Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora

A hetvenes-nyolcvanas években voltam ifista, és minden évben kiemelkedő lelki élmény volt számomra a megtérésemben is fontos szerepet játszó nyári ifjúsági hét. Akkoriban óriási dolog volt, ha egy gyülekezet ilyet szervezett. Arról, hogy országosan tarthassunk hasonlót, álmodni sem mertünk. Istené legyen a hála azért, hogy ma szerte a Kárpát-medencéből ennyi fiatal együtt hallgathatja az evangéliumot, majd viheti magával haza a Jézussal történt találkozás lelki áldásait. A Károli-egyetemnek két évvel ezelőtt volt lehetősége először arra, hogy anyagilag is támogassa a Csillagpont megvalósulását. Örülünk és kiváltáságnak tartjuk, hogy ez a segítségnyújtás idén megismétlődhetett. Egyházunknak sok intézménye van, jó lenne, ha ezek egymással összefogva tudnának részt venni az egyház szolgálatában. Egyetemünk is szeretné minél inkább kivenni a részét ebből az együttműködésből.

Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa

Péter apostol arra tanít minket, hogy mindig legyünk készek számot adni a bennünk élő reménységről. És hogy miért reménykedhetünk még ebben a reményét vesztett világban is? Mert van valakink, aki megmutatta: van megújulás. Ötszáz évvel ezelőtt is egy nagy megújulási folyamat kezdődött, amely során az egyház nyomában megújulhatott a társadalom, a gazdasági, a szellemi és a kulturális élet is. A reformáció félezer éves évfordulója épp arra nagyszerű alkalom, hogy felhívja az emberek figyelmét az újrakezdés lehetőségére. És hát kik mások lehetnének ennek a reménységnek a letéteményesei, ha nem azok a fiatalok, akik a találkozóról hazatérve elmondhatják majd másoknak is azt, hogy minden gond és baj ellenére lehetőségünk van erre a megújulásra?

Huszár Pál dunántúli főgondnok, a Zsinat világi elnöke

Egyházunk fontos feladata a templomkapuk kitárása és az emberek megszólítása. Ebben a Csillagpont nélkülözhetetlen, hiszen az egyik legfontosabb társadalmi réteget, a fiatalságot próbálja megszólítani. Lehetőségei tágabbak, mint a lelkipásztoroké vagy a gyülekezeteké, így akár azokat is el tudja érni, akiknek alig van fogalmuk az egyházról. Tudom, hogy a hit Isten ajándéka, de azt is vallom, hogy az Úrhoz vezető út ismerettel és élményekkel lerövidíthető. A Csillagpont pedig éppen ennek lehet az eszköze.

Illés Dávid, a Zsinati Missziói Bizottság elnöke

Manapság a fiatalok többségének alig van közösségi élménye. A kisgyülekezetekből érkező ifjak pedig csak néhányan vannak az otthoni közösségeikben, ezért a Csillagpont egyik legfontosabb célja, hogy mindenki megtapasztalhassa: egy nagyobb közösség részei vagyunk. Az is nagyszerű ebben a találkozóban, hogy akkor, amikor a fiatalokat szinte lehetetlen felelősségvállalására és elköteleződésre bírni, itt mégis ennyien a találkozó mellé állnak, és önkéntes munkájukkal segítik annak megvalósulását. Sajnos csak kétévente van Csillagpont, ezért fontos lenne kitalálnunk, hogy a köztes időben miként lehetne egyházmegyei vagy régiós szinten hasonlóan meghatározó élményekben részesíteni a fiatalokat. Ha pedig valahol vannak ilyen jellegű kezdeményezések, akkor miként lehetne erősíteni azokat. A Csillagpont a nyitás pontja is. Jó lenne, ha a református fiatalok elhoznák ide azokat a barátaikat, akik nem kötődnek az egyházhoz, mert meggyőződésem: ezen a rendezvényen bármelyik tizen-huszonéves jól érezheti magát még akkor is, ha egyelőre nem találja a helyét az egyházban, vagy még nem tudott előrébb lépni a hit útján.

Jákob János protestáns tábori püspök

Napjainkban különösen is fontos lenne, hogy olyan fiatalok legyenek sóvá a társadalomban, akiknek az értékrendje igazodik a bibliai értékekhez, és hitbeli elköteleződésük, ragaszkodásuk is egy irányba mutat: az élő Isten felé. Ebben a hitben és református identitásukban erősödhetnek meg a fiatalok itt, a Csillagponton. Azok az előadások és áhítatok, amelyeket meghallgattam, mindnyájuk számára áldássá lehetnek. Azt kívánom, hogy a találkozó erősítse mindnyájukban azt a felismerést, hogy ők is Isten szeretett gyermekei.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

Bár a programok nem kötelezőek, jó látni, hogy a fiatalok a negyvenfokos hőség ellenére is csordultig töltik a programhelyszíneket, és csillogó szemmel hallgatják például Pál Feri atya előadását. Éppen itt érhető tetten a találkozó témájaként körbejárt bizalom. Egyrészt az én személyes bizalmam a mai fiatalokban: amíg ezrével eljönnek ezekre a találkozókra, addig ne mondjuk, hogy semmi sem érdekli őket, hogy nem érdemes velük foglalkozni, hogy nincs reménységünk bennük. Bízom abban is, hogy továbbadják ennek a találkozónak az üzenetét, és elmondják másoknak is, hogy legközelebb ide nekik is el kell jönniük, és hogy érdemes ezeknek az értékeknek a mentén élniük. Ugyanilyen fontos, hogy a fiataloknak is bizalmuk legyen irántunk, idősebbek iránt. Hogy elhiggyék, kíváncsiak vagyunk rájuk, segíteni akarunk nekik, fontos számunkra a boldogulásuk. Egyszóval higgyenek abban, hogy van jövőjük itt, a szülőföldjükön. A magyar fiataloknak csupán a kilenc százaléka tagja valamilyen közösségnek. Ezek a fiatalok, akik a református egyház nagy családjához tartoznak, óriási értéket és lehetőséget képviselnek az egész magyar társadalom számára. Ezért az állam feladata az, hogy azokhoz a kezdeményezésekhez, ahol a fiatalok ilyen értékes üzeneteket hallhatnak, minden támogatást megadjon az egyháznak.

Schanda Tamás ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár

A Csillagpont nagyszerű lehetőség a református fiataloknak arra, hogy megismerjék egymást, barátságokat kössenek és megerősítsék közösségüket. Megtapasztalhatják azt, hogy milyen nagyszerű érzés összekapaszkodni, megosztani egymással az örömöt és a bánatot, a sikert és a kudarcot. Hiszem, hogy hazánk sokkal élhetőbb és boldogabb lesz akkor, ha a benne élő közösségek megerősödnek, mert a jó közösség segíthet a gondjaink megoldásában, a terheink hordozásában. Erre is számos jó példát látni ezen a találkozón, és nem véletlen az sem, hogy az öt nap alatt a bizalom kérdéskörét járják körbe a résztvevők. Merünk-e bízni egymásban, a közösségeinkben, és merünk-e nemcsak elmenni a másik mellett, hanem odafordulni is hozzá, ha látjuk, hogy segítségre van szüksége?

Összeállította: Kiss Sándor
Megjelent a Reformátusok Lapja 2015. augusztus 2-i számában.