Kallódó ország

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere élet- és embermentésnek nevezte a KIMM munkáját, amelyhez egyszerre van szükség szakmai profizmusra és keresztyén hiten alapuló lelkiségre, emberségre. Mint mondta: 1984-ben, a felvilágosult szocializmusban hivatalosan nem létezett drogprobléma, pedig a szabadság külső korlátai sokakat löktek a szenvedélybetegség felé. – A külső szabadság eljötte óta tudjuk, amiről a zsoltáríró is beszél, hogy a szabadság nem elsősorban és nem kizárólag a politikai rendszerektől függ, nem külső körülmény, hanem belülről jön. Diktatúrában is lehet belülről szabadnak lenni, és a politikai szabadság világában is lehet belülről megkötözöttnek lenni – fogalmazott Balog Zoltán. A miniszter visszaemlékezett a misszió egyik alakuló szakmai megbeszélésre, ahol elhangzott: nem a fiatalok kallódnak, hanem egész Magyarország: – Aki az élete gazdája tud lenni, az nem kallódik: ezt az embermentést, a harminc évet, a szakmai profizmust, a keresztyén lelkiséget, az elszánt segítséget szeretném megköszönni a magyar kormány nevében.

Megtalált fiú

A KIMM munkatársai hiszik: a cél a szermentes, szabad élet, ide azonban hosszú idő eljutni. Ezt az utat mutatta fel Orsolics Zoltán Zénó bizonyságtételében. Zénó 16 éve érkezett Ráckeresztúrra, teljes reményvesztettségben. – Mindenhol kerestem a válaszokat az élet nagy kérdéseire: alkoholban, nikotinban, drogban. Nem sejtettem a végét. Ugyanaz történt velem, mint a tékozló fiúval: elvesztettem mindent és mindenkit. Amikor heroinfüggő lettem, azt gondoltam, nincs lejjebb: aztán az utcára kerülve rájöttem, mégis van. Döntéshelyzetbe kerültem: az nem lehet, hogy ennyi az élet. Segítséget kértem, és a misszióra bíztam magam. Ott lehet segíteni, ahol rájövök, nem vagyok a magam ura. Tíz nap alatt kitisztultam, aztán tíz hónapnyi munka következett. Hitetlenségből hitet, reménytelenségből reményt, szeretetlenségből szeretetet kaptam, az Úr megadta ezt nekem. Nem kellett semmi más, csak nyitottság, és megtapasztaltam Isten valóságát.

Zénó huszonhárom évesen kapta meg első Bibliáját, amelybe ezt írták: hirdesse életed az Úr szabadítását. A könyv a tékozló fiú történeténél nyílt ki – az ő személyes történeténél, amelyet kétezer évvel ezelőtt leírtak már. A fiatalember megvallotta bűneit, és Isten nem ledorongolta, hanem átölelte. Zénó ekkor értette meg, hogy az ő története nem a tékozló, hanem a megtalált fiú története.

Az se baj, ha megtérnek

A Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió történetének harminc évét tekintette át Victorné Erdős Eszter misszióvezető lelkipásztor képes visszaemlékezésében. Elénekelte az első dalt, amely még a Gorkij fasorban született 1984-ben, Sándor János akkori kliens szívében és ajkán. Igaz, akkor még kliensekről nem nagyon lehetett beszélni. A kallódó misszió eredetileg a gimnáziumból kirúgottak felkarolását tűzte ki célul – akik hogy, hogy nem, mind drogosok voltak. 1983-ban állami kérésre indult el a drogosokat segítő egyházi szolgálat a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa támogatásával – az akkori hatalom azt mondta, az se baj, ha a kallódók megtérnek, de valaki foglalkozzon velük. Adorján József fasori esperest kérték fel a munkaág megszervezésére. Ő a gyülekezetében hatodévesként szolgáló Erdős Esztert bízta meg a feladattal, akinek a munkáját Bogárdi Szabó István, az akkori Salétrom utcai beosztott lelkész felügyelte. 1986-ban HEKS-támogatással sikerült Ráckeresztúron parasztházat vásárolni a missziónak. Szükség volt bentlakásos otthonra, mert három év alatt nyolcan haltak meg a KIMM-be járó közel negyven emberből. A svájci modell alapján elinduló terápiás munkát eleinte Csákány Tünde, majd államtitkári kinevezéséig Topolánszky Ákos vezette. Időközben Zsibriken is elindult a drogterápiás munka, köszönhetően egy drogos párnak, akik az akkor pár napja házas Victor István és Erdős Eszter után mentek Hidasra, hogy hadd álljanak le náluk a rosszul fűtött, alig berendezett parókián. A zsibriki otthon alapítványi formában a mai napig működik Szabó Judit vezetésével.

Közben eltelt majdnem másfél évtized, kicsi lett a ráckeresztúri háromszobás parasztház, újat kellett vásárolni. Mivel a WHO betegségként tartja számon a drogfüggőséget, így 1997-ben az OEP befogadta a KIMM-et, kórház minősítést kapott a ráckeresztúri otthon, ideiglenes működési engedéllyel – így épülhetett fel a kegyelem háza a falu szélén. A szakmai programnak nem része a vallás, hiszen a hit ajándék, a legszebb pillanat mégis az, amikor a fiúk rátalálnak Istenre.

Bővülő szolgálat

1997-ben nyílt meg a Válaszút Drogkonzultációs Iroda Budapesten, amely az utógondozás mellett alacsonyküszöbű ellátással és megelőzéssel is foglalkozik. 2012-ben a dunaújvárosi Újváros Drogambulancia és a budapesti Tisztás Közösségi Hely kezdte meg szolgálatát. A misszió keresi az utakat szolgálata bővítéséhez: ez évben ifjúsági kávézó nyílik Budapesten, a Kálvin téri templom mögött, és megkezdődik a régóta tervezett tinirehab építése is. (Az alapkőletételről lásd keretes írásunkat – a szerk). A konferencián az egyes szolgálati ágakhoz kapcsolódva műhelymunkákba kapcsolódhattak be a résztvevők, majd a szeretetvendégségen megszegték a misszió intézményeinek tortáit, amelyeket egy volt kliens és felesége készítettek.

Prófétai feszültségek

– Mégis – ez az Isten kegyelmének nagy titka, az ajtó, amelyen beléphetünk – kezdte ünnepi igehirdetését Bogárdi Szabó István. A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke az aznapra kijelölt igeszakaszból, a Jer 4,1–14-ből két feszültséget emelt ki: a megtérés végzetes félreértéséről, valamint a próféta és Isten vitájáról beszélt. Mint mondta, sokszor alkudozunk Istennel, és megtérés helyett visszatérünk szokásokhoz, illúziókhoz, valamikori boldog állapotokhoz, de nem térünk vissza a felséges Istenhez, a szent élethez. – Illúzió helyett az illumináció vár, amikor Isten szava átvilágít rajtunk, és minden fénybe kerül. Nagy csoda van ebben a feszültségben: Isten maga, személyesen szól, akkor is, ha nekünk talán már semmi közünk nincs hozzá – mondta a püspök.

A másik feszültség még súlyosabb, szent vita, a próféta és Isten vitája. A legismertebb ilyen Jónásé, aki hirdeti, hogy elpusztul Ninive, de végül a tök pusztul el a feje fölül. Jónás így perel az Úrral: „Tudtam, hogy könyörületes vagy!" Jeremiás is tudja, hogy könyörületes az Úr, mégis azt mondja: „Bizony igen megcsaltad népedet!" Később önmagára nézve is ezt mondja – „Rászedtél, Uram, és azt mondtad, ez is a te akaratod!" Bogárdi Szabó István hangsúlyozta, hogy ezt csak a szent emberek és a nagy imádkozók merik felvetni Istennek, és imádságra buzdított, amelyben a panasz is elmondható. – Minden panaszénekünk benne van abban, amit Krisztus mondott a kereszten, s benne megtisztul a mi életünk is. Sokszor tovább tart a szívünk megtisztítása, mint ez az egyszerű szó: megbocsáttatott. Sokáig tart megtisztulni, aki ezt elkezdte, az tudja. Aki még nem kezdte el, kóstoljon bele, milyen jó dolog elindulni az Isten szerinti megtisztulás útján! Tisztítsátok meg a szíveteket, hogy megnyíljon a mégis kapuja, és a tiétek legyen Jézus!

Letették a tinirehab alapkövét

 

Október 3-án helyezték el a drogfüggő tinédzserek ellátásával foglalkozó ifjúsági rehabilitációs otthon alapkövét Ráckeresztúron. Az ünnepi alkalmon Victorné Erdős Eszter misszióvezető református lelkész elmondta: sok kétségbeesett szülő fordul hozzájuk kamasz gyerekével, akiken jelenleg nem tudnak segíteni, hiszen a ráckeresztúri otthon felnőtt férfiak ellátásával foglalkozik. Sokuknak talán nem kellett volna elrontani az életüket, ha idejében kaphattak volna segítséget – ezt erősítette meg Lasancz Máté és édesanyja bizonyságtétele, akik éveket vártak, hogy a fiú ellátásba kerülhessen.

 

Harminc évvel ezelőtt harminc-negyvenévesekkel kezdődött a munka, de egyre lejjebb csúszik az első szerhasználat időpontja: vannak, akiknek már kora tinédzserkorukban ellátásra lenne szükségük. Szentes-Mabda Katalin Dóra, Ráckeresztúr polgármestere örömét fejezte ki, hogy a településen épül az első ilyen ellátóhely az országban. Topolánszky Ákos, a Magyarországi Drogterápiás Intézetek Szövetségének elnöke levélben üdvözölte a születendő intézményt, amely már egy évtizede felmerült igényt elégít ki a Szegeden induló ifjúsági drogambulanciával együtt. Jelenleg ugyanis csak néhány speciális gyermekvédelmi intézményben foglalkoznak fiatalkorúak professzionális, bentlakásos terápiás ellátásával. Ez azt jelenti, hogy az ellátáshoz ki kellene őket emelni a családból, amely éppen a gyógyulásukat segítené, és ahová terápiás úton segítenék visszailleszkedésüket.

 

A projektet Orsolics Zoltán Zénó, az épülő tinirehab szakmai vezetője mutatta be, és elmondta: azt a hitet, reményt és szeretetet szeretnék itt visszaadni a gyerekeknek, amelyet ő kapott a misszióban 1998-ban. Bogárdi Szabó István a 127. zsoltár alapján tartott áhítatában Kálvint idézte: „Küldjetek nekünk görcsös ágakat, és mi nyilakat faragunk belőlük." Mint mondta, Istennel nyíl lehet a görcsös vesszőkből is. Az alapkőbe a Reformátusok Lapja aktuális száma mellett a házban minden nap elmondott békességima, a viselkedési kódex, a misszió üzenete, az alaprajz és egy ének került. Az ünnepség megszólalói egy emberként kérték és kívánták, hogy Isten áldása legyen a jövő tavasszal elkészülő épületben végzett munkán.

Bagdán Zsuzsanna, képek: Füle Tamás

A cikk megjelent a Reformátusok Lapjában