Az Erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház részvételével pénteken Kolozsváron megalakult az erdélyi magyar egyházak átvilágítási és közelmúlt-kutatási munkacsoportjainak Szakmai Egyeztetõ Fóruma.
Ez szervezett lehetõséget biztosít a szakmai tapasztalatok megosztására, a közérdekû eredmények kölcsönös ismertetésére, az állami szervek egyházi életbe való beavatkozásának összehangolt feltárására, közös rendezvények szervezésére. A kezdeményezéshez nem csatlakozott a római katolikus egyház, a baptista egyház szintén visszautasította a felkérést.
„Szervezett keretek közé szeretnénk hozni az egyházi átvilágítást és közelmúltkutatást, s egy kicsit a jövõ felé is összehangolnánk az elképzeléseinket” – mondta Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Bizottság (CNSAS) volt elnöke az erdélyi magyar egyházak átvilágítási és közelmúltkutatási munkacsoportjai Szakmai Egyeztetõ Fórumának pénteki alakuló ülését követõ sajtótájékoztatón. Az evangélikus-lutheránus egyház képviselõje úgy véli: nagyon fontos dologról van szó, amelyet helyettünk nem végez el senki, és ebben az egyházaknak óriási felelõssége van. Csendes László szerint együtt sokkal könnyebben sikerül majd megbirkózni ezzel a feladattal, és legyûrni a különbözõ akadályokat, buktatókat.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerületet képviselõ Antal János kifejtette: immár húsz éve prioritásuk a múlttal való szembenézés még akkor is, ha egyesek számára kényelmetlennek tûnhet. Az elõadó tanácsos szerint ez nagyrészt annak tulajdonítható, hogy nem beszélhetünk múltként a kommunista diktatúráról, s annak szövõdményei a mindennapjainkban is jelen vannak.
A Szakmai Fórum létrehozását kezdeményezõ Szabó László elmondta: az erdélyi magyar történelmi egyházak 2009 szeptemberében tanácskoztak elõször szervezett formában arról, hogy jó lenne közös szakmai keretet létrehozni az átvilágítás és a közelmúlt-kutatás terén. A tapasztalatcsere és a közérdekû eredmények kölcsönös ismertetése mellett közös kiadványok, illetve adattár létrehozását, konferenciák és kiállítások megszervezését tervezik – tájékoztatott Szabó László.
Újságírói kérdésre Antal János hangsúlyozta: nem igaz, hogy nem lehetett ellenállni az egykori titkosszolgálatnak, hiszen számos pozitív példa cáfolja ezt. Következésképpen – az elõadó tanácsos szerint – nem ment fel senkit a felelõsség alól az, hogy muszájból tett jelentéseket a Szekuritáténak. Arra reagálva, hogy vajon nem árt-e többet, mint használ az átvilágítás és a közelmúltkutatás, Szabó László hangsúlyozta: a szabályozás által éppen az utólagos feszültségek és kellemetlenségek kerülhetõk el. Amennyiben véletlenszerûen bukkannának fel dossziék, akkor ennek beláthatatlan következményei lennének – vélekedett. Szó sincs boszorkányüldözésrõl, vagy leszámolási kísérletrõl, hangsúlyozta Szabó László, aki szerint azért is fontos most megejteni a múlttal való szembenézést, és nem esetleg ötven év múlva, mert jelenleg még sok az élõ szemtanú, akiknek lehetõségük nyílik elmondani a véleményüket.
Csendes László felhívta a figyelmet arra, hogy óvatosan és árnyaltan kell bánni az iratanyagokkal, hiszen egyáltalán nem szentírás az, amit a szekusok egykor papírra vetettek. Ezért is nagyon fontos, hogy minél több dokumentum kerüljön elõ, és álljon a kutatók rendelkezésére, mivel ezáltal könnyebben sikerül majd eligazodni a Szekuritáté útvesztõiben.
forrás: Szabadság