„Beláttam, hogy még ez is túl nagy falat. Sosem lesz arra módom, hogy minden karácsonyi bélyeget megvegyek, ami megjelenik szerte a világon. Ezért az egyes országok által elsőként kiadott ünnepi bélyegek megszerzését tűztem célul magam elé" – avat be Kocsis Attila a szempontjaiba. Így már értjük, miért tekinthető a birtokában lévő több mint kétszáz darab bélyegsorozat és bélyegblokk egy teljes, szinte kész gyűjteménynek.

Kép: Sereg Krisztián

Persze lezárni még így se lehet az albumokat, hiszen gyakran alakulnak új államok, és a régiek közül sem adott ki még mindegyik karácsonyi bélyeget. Egészen képtelen történetek vannak: például a csupán hetvenöt négyzetkilométernyi Hutt River Hercegséget 1970-ben egy, a hatóságokkal elégedetlen ausztrál farmer alapította, önmagát ültetve természetesen az államfői székbe. A ma már leginkább csak turistalátványosságként működő alakulat saját zászlót alkotott, önálló pénzt és bélyegeket vezetett be. A kommunista rendszerek bukásakor a térségünkben kialakult új országok mindegyike jelentetett meg karácsonyi bélyegeket. Ma is formálódnak országok, lesznek függetlenné területek, például a karibi Kuraszaó szigete vagy Dél-Szudán is tavaly nyerte el a függetlenségét. „Kíváncsi vagyok a frissen kiadott bélyegekre, és figyelemmel kísérem, mikor adják ki ezek a közösségek is első karácsonyi bélyegüket" – osztja meg velünk a várakozás izgalmát a bélyeggyűjtő lelkipásztor.

Az első magyar karácsonyi sorozat

Az első, karácsonyhoz köthető bélyeget száztizennégy éve adták ki Kanadában. Ekkor vezették be a brit birodalmi díjszabást, amit a posta eredetileg november 9-re, a walesi herceg – a későbbi VII. Eduárd – születésnapja tiszteletére tervezett. Amikor az illetékes tisztségviselő Viktória királyné elé állt, az uralkodó éles hangon azt kérdezte: „Mégis, milyen herceg tiszteletére történne ez az intézkedés?" Érezve, hogy könnyen elutasíthatják, az előterjesztő – Jézusra utalva – azt válaszolta, hogy a békesség hercege (fejedelme) tiszteletére. A világtérképet és rajta a brit birodalmat ábrázoló bélyeg így már megjelenhetett, de csak decemberben, és az „XMAS 1898" felirattal nyomták felül.

Igazi, bibliai témájú karácsonyi bélyeget mi, magyarok adtunk ki először. A három darabból álló, a jászolt, a pásztorokat és a három királyok hódolatát ábrázoló sorozatot a második világháború idején, 1943-ban jelentette meg a Magyar Királyi Posta. Más országok csak jó pár évvel később – Kuba 1951-ben, Haiti 1954-ben, Luxemburg és Spanyolország 1955-ben, Korea és Liechtenstein pedig 1957-ben – követték Magyarország példáját. Általánossá csak a hatvanas évektől vált a karácsonyi bélyegek kiadása, és a „versenyt" ekkor már – ha nem is feltétlenül bibliai témák megjelenítésével – igyekeztek tartani a hagyományosan nem keresztyén, sőt a szocialista országok is. Hazánkban a kommunizmus első évtizedeiben szünetelt a karácsonyi bélyegek kiadása. Ismét csak 1981-ben jelent meg az ünnephez köthető bélyeg, de azóta minden évben kiad a posta egy-egy ilyen darabot.

Kocsis Attila hangsúlyozza: a bélyeggyűjtéssel nem öncélúan foglalkozik, hiszen arra törekszik, hogy az évek során összeállt karácsonyi, reformációi vagy éppen a templomokat bemutató gyűjteményét kiállítások formájában minél többek számára elérhetővé tegye, hirdetve akár ez által is egyrészt az evangéliumot, másrészt e kis postai fizetőeszközök értékét, pótolhatatlanságát. Elgépiesedett, rohanó világunkban ugyanis egyre többször kerül valódi bélyeg helyett gépi pecsét vagy matrica a borítékokra, pedig a kis papírdarab üzenetet hordoz, hiszen egy egész országról, de akár közvetlenül a levél küldőjéről is mesél.

Bélyeggyűjtőnk amerikai szolgálata idejéből idéz fel egy történetet. Karácsonyi lapokat vitt a postára, ahol a hivatali alkalmazott megkérdezte tőle, hogy vallásos vagy nem vallásos témájú bélyeget szeretne-e a küldeményeire ragasztani. A lelkipásztor természetesen az előbbit választotta, és azóta is arra kér mindenkit, figyeljen oda erre az aprónak tűnő részletre is, amikor képeslapot ír valakinek az ünnepekre. Mint mondja: „Ez is hitünk megvallásának, a békesség fejedelme eljövetele hirdetésének a módja lehet mai, a kétezer évvel ezelőtti karácsonykor megszületett Megváltótól egyre távolabb kerülő világunkban."

A világmissziós küldetésű Nemzetközi Liebenzelli Misszió németországi központjába rendszeresen érkeznek a legkülönfélébb országokból használtbélyeg-küldemények. A magyar református misszionáriusokat is – Keszi Krisztina orvost Zambiában és Luz Gyöngyvért családjával Németországban – foglalkoztató szervezet ezeket értékesíti, a befolyt összeget pedig szolgálatára fordítja. A misszió hazai irodája a bélyegeket a borítékokról egy centiméteres szegéllyel kivágva (és nem leáztatva!) a 2090 Remeteszőlős, Pisztráng utca 2. címre várja. További információ: www.liebenzell.hu.

Kiss Sándor
A bélyegeket fotózta: Fejes Márton

A cikk a Reformátusok Lapja karácsonyi dupla számában jelent meg.