Kispest a XIX. század közepén keletkezett, miután a szentlőrinci puszta területét felparcellázták, majd 1871-ben község lett. Alig két évvel később már a nagyközségi rangot is megkapta. Az itt élő első lakosok közül sokan Alföldről származó reformátusok voltak, akik számára Szabó Aladár, a Budapesti Református Egyházközség akkori segédlelkésze tartotta 1885. április 6-án Kispest első református istentiszteletét Füredi Pál tulajdonában lévő Fő utca 44. szám alatti házában, 1885. április 6-án. A református hitoktatás már ezt megelőző évben megindulhatott, a kispesti állami népiskolában.

1885-ben Kispesten még nem voltak templomok, ekkor indult meg a gyűjtés a református templom javára, ami elsőként épülhetett fel a területen. Ezekben az években a reformátusok száma Kispesten meghaladta az 1100 főt. A híveket Török József budapesti segédlelkész pásztorolta.

A templom alapkövét 1896 május 25-én helyezték el, aminek letételnél Szász Károly püspök szolgált, ahogy a felszentelésnél is 1898 május 15-én.

Az épületet Majthényi Ferenc építész, az egyházközség presbitere tervezte, aki középkori stílusokból merített alkotásához. A templomnak a térre (a mai Templom térre) néző főhomlokzata középvonalában támívekkel megerősített tornyot találunk. Az épület két hosszoldalát szintén támpillérsorok kísérik. A belső tér 350 fő számára biztosít ülőhelyet. A templom színes üvegablakait kispesti családok adományozták a XX. század elején.

1898. október 16-án mondták ki A Kispesti Református Egyházközség megalakulását, amelynek a mai neve Budapest-Kispest-Központi Református Egyházközség. Az itt található Református Kultúr-Bérház (másnéven Kultúrpalota) az XX. század elején épült. A többcélú épületben lelkészlakás, egyházfi- és kántorlakás, valamint bérlakások voltak. Az utcai fronton kialakított üzletek bére a fenntartást szolgálta. A neobarokk stílusjegyeit magán hordó épület kis- és nagyterme adott helyet az egyházközség közösségi és karitatív rendezvényeinek. Az épületet a második világháború után, 1952-ben államosították. A ma is kereskedelmi és kulturális célokat szolgáló kultúr-bérházért az 1990-es években létrejött megállapodás alapján az egyházközség pénzbeli kártalanítást kapott. E pénzösszeg teremtette meg a lehetőséget arra, hogy az évezred elején  a templomkertben a Kálvin-ház felépülhessen, amit  Nagy Béla építész tervezett.

Millisits Máté