Új, megújult és a már megszokott programhelyszínek változatos kavalkádjával várta – immár 18. alkalommal – látogatóit a Sziget. A nemzetközi sztárok, a hazai élvonal, valamint a szenzációs utcaszínház mellől a civil szervezetek sem hiányozhattak: különleges mondanivalójával a KözösPont sátra messze kiemelkedett a fesztiválozók arctalan tömegéből. A református, a katolikus és az evangélikus egyház missziója közös feladatának tartja a történelmi keresztyén felekezetek egységéből fakadó egyházkép megjelenítését Európa egyik legnagyobb kulturális eseményén is.

Valamikor a 90-es évek elején a világ legolcsóbb és legjobb nyaralásának nevezték a szervezők az úgynevezett diákszigetet, amely az óbudai Hajógyári-szigeten várta a szórakozni vágyókat. Az ötlet megvalósítói olyan nemzetközi ifjúsági kulturális találkozót szerveztek, ahol mérsékelt áron lehetőség nyílt kulturális szabadidős programokra és a kapcsolatteremtésre is. A színpadokon ismert hazai előadók, valamint kezdő művészek is felléptek, emellett filmvetítéseket, sportprogramokat és más szórakoztató rendezvényeket is tartottak. Az első rendezvény fővédnökségét maga Göncz Árpád, akkori köztársasági elnök vállalta. A fesztivál költségvetése 26 millió forint volt, két színpadon kétszáz koncerttel, nyolcvan filmmel és negyven színházi produkcióval indult, több mint 43 ezer látogatót vonzott.

A koncepció azóta némileg változott: a szervezők szerint – új szolgáltatások bevezetésével – a látogatók komfortérzetének növelése a cél; a kritikusok szerint pedig a tavalyi, 2,65 milliárd forintos összköltségvetésű Sziget Fesztivál 150 millió forintos nyereségének űberelése.  Egy biztos, az augusztus 9–15 között zajló rendezvénysorozat megfizethetetlen áraival, négyszázezres nemzetközi látogatótömegével, élhetetlennek tűnő közegével szembenézve óhatatlanul felvetődik a gondolat: ez nem feltétlenül keresztyén fiataloknak, sőt nem is biztos, hogy a magyaroknak szól. Erre mintegy rácáfolandó, idén tíz éve néhány lelkes fiatal elindult a Szigetre, mivel úgy gondolta, van mit mondaniuk a fesztiválozóknak. S mint ahogy lenni szokott, nem csak egy fesztiválnak, de egy közösségnek is komoly történelme van. „Mára évente közel száz ember közös szolgálatává vált a KözösPont. Jelen vagyunk az összes jelentős magyar fesztiválon, határainkon innen és túl egyaránt. A tokaji Hegyaljával kezdve, a soproni VOLT-on át, az EFOTT-ig jutva lemondhatjuk: évről-évre egyre nyitottabbak az emberek és egyre több fiatalt láthatunk vendégül a sátrainkban” – meséli Csákai István, az egyik missziós-önkéntes.

Ahogy Jézus valóságosan jelen volt a világban, úgy kell, hogy az egyház, mint Krisztus teste is jelen legyen a világban, és a KözösPont ilyen módon akar jelen lenni a fesztiválok forgatagában. „Mi azért megyünk ki a fesztiválokra, hogy a bulizás mellett a mosoly alá komolyságot csempészve megosszuk veletek, mi hogyan látjuk a világot, elmondjuk, mi miért vagyunk vidámak és boldogok, miben hiszünk; és természetesen kíváncsiak vagyunk rátok is. Azért vagyunk ott, hogy megkérdezzük tőletek, hogy vagytok, mi jót csináltok a fesztiválon, vagy akár itt a világhálón kalandozva” – olvashatjuk a misszió felelősségvállalását honlapjukon. Megszólítható, nyitott és elfogadó szolgálóik több száz emberrel beszélgetnek egy nap, így valós kapcsolódási pontot jelentenek a fiatalok és az egyház között.

Idén a Mi Atyánk témája került elő három spirituális vezető – Turcsik Ferenc református egyetemi lelkész, Nobilisz Márió katolikus püspöki tanácsos és Gerdán Pál evangélikus szolgáló – irányításával. Mint mesélik, a fesztiválozók általában komoly előítéletekkel jönnek a keresztyén sátorba, értetetlenül fogadják a magyarok között ritka egységet. „Ti nem utáljátok egymást, tudtok együtt dolgozni? – kapjuk meg a sokszor ritka ökumenikus lehetőségben méltán rejlő, csodálkozó kérdést. Sok ember nem számít arra, hogy a Sziget tarka, hangos és sokszor kettős világában Istenről is hallanak. Az igazság az, hogy bár korábban gyakran keményen provokáltak minket, jelenlétünk megszokásával nőtt az elfogadottság szintje is, így egyre gyakrabban fordul elő, hogy a helyzet viszonylagos anonimitásába burkolózva kötetlen beszélgetések jöhetnek létre, mely során messzire mutató problémáikat egyedül velünk osztják meg a látogatók” – tájékoztat élményeiről Csákai István.

A KözösPont misszió ereje az ökumenikus együttműködés, melyben nem a felekezetek közti különbségekre fektetik a hangsúlyt, hanem a Krisztus felé forduló, alázatból fakadó egységre, ezáltal képesek teljesíteni Jézus parancsát. A több nyelven beszélő, szakmailag felkészült segítők történeteiből kiderül, nem egyszer különleges helyzetekben is megállják helyüket. Volt, hogy az egyik szolgáló három süketnéma holland lánnyal ismertette meg a Biblia üzenetét; „beszélgetéseik” csaknem 70 írott oldalra rúgtak. A sátorban megtalálható, 50 nyelvre lefordított Mi Atyánk is termékeny ötletnek bizonyult, a betérők érdeklődéssel olvassák az életükben újdonságnak számított imádságot. A rendszeres áhítatok, képzőművészeti elfoglaltságok mellett a jó hangulat is garantált, melyről némi csoki, teaház, illetve a Szélrózsa Band zenei aláfestése gondoskodik. A misszió sikerességét mutatja, hogy a KözösPont nyomán, 2005 nyarán a tusnádfürdői Bálványosi fesztiválon állítottak először erdélyi testvéreink egy hasonló sátrat: a kezdeményezés azóta is tart, a KeskenyÚt nevet viseli.

Az idei Sziget Fesztiválról sok minden eszébe juthat majd a hazatérőknek: volt mínusz egyedik nap Kispál és a Borz búcsúkoncerttel, nulladik nap Reggae Ünneppel, míg a világzenei színpadon a 2009-ben elhunyt Cseh Tamásra emlékezhettek a látogatók, ráadásul a Magyar Jazz születésének méltó megünneplésére is sor került. A végére érve elmondhatjuk, hogy a fesztivál csaknem két évtizedes története alatt a Hungarikum falu, a Múzeumi negyed és Vándor vurstli mellett a KözösPont sátra is állandó, igényelt szereplője lett a sok száz színes programot felvonultató rendezvénynek. Néhány fiatalnak köszönhetően immár nemcsak a szem és a fül ingere, de a lélek ajándékai és az önzetlen segítségnyújtás is szerephez jutottak egy olyan közegben, ahol igazán nagy szükség van a bizonyságtételre.


Pintér Dániel Gergő