A magyarok lelkiismerete Mindszenty József (1892-1975) címmel szervezett kiállítást és nemzetközi konferenciát a XX. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum. A szeptember 21-i eseményt Balog Zoltán miniszter és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója nyitotta meg. A felszólalók között volt Áder János köztársasági elnök, Erdő Péter bíboros, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Habsburg-Lotharingiai Mihály, M. Kiss Sándor történész és Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök, aki egy református szemszögéből szólt a hercegprímás alakjáról.

Az egyházvezető szerint a jubileummal kapcsolatos itthoni és külföldi megemlékezések akkor lesznek igazán mélyrehatóak mind a közéletben, mind az egyházi életben, ha nem feledkezünk meg a forrásról, vagyis: magáról az isteni kegyelemről.

Metafizikai távlat

Mindszenty József szerepe teljes egészében összefonódik a legutóbbi magyar történelem sorsfordító eseményeivel, s ezeknek ő maga nemcsak átélője vagy tanúja lehetett, hanem alakítója és elszenvedője is – mondta előadásában a püspök. Szabó István a hercegpírámás egyik 1956-os rádiónyilatkozatát idézte, amelyben Mindszenty József a forradalmat egyszerre helyezte történelmi, politikai és metafizikai távlatba. Mindszenty József így fogalmazott: „Ne tévesszük szem elől a következőket: tudja meg mindenki az országban, hogy a lefolyt harc nem forradalom volt, hanem szabadságharc. 1945-től egy vesztett, számunkra céltalan háború után erőszakkal épült ki az itteni rendszer, amelynek örökösei most a tagadás, megvetés, undor és elítélés izzó bélyegét ütik annak minden porcikájára. A rendszert az egész magyar nép söpörte el. Az örökösök ne kívánjanak erről még egy bizonyságot. A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén."

Az egyházak szabadsága

Szabó István emlékeztetett: Mindszenty József a szabadságért való fáradozást mélyebb és hosszabb erőfeszítésnek tartotta bármely hirtelen adódható történelem-fordításnál. A református püspök szólt arról is, hogy Mindszenty József magyar főpásztorként folytatott harca több területre is kiterjedt, amelyet a szabadság szó fejez ki a legjobban, amelybe beletartozik az egyházak szabadsága: az egyházi vagyon, az egyházi közoktatás, a hitélet, az egyháztársadalmi szervezetek, az egyházi sajtó és az egyház sajátos belső életének ügyei – tette hozzá a püspök.

Kompromisszumok nélkül

A Mindszenty József életéről szóló nemzetközi konferencián a hercegprímás igazságért és a szabadságért folytatott küzdelmét hangsúlyozta a köztársasági elnök. Áder János azt mondta, Mindszenty József minden tőle telhetőt megtett embertársaiért, az elesettekért és a kitaszítottakért, kompromisszumok nélkül vette vállára a haza becsületével járó felelősség minden terhét. A hercegprímás emberi példája, szellemi-erkölcsi hagyatéka méltó arra, hogy történelmi emlékezetünkben való méltó elhelyezését a nemzet legkomolyabb erkölcsi ügyei között tartsuk számon - hangoztatta az államfő.

Mindszenty Józsefről

Mindszenty Józsefet (1892-1975) 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. 1945-ben lett Esztergomi érsek és Magyarország prímása, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948-ban bebörtönözték, majd életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, melynek leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült, onnan 1971-ben hagyhatta el az országot és költözhetett Bécsbe, ahol 1975-ben halt meg.

1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra Esztergomban. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2006-ban hivatalosan is kérte boldoggá és szentté avatását. Teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását a Legfőbb Ügyészség ez év márciusában meghozott határozatával nyilvánította ki.

Fekete Zsuzsa/MTI

Forrás: Parókia portál