A XIII. Zsinat Zsinati Tanácsának ülése november 13-án Kusnyír László áhítatával kezdődött meg a Zsinati székházban. A mérai lelkész, tiszáninneni főjegyző János evangéliumának 15,9-17 verse alapján tartotta meg igemagyarázatát. Gondolatainak középpontjában a szeretet állt. „Sokszor minden józanságunkat félretéve cselekedeteinket az indulataink irányítják. Mindig rájövünk, hogy ez csak elrontani tudja kapcsolatainkat, hiteltelenné tesz ügyeket" – mondta. A lelkész meglátása szerint sokszor a meggondolatlan szavak miatt nehéz az egyházi szolgálat hitelét visszaállítani. „Úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek Tieteket" – idézte a főjegyző, majd arra figyelmeztetett, hogy meg kell fontolni, merre tartson ma a hitben élő ember és a ma református egyháza.

Huszár Pál, a Zsinat világi elnöke megnyitotta a Zsinati Tanács novemberi ülését, majd vezetésével megválasztották a tanácskozás jegyzőit és megállapították a testület határozatképességét. Betegség miatt Bölcskei Gusztávot az elnöki pulpituson ezúttal Csomós József tiszáninneni püspök helyettesítette. Ő terjesztette elő az előző ülésén hozott határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót, amit a Zsinati Tanács el is fogadott.

Költségvetés és cigány szakkollégium

A Zsinati Tanács jóváhagyólag tudomásul vette az MRE 2013. évi költségvetése első tíz havi teljesüléséről szóló beszámolót. Az előterjesztést Bellai Zoltán dunántúli püspöki főtanácsos, a Zsinat Gazdasági Bizottságának elnöke tette meg. A beszámolóban elhangzott, hogy a bevételek 90 százalékban teljesültek az éves tervhez képest. Az MRE költségvetése, az államtól átvállalt feladatokkal együtt mintegy 16 milliárd forint körül alakul, az összeg háromnegyedét éppen az államtól átvállalt feladatok ellátása teszi ki; ezen feladatok fedezetét az államtól kapott normatív támogatások adják ki.

Az előzetes finanszírozási bizonytalanságok – amelyek az állami szabályozás ismeretének a hiánya miatt adódtak – okán korábban nyolchónapos költségvetés készült a Wáli István Református Cigány Szakkollégium (WISZ) számára 2013-ra. Most a tanács módosította a WISZ büdzséjét, teljes évesre, és így a szakkollégium összesen 51 millió forintból működhet.

Egy százalék és banki kiadások

Lőrincz Szabolcs ismertette a személyi jövedelemadó (SZJA) 1 %-ának felajánlásából kapott támogatás mértékét. Idén 233 ezren támogatták a Magyarországi Református Egyházat, összesen 903 millió forinttal. Az egyéni felajánlók száma 2007 óta növekvő tendenciát mutat, s a Zsinati Hivatal gazdasági osztályának vezetője szerint a felajánlott összeg csökkenése az elmúlt évek változó adóterhei miatt következett be. Lőrincz Szabolcs ezután a jövő évi állami költségvetésből egyházi támogatásra fordítandó összegeket ismertette. Míg a legtöbb tétel a kormányzati szándék szerint nem változik jelentősen, a közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatására nagyságrendekkel több juthat jövőre. Emellett a debreceni református oktatási-nevelési intézményrendszer infrastrukturális fejlesztésére három milliárdot szánnak 2014-ben. Ígéret hangzott el, hogy az SZJA 1 %-ának kiegészítését is megkapják az egyházak.

A Zsinati Tanács a banki tranzakciós illeték kifizetéséből adódó többletterhek kezeléséről is határozott. 2013-ban sokszorosára nőttek az MRE banki kiadásai a növekvő tranzakciós díjak miatt. Az egyházon belüli átutalások döntő többségét viszont az állami normatíva a fenntartóktól az intézményekig történő eljuttatása teszi ki. A Zsinati Tanács úgy döntött, hogy az állami támogatások, az államtól átvállalt feladatok ellátásával felmerült költségeket januártól visszamenőleg a finanszírozott terhére számolják el, azaz nem az egyház hitéleti keretéből fizessék ki.

Nyugdíjügyek

A Zsinati Tanács nyugdíjügyekkel foglalkozott, melyek előterjesztője Bellai Zoltán, a Zsinat Gazdasági Bizottságának elnöke volt. Elmondta, hogy a Nyugdíjintézeti Intézőbizottság a kérdéseket már előzetesen megtárgyalta, és azok az Elnökségi Tanács előtt is voltak már. A Zsinati Tanácson a tárgykör mégis hosszú eszmecserét eredményezett, nézetkülönbségek alakultak ki a tagok között a nyugdíjszámítás, finanszírozhatóság kapcsán. Szabó Gergely, a Református Lelkészi Nyugdíjintézet igazgatója felszólalásában felvázolta, hogy nem tartható fent a nyugdíjrendszer eddigi működése. Azt kérte, hogy több pontban (például indexálás, degresszivitási szabály) csak hosszabb vizsgálat, megvalósíthatósági tanulmány után változtassanak. A nyugdíjügyeket érintő napirendi pontban a Zsinati Tanács támogatta a tagsági és fenntartói járulékok összevonását, a természetbeni egyenérték január elsejei eltörlését, a nyugdíjintézeti ellátások értékkövetését (indexálást). A testület felhatalmazta a Nyugdíjintézetet, hogy 2014. március 31-ig öt évre visszamenőleg végezze el a korábbi gyakorlat szerinti értékkövetés kiszámításának ellenőrzését, korrekcióját. Ugyanez vonatkozik a degresszivitási szabályra is, mely így egyelőre változatlan marad. Vagyis a befizetések alapján a kiszámított éves lelkészi javadalom átlagának háromszorosáig 100 százaléka, a háromszorosa és négyszerese közötti rész 80 százaléka, és az afeletti rész 60 százaléka figyelembevételével kerüljön sor a nyugdíj összegének megállapítására. Végezetül a tanácstagok méltányossági kérelmeket bíráltak el.

Hittankérdések

A kötelező hit- és erkölcstanoktatás finanszírozásának gyakorlati kérdéseiről beszélt Papp Kornél, a Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetője a testület tagjainak. Felidézte, hogy az állami iskolákban idén szeptember 1-étől felmenő rendszerben bevezetett rendszer finanszírozásáról a tárgyalások kezdeményezése után 16 hónappal indult meg az egyeztetés az állam és az egyházak között. A szeptemberben megjelent állami rendelet átlagbér-alapú finanszírozást határozott meg a területen. Egy képlettel történik ennek a juttatásnak a kiszámítása. Az adott felekezet által hit- és erkölcstanra oktatott diákok összlétszámát elosztják nyolccal; nyolcban határozták meg ugyanis általánosságban a csoport-átlaglétszámot. Majd ezt osztani kell huszonnéggyel, a pedagógusi kötelező óraszámmal. Végül a megemelt pedagógusi illetmény figyelembevételével 3190 forint jön ki egy oktatottra. Az MRE számára ebből a képletből az következik, hogy havi kb. 31 millió forintból kell finanszíroznia 800 egyházközségben 1100 hittanoktató munkáját.

A létszámmódosítást az állami fenntartó felé évi három alkalommal lehet megtenni. Az MRE hittanoktatási szabályrendelete azt is szolgálja, hogy a létszámösszesítést segítse. A létszámjelentés határideje idén október 18. volt. A Klebelsberg Intézmény Fenntartó Központnak (KLIK) ehhez adatokat kellett biztosítania, amely az első átvizsgálás után egyezett a református egyházi adatokkal, nyolc fő eltérés mutatkozott. De aztán kiderült, megyénként öt-tíz intézmény hiányzott a KLIK adatsorából, vagyis 1180 fő hit-és erkölcstanos volt az eltérés. Papp Kornél megjegyezte, a létszámadatok sehol sem tekinthetőek hitelesnek, az elszámoláshoz mégis ezeket kell szabályszerűen felhasználni.
A nagy gondokat okozó tankönyvterjesztésről elmondta, a fennakadásokat nem az MRE és nem is a református tankönyveket kiadó Református Pedagógiai Intézet (RPI) okozta. A rendeléseket a KLIK májusban az intézmények számára letiltotta, azzal, hogy a tankönyvek megrendelése és szállítása az egyházak feladata lesz. Sok helyen ezt a KLIK-rendelkezést nem vették figyelembe, ott megkapták szeptemberre a hittan könyveket. Az egyházak mindvégig úgy érveltek az állammal folytatott tárgyalásokon, hogy a hittankönyvek is maradjanak állami elosztásban, így lehet biztosítani az egyenlőséget a méltányossági tankönyv-támogatás terén.

A szeptemberben bevezetett kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatás finanszírozását biztosító állami rendelethez alkalmazkodva a Zsinati Tanács módosította a hittanoktatási támogatás igénylésének és elszámolásának rendjéről szóló korábbi határozatát. A szabályrendelet új szerkezete külön kezeli a fakultatív hittanoktatást, a református intézményekben zajlókötelező hit- és erkölcstanoktatást és az állami iskolákban zajló választható hit- és erkölcstanoktatást. A fakultatív hittanoktatás esetében csak néhány dolog változott, például bevezetik a törzsszámot az egyházi jogi személyek azonosítására, külön rendelkeznek a nem református egyházi iskolai hittancsoportok számbavételéről, valamint szabályozzák az iskolai és gyülekezeti hittanoktatásban is részt vevő tanulók helyzetét.

A kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatás esetében a hittancsoportok számának és azok létszámának az október 1-jei állapotát kell rögzíteni az egyházközségeknek, s október 10-ig beszolgáltatni az adatokat a Zsinati Oktatási Iroda felé. A határozat lehetővé teszi az online adatszolgáltatást, így egyszerűsödhet a folyamat. A létszámadatok változásait az egyházközségek február 10-ig és június 10-ig kötelesek jelenteni, hogy azokat az Oktatási Iroda továbbíthassa az állam felé. A december 1-jén életbe lépő határozat szabályozza a tankönyvellátást és a kifizetések rendjét is. Az egyházközségek eldönthetik, hogy maguk kötnek szerződést a hittanoktatóval vagy a Zsinati Oktatási Irodára bízzák ezt, s így a bérszámfejtés kötelezettségeit is. Ezzel egyszerűsödnek a kifizetések is, hisz a hittanoktatók közvetlenül a közegyháztól kaphatják a fizetésüket vagy amennyiben főállású hittanoktatót alkalmazásáról van szó, az egyházközség is lehet a munkaadó.

A Zsinati Tanács a kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatás havidíját nyolc fő alatti csoportok esetében 6040, a nyolc fős és az azt meghaladó csoportoknál 7550 forintban határozta meg.

Új jogszabályok és monitoring

Az Egyház gazdálkodását érintő új állami jogszabályokról és az egyházi jogalkotásban megjelenő ezzel kapcsolatos kötelezettségekről az új gazdálkodási törvénnyel összefüggésben tartott tájékoztatót Lőrincz Szabolcs, a Zsinati Hivatal gazdasági osztályának vezetője. Új kormányrendelet jelent meg az egyházi jogi személy könyvvezetéséről, beszámoló-készítési kötelezettségéről. Ezért szükséges a belső egyházi szabályzat megváltoztatása, aminek 2014. január elsejével összhangban kell lennie ezen állami szabályzatokkal. Az előadó meglátása szerint ez összetalálkozik azzal az igénnyel, hogy új gazdálkodási törvényre van szükség az egyházban, melynek tárgyalása folyamatban van. Az áprilisi zsinati ülésen a gazdálkodásról szóló törvény lekerült a napirendről, további szakmai egyeztetésekre visszaküldték azt, hogy a mostani, őszi ülésen kerüljön a testület elé. Az új tervezet így holnap kerül a Zsinat elé.

Az ülésen Czibere Károly a Szeretetszolgálati Iroda vezetője beszámolt az egyházban működő szociális szolgálatok monitoring rendszerének működéséről. A Zsinat 2012. május 24-i ülésén hozta létre a szolgálatot, mely azóta hivatalból ötvenegy református intézmény működését vizsgálta szakmai, pénzügyi és hitéleti szempontból, hat esetben pedig felkérésre. Szakmai szempontból az egyházi szociális szolgálatok nem maradnak el az állami fenntartású intézményektől, az viszont több esetben is megfigyelhető volt, hogy a gazdasági kérdésekben kevésbé járatos személyekre bízták a pénzügyeket – így összegezte a tapasztalatokat Czibere Károly, aki kiemelte, hogy az intézmények vezetői elfogadták a rendszer támogató jellegét, a vizsgálatot nem tekintik számonkérésnek. A Szeretetszolgálati Iroda vezetője arra is figyelmeztetett, decemberben az egyházi intézményeknek az idei szociális normatíva 10,6 százalékát vissza kell fizetni. Ez húsz-huszonöt szolgáltatónál okozhat működési zavarokat. Ezeket az ügyeket saját hatáskörben kezelik az egyházkerületek.

Intézményi ügyek

Az operatív szeretetszolgálati ügyek sorában a Zsinati Tanács felhatalmazta az Elnökséget, hogy a borsodgeszti önkormányzattal húsz évre meghosszabbítsa az ellátási szerződést. A testület támogatta azt is, hogy az MRE Szeretetszolgálati Irodája egy budapesti Krisztina körúti ingatlant diakóniai szolgálat, a Válaszút Misszió céljaira megvásárolja. A Zsinati Tanács támogatta a bajai Cédrus Református Egyesített Szociális Intézmény keretén belül működtetett hajléktalan személyek átmeneti szállója, nappali melegedő és népkonyha továbbműködtetését. A tanács a diakóniai munka folytatása érdekében hozzájárult egy közművesített 528 négyzetméter területű bajai telek megvételéhez, legfeljebb 9,5 millió forintos vételi áron. Ezt az ingatlant is az MRE Szeretetszolgálati Irodája vásárolja meg.

A Zsinati Tanács elfogadta az MRE közegyházi intézményei 2012-2013. évi szakmai beszámolóját. Ezen intézmények: Károli Gáspár Református Egyetem, MRE Kálvin János Kiadója, Reformátusok Lapja, MRE Bethesda Gyermekkórház, Református Lelkészi Nyugdíjintézet, Református Missziói Központ, Református EGYMI, MRE Szeretetszolgálati Iroda, Wáli István Református Cigány Szakkollégium.

EU fejlesztés

Tarr Zoltán, az MRE zsinati tanácsosa az MRE javaslatairól az EU fejlesztési ügyek tekintetében szólt. Elmondta, hogy többhónapos közös munka eredményeként jött létre ez az anyag. „A tervezéshez információkat és javaslatokat gyűjtöttünk egyházunkon belül is részben a Fejlesztési Bizottságtól, az intézményektől, szolgálatoktól és a fejlesztéssel, projekttervezéssel foglalkozó munkatársaktól. Az anyaggyűjtésben kiemelt figyelmet fordítottunk az egyházközségek és fokozatos egyházszervezeti egységek javaslataira, szempontjaira ezeket az egyházkerületek fejlesztési, pályázati ügyekkel foglalkozó munkatársai segítségével gyűjtöttük össze" – hangzott el. A szándék az volt, hogy ne csak véleményezzék az állami fejlesztési terveket, hanem le tudjon tenni a kormány asztalára az egyház egy saját fejlesztési tervet. Az összeállítás egyik fő szempontja az volt, hogy egy olyan összefoglaló szülessen meg, amely egy közös vezérfonal mentén gyűjti össze az egyház fejlesztéseit a 2014-2020 EU költségvetési időszakra. Az anyagban rögtön látszik, hogy melyik egyházi elképzelés, és melyik tartozik az Állami Fejlesztési Operatív Programhoz. A tanácsos kérte a képviselőket, fogadják el, hogy az MRE fejlesztési tervét hivatalosan benyújthassák a kormány felé. A Zsinati Tanács elfogadta az indítványt.

Közös beszerzések és hitelkártya

A Zsinati Tanács elé került a közös beszerzésekről szóló beszámoló. Intézményei működési költségeinek csökkentése érdekében a Magyarországi Református Egyház olyan keretszerződéseket kötött különböző cégekkel, melyek segítségével a református intézmények kedvezményes gáz-, villamosenergia-, internet- és telefonszolgáltatást és biztosításokat vehetnek igénybe. A közeljövőt érintő változás, hogy a vezetékes- és mobilszolgáltatóval kötött szerződés január 1-jén lejár, ezért közbeszerzési pályázatot írt ki az egyház, hogy a lehető legjobb feltételekkel lehessen új szerződést kötni.

Emellett beszámoló hangzott el a 2013. évi hittankönyv-támogatásról. Az állami általános iskola 1. és 5. osztályában a kötelező erkölcstan helyett választható hit- és erkölcstan tankönyveit a Magyarországi Református Egyház – a Kálvin Kiadó és a Református Pedagógiai Intézet (RPI) együttműködésével – térítésmentesen biztosítja. Az RPI november 20-ig tervezi a hozzájárulási kérelmek elbírálását és a térítés mértékének megállapítását. A támogatást az állami folyósítás függvényében várhatóan még idén december 20-ig kifizetik.

Az MRE Elnöksége megállapodást kötött az MKB Bankkal egy hitelkártyáról, melynek használatával egyházi jótékonysági szervezeteket is támogatni lehet. Egy korábbi ülésen Simonfi Sándor esperes felhívta a figyelmet arra, hogy a felelőtlen hitelkártyahasználat sokak eladósodását okozta az országban. Szerinte fel kell bontani ezt a szerződést, hogy az egyházat ne vádolhassák azzal, hogy hozzájárul az emberek megkárosításához. Javaslatát négy ellenszavazattal a Zsinati Tanács elfogadta.

Csepregi Botond, Feke György, Kováts Anna
Fotó: Vargosz