Az év elején kezdték meg hat éves választási ciklusukat a Zsinat megválasztott képviselői. Az egyház legfelsőbb szerve általában évente kétszer ülésezik. Az idén azonban már ez volt a második ilyen alkalmuk az újonnan választottaknak, hogy megvitassák a beterjesztett programpontokat, amelyen ezúttal lelkészek szentelésére is sor került.

Tizennégy lelkipásztort szenteltek fel

A Zsinat ülése istentisztelettel kezdődött a rimaszombati református templomban. A kezdő ének után először Kassai Gyula esperes, lévai lelkipásztor szolgált magyar nyelven. Igehirdetésében szólt a felszentelés előtt álló lelkipásztorok felé, feltéve számukra a kérdést, hogy képesek vagyunk-e felismerni Isten akaratát? Rámutatott arra, hogy az Ószövetségben is merték vállalni az Isten által kiválasztottak a szolgálatot. „Ábrahám ment, mert tudta, hogy teljesítenie kell a parancsot. Pál is megértette mi Isten szándéka, nem gyötörték kétségek, mert meg volt győződve arról, hogy Isten elhívta őt. Mi is arra hívattunk el, hogy odaszánjuk magunkat és vállaljuk a kockázatot, de egyúttal tudjunk bátorítani, merjünk tenni és lépni."

A magyar nyelvű igehirdetés után Jaroslav Széles kassai lelkipásztor a jó pásztorról szólt igei üzenetében szlovák nyelven, rámutatva arra, hogy mennyire fontos az, hogy lelkipásztorként milyen példát mutatunk másoknak.

A lelkészszentelés előtt Fazekas László püspök Ézsaiás próféta 6,1-7 alapján fejtette ki igei üzenetét. Elmondta: a lelkipásztorok azt várják, hogy valami csoda történjen - az emberek megtérjenek. „A legtöbbször azonban ott van bennünk a szorongás és azt mondjuk: kevés vagyok erre a szolgálatra. Nem tudom, hogy kinek milyen találkozása volt (már) Istennel, de hiszem, hogy volt. Isten ma sem hallgat, s ezt mindannyiunknak tudatosítani kell. Ma is az ő igéje által próbál vezetni, nevelni, tanítani, ha van, aki vállalni meri az ő igazságát" – mondta a püspök.

Az esküt Géresi Róbert és Ján Semjan püspökhelyettesek vették ki magyar és szlovák nyelven a felszentelés előtt álló lelkipásztoroktól, akik esküt tettek többek között arra, hogy Isten igéjét tisztán és igazán fogják hirdetni. Majd az egyházmegyék esperesei egy-egy igevers kíséretében adtak áldást arra a tizennégy lelkipásztorra, akik sikeresen letették az idén vagy az elmúlt évben a II. lelkészképesítő vizsgájukat. Legutóbb ilyen alkalomra két évvel ezelőtt került sor, akkor kilenc lelkipásztor tett esküt.

Csökkent a reformátusok száma

A rimaszombati református templomban megtartott ünnepi istentisztelet után november 5-én, az esti órákban, majd másnap Meleghegyen folytatódott a Zsinat ülése tizenöt tárgysorozati ponttal. A számbavétel, határozatképesség megállapítása, a jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztása, majd a tárgysorozati pontok és a Zsinat IX. ciklusa 1. ülése jegyzőkönyvének a jóváhagyása után kezdődött a tanácskozás, melynek jelentős többségét a 2014-es évről szóló jelentések tették ki.

A sort Fazekas László püspök kezdte az egyház életéről szóló beszámolóval. Mivel a zsinati tagok írásban megkapták a részletes jelentést, a püspök annak rövid változatát ismertette. Az egyetemes egyházban való történések közül megemlítette a szlovákiai és külföldi egyházakkal, valamint az állami szervekkel való együttműködést. A statisztikai adatok alapján pedig kiemelte, hogy mivel egyre több gyülekezet nem képes önállóan fenntartani a lelkészi állást, ezért csökkent az anyaegyházközségek száma és megnövekedett a leányegyházközségeké. A népszámlálási adatok és az egyházközségi nyilvántartás alapján is csökkent a reformátusok száma a 2014-es évben. Az előző évhez viszonyítva kevesebb gyermeket kereszteltek meg és a temetések száma pedig ennek majdnem a duplája volt. Végül pedig az egyetemes egyház gazdálkodásának sarokszámait emelte ki.

Jogalkotási tervet fogadtak el

A zsinati képviselők elé kerültek a Diakóniai Központ, az Egyházzenei Osztály, a Közoktatási Tanács, a Református Cigánymisszió, a Calvin János Teológiai Akadémia, a Szlovákiai Református Keresztyén Nők Egyesülete, a Fiatal Reformátusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Református Presbiteri Szövetség, a Diakonia Reformata, a Re-Mi-Dia szervezet vezetői által elkészített jelentések az elmúlt évi tevékenységről, amelyeket kisebb megjegyzésekkel jóváhagytak.

A Zsinat foglalkozott a Lelkészképesítő Bizottság szervezeti és működési, valamint a lelkészképesítő vizsgák rendjéről szóló szabályzat módosításával is. Elfogadták Rákos Loránt zsinati tanácsosnak az eredeti szöveg kiegészítésére vonatkozó indítványát. Ennek lényege, hogy a II. lelkészképesítő vizsga szóbeli számonkérését képezze – az eddigi gyakorlatból adódóan – az egyházi illemtan és műveltség, valamint a keresztyén bioetika is. A vizsgatárgyak köre pedig a homiletikai gyakorlattal bővül, amely a vizsgázó igehirdetői és beszédkészségét hivatott felmérni.

A képviselők elé került gazdálkodási rendről szóló törvénytervezet viszont két órás vita után végül lekerült a napirendről, így annak megtárgyalására várhatóan a Zsinat tavaszi ülésén kerül sor. Az új tervezetet – a Zsinat jóváhagyása alapján – egy öt tagú gazdasági törvény-előkészítő bizottság dolgozza ki 2016. március 15-ig.

Elfogadták a Rákos Loránt zsinati tanácsos által beterjesztett, az adott ciklusra vonatkozó jogalkotási tervet is. Ennek alapján a Zsinat IX. ciklusában törvény készül az egyházi gazdálkodásról, az egyházi bíráskodásról, az egyházi választásról, egyházigazgatásról és új Alkotmány is készül. Felülvizsgálják a teljes lelkészképesítést, döntés születhet a díjlevél hatályba léptetéséről és módosítanák a közoktatási törvényt, illetve a szeretetszolgálatról szóló törvényt is.

forrás: reformata.sk