„Jézus Krisztus melletti tanúskodás nélkül nincs keresztyénség, nincs egyház" – fogalmazott Bogárdi Szabó István, egyházunk Zsinatának lelkészi elnöke, aki a keresztyén egyház egyik alapvető funkciójának tartja a tanúságtételt. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy alaptörvényünk nemzeti imádságunk első sorával kezdődik, melynek egy későbbi szakaszában olvashatjuk:

„Bújt az üldözött s felé,
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett s nem lelé
Honját a hazában.”

„Sok hazában most sem nem lelik honjukat a keresztyének” – húzta alá a Himnusz sorainak mondanivalóját. A dunamelléki püspök különösen fontosnak tartja a szümmártíriát, a közös tanúságtételt, hiszen nekünk Isten kegyelméből megadatott a szabadság és a lehetőség, hogy segítsük azokat, akiknek az életükért, sorsukért, megélhetésükért és szabadságukért is aggódnunk kell. Az Orando et Laborando protestáns erényeket szem előtt tartva mindenekelőtt közös imádkozásra hívta a református püspök a világ keresztyéneit. „És munkára, mert Isten nekünk megadta a lehetőséget, hogy tegyünk felebarátaink szabad vallásgyakorlásáért” – buzdította a jelenlévőket. 

„Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak” (Jn 15,20). Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke erre a keresztyén emberek számára ismerős igeszakasszal emlékeztetett napjaink keresztyénüldözésre. „A világ semmit sem tanult az elmúlt kétezer évből. A vértanúk vére a keresztyénség magvetése. Vagyis az üldözés nem gyengíti, hanem még erősebbé teszi Krisztus egyházát” – fejtette ki. Mint mondta, helytállásuk, ámulatba ejtő hősiességük lelkiismereti vizsgálatra késztet minket is: vajon mi mennyire állunk készen arra, hogy hitünkért szenvedjünk, ha kell életünket is adjuk érte? A katolikus püspök is aláhúzta napjaink egyre súlyosbodó problémáját: a megvalósuló keresztyénüldözést és az egyre mélyülő keresztyénekkel szembeni gyűlöletet.

„Különböző országokból érkeztünk, mégis összeköt bennünket, keresztyén közösségek vezetőit és a keresztyén politikusokat az őrálló felelőssége” – emelte ki Orbán Viktor miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy lakjunk bár a világ legkülönbözőbb pontjain, és tartozzunk számos felekezethez, mindig is egy közös test tagjai leszünk, egyetlen sokszínű, nagy közösség polgárai. Ennek a közösségnek az őrzése és védése a küldetésünk. „Ennek felelőssége azt követeli, hogy kiszabadítsuk a dolgok mai folyásáról szóló beszédet a politikai korrektség és a mindent mindennel összemosó emberjogi szómágia béklyóiból” – tette egyértelművé. A kormányfő arról is szólt, hogy Magyarország ereje szerint hogyan segíti az üldöztetéseket elszenvedő keresztyéneket. Ennek leghatékonyabb módja a kormány szerint az, ha az erőforrásokat közvetlenül az üldözött keresztyének egyházaihoz juttatják el. „Azt tesszük, amit a helyi keresztyén vezetők szerint a legfontosabb. Ez pedig a visszaköltözéshez nyújtott segítség” – ismertette. A kormány speciális ösztöndíjprogramot hozott létre az üldözést szenvedett családok fiataljai számára, hogy tanulmányaik után hazatérve közösségeikbe, annak meghatározó és megtartó tagjaivá válhassanak. 

„Az egyes tragédiák túlmutatnak önmagukon, mert a keresztyénség alapvető értékeinek, világlátásának, kultúrájának megőrzése a demokrácia és sokszínűség megőrzésének kérdése is” – mutatott rá Balog Zoltán.  Előadásában szólt a modernkori lelki-szellemi kiüresedésről is, mely szerinte a tolerancia hamis felfogásában mutatkozik meg, amikor nem merjük megvallani hitünket és szemérmesen elhallgatjuk azt. „Kövessétek az igazságot szeretetben” – olvassuk János evangéliumában. Az emberi erőforrások minisztere szerint ez az, amit meg kell tanulnunk, arra kell építeni, ami közös bennünk, amit együtt meg tudunk tenni. „Azért hívjuk ide a fiatal ösztöndíjasokat, hogy tanuljuk együtt a szolidaritást. Isten hozta őket” – köszöntötte a megjelent egyetemistákat.

Az ösztöndíj-programban közel nyolcvanan vesznek részt Libanonból, Szíriából, Irakból, Izraelből és Nigériából, akik az ország számos pontján kezdték meg tanulmányaikat szeptemberben. Husam Irakból érkezett. Ez az ő arab neve, ugyanis abban az időben, amikor megszületett nem kaphatott keresztyén nevet. Nyolc éves volt, amikor osztálytársai többször is késsel fenyegették, hogy térjen muszlim hitre. „A kisgyermekeket úgy tanítják, hogy a keresztyének másodrangúak” – magyarázta. 2003-ban megváltozott az élete, az iraki invázió következtében családjának el kellett költöznie. Egyetemista volt, amikor az ISIS betört a moszuli egyetemre, ahonnan „csak Isten segítségével tudtunk kimenekülni”. Városa porrá égett, három évvel később szabadították fel a területet. Mint mondja, a bizonytalanság és fenyegetettség ellenére is szerettek volna az emberek visszaköltözni és újjáépíteni azt, amit a szélsőségesek földig romboltak. 

John nigériai ösztöndíjas hasonló szörnyűségekről számolt be. Emlékeiben megelevenedett az a húsvét, amikor üres volt a templom, mert a támadások után nem mertek elmenni az emberek, féltették az életüket. „Ugyanakkor a nigériai keresztyének soha nem voltak csendesek, mindig hallatták hangjukat. Segít megőrizni hitünket, hogy a hozzánk hasonló fiatalok lehetőséget és reményt kapnak az ösztöndíjprogram által” – fejezte ki háláját azért, hogy Magyarországon tanulhat. 

John Chinonso Nyíregyházán tanul mikrobiológiát, az itt megszerzett tudását szeretné hazatérve kamatoztatni. „Sokan szenvednek mentális betegségektől és traumáktól. Őket szeretném segíteni munkámmal” – mesélt terveiről. Barátja Nigériából érkezett, a Debreceni Egyetemen tanul gyógyszerészetet. Nagyon szereti a várost és az egyetemi közösséget. A nyelvi korlátok ellenére is magyar nyelvű gyülekezetbe jár. „Nincs megfelelő gyógyszerellátás otthon, ezért nagyon fontos tudni, hogy melyik betegségre mit lehet szedni” – magyarázta pályaválasztását.

A konferencián Jan Figel, az Európai Unió vallásszabadságért felelős különleges megbízottja a megelőzés, a védelem és a büntetés hármasságának megvalósulását sürgette. Ezek hiányában ugyanis szerinte nincs lehetőség a fenntartható fejlődés és igazságosság megteremtésére, olyan életterek biztosítására, ahol minden állampolgár egyenlő, származástól és vallástól függetlenül. A keleti egyházfők beszámolóikban feltárták országaik jelenlegi helyzetét, megpróbáltatásaikat, üldöztetésük szomorú részleteit. A nyugati világ segítségét kérték társadalom alapjait biztosító oktatási rendszer megreformálásához, városaik újjáépítéséhez, a fiatalok számára munkahelyteremtéshez. 

III. József Ignác Júnán, az Antióchiai Szír Katolikus Egyház pátriárkája a „3P” elkerülésére intette a nyugati világot. A paternalista megközelítésmód feladását szorgalmazta, hogy ne gyerekként kezeljék a közel-keleti országokat, amelyek most élik Európa egykori középkorát, ne is leszüretelendő területként tekintsenek rájuk a profitizmus jegyében, illetve óvott a helytelen pandorista politika ideológiájától is. „Ősi civilizáció vagyunk, a keresztyénség bölcsője, ne hagyjuk, hogy virágzó kultúránk, történelmünk és városaink múzeumokká váljanak, ahova már csak régmúlt korok kincseit járnak megnézni az emberek” – osztotta meg jövőre vonatkozó félelmeit. 

A konzultáción Harout Selimian, a Szíriai Örmény Református Egyház elnöke is részt vett. Egyháza tagja a Közel-keleti Örmény Református Egyházak Uniójának (UAECNE) mellyel a Magyarországi Református Egyház (MRE) is kapcsolatokat tart fenn. Budapesti látogatása során meglátogatta a menekültek oktatási központjaként is szolgáló Kalunba Kft-t, amely az MRE szerződéses partnere az egyház menekültintergációs szolgálatában, valamint egyeztetett a Külügyi Iroda munkatársaival egyházunk küldöttségének decemberi közel-keleti látogatásával kapcsolatban, melynek célja a Szíriai és Libanoni Református Nemzeti Zsinat (NESSL), valamint a Közel-Keleti Protestáns Egyházak Közössége (FMEEC) mellett a helyi örmény egyházzal való helyszíni egyeztetés is.

» A konferencia zárónyilatkozata

Szoták Orsolya, fotó: Hossala Tamás