhetjük el, hogy ártatlanul, más népek konfliktusai miatt rendre veszélyeztetett helyzetbe kerüljenek a határon túli magyarok. Követeljük, az ukrán–orosz helyzetet úgy oldják meg, hogy a kárpátaljai magyarságnak semmi baja ne essen. Ugyanakkor a nagyhatalmak lelkiismeretéhez is szólunk, mert ugyan megannyi kisebbség helyzete rendezett Európában, a magyarság helyzete máig megoldatlan. Ideje, hogy a nagyhatalmak végre ránk is odafigyeljenek."

Fazekas László felvidéki püspök: „Biztatjuk azokat a jóakaratú embereket, akik az Ukrajnában élők szabadságát és az európai népekhez való tartozását akarják előmozdítani. Ezt a célt azonban csakis békés eszközök szolgálhatják. Európában ma már nincsenek határok. A kontinens nyugati felének egységét ki kell terjeszteni Ukrajnára. Ha ez teljesül, a magyar református egység még érezhetőbbé és még átélhetőbbé válik kárpátaljai testvéreink számára."

Huszár Pál dunántúli főgondnok: „Reméljük, hogy mielőbb békesség, rend lesz Ukrajnában. Fontos nekünk az ottani magyarság, de a többi nép fiainak is az kívánjuk, hogy ne váljanak a nagyhatalmak játékszerévé, hanem úgy élhessenek, ahogy ők szeretnének."

Kató Béla erdélyi püspök: „Vannak emberileg sötétnek látszó pillanatok, sőt hosszabb időszakok is, amikor félelem önti el a szívünket. Ezekben a helyzetekben tudatosítanunk kell, hogy Urunk gondot visel ránk. A történelmünk is erről tett tanúbizonyságot. Ha nem hinnénk abban, hogy Isten nem a háta mö­gé vetett minket, hanem a tenyerén hordoz, a határon túli magyarságnak rég el kellett volna menekülnie a szülőföldjéről. Bár­mi történjék tehát, minden Isten akaratából van, ő a történelemnek is az Ura. A földi nyomorúság és háborúskodás a bűn miatt mindig jelen volt a világban, ám nem kétséges, hogy végül a jó győzedelmeskedik. Ezért tudni kell: aki hittel tekint a jövőre, az életben marad, aki pedig hitetlenül, az elveszik."

Markó Gábor erdélyi főgondnok: „Az ukrán parlament februárban visszavonta a kisebbségi nyelvhasználatot biztosító törvényt. Pedig egy Európához csatlakozni akaró országnak feltétlenül el kell fogadnia az alapvető emberi jogokat. Erdélyben jól tudjuk, hogy nem minden arany, ami fénylik: sokszor hiába ad lehetőséget a törvény, ha annak végrehajtásával már gond van. Viszont Európa nem hagyhatja az ilyen eseteket annyiban. Mindenki a békés együttélésben érdekelt, ennek pedig a kisebbségi jogok biztosítása és a régiók szerepének a növelése a záloga. Ez egyébként a gazdasági fejlődés feltétele is."

Steinbach József dunántúli püspök: „Hálásak vagyunk Istennek azért, hogy 2009-ben létrejött a Magyar Református Egyház, mert így most még határozottabban üzenhetjük kárpátaljai testvéreinknek, hogy hozzánk tartoznak és mellettük állunk. Isten gondviselő kegyelmében bízunk, és azért imádkozunk, hogy ő rendezze mielőbb ezt a bonyolult helyzetet."

Szabó István dunamelléki püspök: „Mindig szeretetünkben és imádságunkban hordoztuk kárpátaljai testvéreinket, a mostani helyzetben pedig még inkább odafigyelünk rájuk. Arra buzdítjuk és kérjük őket, hogy a hit bátorságával győzzenek le minden félelmet, és a hit bölcsességével próbáljanak helytállni és megmaradni ebben a nehéz helyzetben. Azért imádkozunk, hogy a nagy zűrzavarban meglássák az Isten által nekik készített utat. Egy régi mondás szerint Isten még az emberi zűrzavar által is fönn tudja tartani, sőt munkálni tudja a mi javunkat szolgáló terveit."

Összeállította: Kiss Sándor