A vallási és etnikai sokszínűség elengedhetetlen feltétele Irak és Szíria békés jövőjének. Az Egyházak Világtanácsa és a Norvég Egyház Segélyszervezete (NCA) közös tanulmányát az ENSZ központjában mutatták be Genfben.
Az iraki és szíriai konfliktus súlyosan érinti a két ország civil lakósságát, sokakat kényszerít otthonuk elhagyására, valamint az erőszak, a családtagok elvesztése vagy megsebesülése, a szexuális erőszak, a kizsákmányolás, a visszaélések, a folyamatos bizonytalanság és az üldöztetések okozta sokk elszenvedésére. Az EVT és NCA közös tanulmánya segít megérteni a különösen is védelemre szoruló szíriai és iraki kisebbségek szükségleteit, miközben a humanitárius segélyszervezeteket összehangolt és koordinált cselekvésre hívja, hogy életmentő akciójuk hatékony legyen és fenntartható, hosszú távú megoldásokat kínálhassanak valamennyi társadalmi csoportnak.
Arne Sæverås, az NCA tanácsadója a béketeremtés és megbékélés kapcsán, kiemelte: a szíriai és iraki konfliktus sajátja, hogy egyes csoportokat súlyosabban érint, mint másokat. „Vannak kisebbségek, amelyek identitásuk miatt kerültek a támadások célkeresztjébe, azzal a szándékkal, hogy megtisztítsák tőlük a térséget. Célzott támadás indult egyes csoportok kiirtására, asszimilációjukra vagy éppen elüldözésükre bizonyos térségekből, mindez demográfiai és politikai okokból.”
A kisebbségekre „könnyű prédaként” tekintenek, akik eleve kiszolgáltatottabbak és védtelenek például földjeik és tulajdonuk kisajátításával szemben. „A kisebbségeket ért támadásokat a bosszú és a nagyhatalmak provokációja is motiválja” – emelte ki Sæverås. Mindez pedig sokféleképpen sújtja a kisebbségi közösségeket – férfiakat, nőket és gyermekeket egyaránt -, akiknek sajátos szükségleteire nem irányul kellő figyelem.
A tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy az ISIS legyőzése és kiszorítása nem elegendő önmagában a békés viszonyok megteremtéséhez és a korábban elmenekült emberek visszatéréséhez Irakba, tekintettel a közösségen belüli feszültségekre, a hatalommegosztás és földosztás rendezetlen kérdéseire azokban a térségekben, ahol a kisebbségi közösségek hagyományosan éltek.
„A vallási és etnikai kisebbségek az ember okozta katasztrófa áldozatai, és azt látjuk, hogy a leginkább érintett közösségek Irakban a nem-muszlim közösségek: keresztyének és jazidiak” – fogalmazott Emanuel Youkhama atya, az Észak-Iraki Keresztyén Segélyprogram koordinátora. Ugyanakkor, tette hozzá, az emberek a háború első napjától fogva abban a reményben élnek, hogy ez a szörnyűség egy nap véget ér és visszatérhetnek otthonaikba. „Keresztyénként lehetünk ugyan tehetetlenek, de reményvesztettek soha.”
Youkhana szerint a közeljövő legnagyobb kihívása a konfliktus sújtotta emberek közötti bizalomépítés, valamint a vallási és etnikai közösségek együttélése alkotta gazdag mozaik helyreállítása, aminek keresztyén, jazidi, kakai és muszlim közösségek, asszír, kaldeus, kurd és shabak népcsoportok egyaránt részei a Ninivei-fennsíkon. „Az a feladatunk, hogy megőrizzük Irak sokszínűségét, aminek jövőjét ma komoly veszély fenyegeti” – tette hozzá a tanácsadó.
„Komolyan aggódunk a keresztyénekért – de nem csak értük”, jelentette ki az EVT főtitkára, Olav Fykse Tveit. A keresztyénekre és az egyházakra ajándékként tekintünk a Közel-Keleten, ezért jelenlétüket a jövőben is biztosítani kell, mondta. „De senkit sem lehet önmagában megmenteni ebben a térségben – csak akkor van jövője a régiónak, ha az mindenkié. Nem indokolhatjuk a katonai jelenlétet és háborús terveket egy csoport érdekével. A békét szorgalmazzuk, amelyikben mindenkinek része lehet, beleértve a keresztyéneket is” – tette hozzá a főtitkár.
Az EVT honlapján elérhető, „A kisebbségek védelmének szüksége Szíriában és Irakban” (The Protection Needs of Minorities from Syria and Iraq) címet viselő tanulmányt a norvég külügyminisztérium támogatta, az EVT december 12-én mutatta be az ENSZ genfi székhelyén Norvégia állandó ENSZ-képviseletével közösen.
Külügyi Iroda
Forrás: www.oikoumene.org