A Magyarországi Református Egyház legfőbb tudományos testülete, a Doktorok Kollégiuma ebben az esztendőben – történetében először – Pápán, a Református Teológián tartja közgyűlését és konferenciáját augusztus 23. és 27. között.

A pápai református templomban nyitó áhítattal vette kezdetét a konferencia, amelyen a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, Steinbach József hirdette az igét. A Fil 1,3–6 verseinek szerkezetét egy három tételes klasszikus szonátához hasonlította, amelyben a hálaadás, a bizonyosság és a könyörgés adja a három témát. Bölcskei Gusztáv, a Doktorok Kollégiuma elnöke megnyitó szavai után Köntös László dunántúli főjegyző köszöntötte a tudományos testületet. Mint házigazda kifejezte örömét, hogy nem volt hiábavaló a pápai intézményrendszer szellemi, lelki, külső és tudományos rekonstrukciója, amely az elmúlt húsz évben zajlott, mert íme most 150-160 fős tudományos konferencia fogadására is képesek. A város nevében dr. Áldozó Tamás alpolgármester üdvözölte a Doktorok Kollégiuma tagjait.

A szokásos plenáris ülés hétfői ülésszakán az idei esztendő két kiemelkedő eseménye állt a központban. Dr. Jacques Matthey, az Egyházak Világtanácsának svájci munkatársa az 1910-ben rendezett Edinburgh-i világmissziói konferencia jelentőségéről és a nemrég befejeződött centenáriumi emlékünnepségről tartott előadást. A száz évvel ezelőtti összejövetel gyakorlati és stratégiai látása hosszú távon meghatározó volt. Az előadó átfogó ismertetést adott a teológiai előkészítő munkától kezdve, a főtémákon át, a konferencia bizottságainak vitáiig és a missziói munka későbbi nagy történéseiig. A centenáriumi ünnepség témája a Krisztus melletti tanúságtétel volt. J. Maathey személyes hangú kísérletet tett az értékelésre. Kiemelte, hogy 2010 nyara a missziói leltárkészítés alkalma volt és megfogalmazódtak a misszió jövőjével kapcsolatos váradalmak. Szólt a „Missio Dei”-ről, a missziói munka pneumatológiai hangsúlyáról, a holisztikus misszióról, az egyház egységének újragondolásáról. Az előadás korreferense dr. Gonda László volt, aki az 1910-es Edinburg-i konferencia korabeli magyar missziói állapotait mutatta be és a magyar küldöttek távolmaradásának okait elemezte. Bemutatta az aktív tudósítói munkát és a konferencia hazai hatástörténetét.

A másik egyháztörténeti jelentőségű nyári esemény a Református Egyházak Világközösségének megalakulása volt. A Grand Rapids-i világgyűlés jelentőségéről és értékeléséről dr. Bölcskei Gusztáv püspök beszélt. Érzékletesen ismertette a gazdag spirituális hagyományokat felvonultató istentiszteleteket, a református széttagoltság megszüntetésére irányuló törekvéseket. Emlékeztetett arra is, hogy a közösség és az igazságosság volt a két tematikus csomópont. A feldolgozás során kitűnt, hogy milyen nagy szükség van az európai reformátusok elmélyült teológiai munkájára, amely gyógyíthatja a leegyszerűsítő, hamis és torz gondolkodásmódot. Ezért is volt megnyugtató, hogy a nagygyűlés légkörét a hitvallásos hang jellemezte. Személyes élményeik alapján ezeket a gondolatokat erősítette meg Ódor Balázs és dr. Kádár Zsolt korreferátuma is.

A keddi napot dr. Vladár Gábor pápai rektor áhítata nyitotta. Dr. Marjovszky Tibor professzor a 100 éve született dr. Pákozdy László Mártonra emlékezett, majd a betegsége miatt távol maradni kényszerült dr. Buzogány Dezső kolozsvári professzor előadásának felolvasása következett: Melanchthon az erdélyi református egyház születésének hátterében címmel. Tarr Zoltán zsinati tanácsos, a Kálvin Emlékbizottság titkára, a Kálvin Év hazai és nemzetközi eseményeinek teológiai aspektusait vette számba előterjesztésében. A Doktorok Kollégiuma plenáris ülésének második ülésszakát dr. S. Varga Pál akadémikus előadása zárta, „A Paraklétosz és a Prédikátor – Két bibliai beszédmód átalakítása Kölcsey Ferenc Hymnus, illetve Vanitatum vanitatis című versében” címmel.

Ebéd után külön buszokkal Pannonhalmára látogatott a Doktorok Kollégiuma tagsága. A világörökség részéve lett épületegyüttes megtekintése után a bazilikában fogadta a vendégeket Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmai főapát. Testvéri légkörben és közvetlen hangnemben adott tájékoztatást a magyar bencések örökségéről, hivatásáról és küldetéséről. Világossá tette mindannyiunk számára, hogy a jelenben is sokat imádkozó és sokat dolgozó közösség a ma élő és szolgáló magyar bencés rend. A felüdítő találkozásért Bölcskei Gusztáv püspök mondott köszöntet. A találkozás közös imádsággal és áldásmondással ért véget.

A Doktorok Kollégiuma szerda délelőtt tartotta éves közgyűlését. Az elnöki és főtitkári beszámolóban kiemelten szerepelt a szekciók újjáalakulásáról, a felvidéki Hanván megtartott regionális konferenciáról és a Budapesten megtartott református doktorandusz konferenciáról szóló jelentés. A közgyűlés titkos szavazással ítélte oda dr. Boross Géza és dr. Buzogány Dezső teológiai tanároknak az aranygyűrűs teológiai doktor címet. Az aranyokleveles teológus címet Németh Pál és Sepsy Károly lelkipásztorok vehetik majd át. A Kálvin Kiadó kiadványai közül az Év Könyve díjat dr. Huszár Pál Kálvin életéről írt munkája kaphatja meg. Az elismerések átadására Zsinat őszi ülésén kerül sor.

A pápai teológia kijelölt termeiben szerdától péntekig tanácskoznak a Doktorok Kollégiuma szekciói. A tizenöt szekcióból idén kettő, a pedagógiai és a vallástudományi szekció ősszel rendezi meg összejövetelét. A Pápára bejelentkezett 162 résztvevő tizenhárom szekcióban ülésezett. A feszes napirendben folyó tudományos munka után egyházművészeti kiállításon, irodalmi esten és orgonahangversenyeken vehettek részt a Doktorok Kollégiumának tagjai.

Fekete Károly