A 2014 februári ukrajnai forradalom óta az Orosz Föderáció annektálta a Krím-félszigetet és Ukrajna keleti részén háború tört ki az oroszbarát szeparatista harcosok és az ukrán hadsereg között. A konfliktus azután kezdődött, hogy a forradalom után felállt kormányzat érdeklődést mutatott a szorosabb kapcsolatok ösztönzésében Nyugat-Európával, óhatatlanul elmélyítve a nyugati országok és Oroszország közötti feszültséget, és ezzel nemzetivé, regionálissá majd globálissá szélesítette a szembenállást.

Februárban politikai vezetők kidolgozták a Minszk II megállapodást, amelynek célja, hogy megállítsa a fegyveres harcot. Mindeközben az egyházak és vallási vezetők a színfalak mögött dolgoznak azon, hogy elősegítsék az egyezmény végrehajtását, amelynek megszegésével mindkét szemben álló fél gyakran a másikat vádolja.

A legutóbbi ökumenikus látogatás által elindított folyamat

Az EVT főtitkára, Olav Fykse Tveit vezette delegáció 2015. március 17. és 20. között látogatott Ukrajnába. Ezt követően a főtitkár áprilisban találkozott Kirill moszkvai pátriárkával, az Orosz Ortodox Egyház fejével is, hogy személyesen vitassák meg az Ukrajnát és más ügyeket érintő kérdéseket.

Az ENSZ Emberi Jogi főbiztosának irodája legutóbbi, február 15-i jelentésében úgy fogalmazott, hogy „drámai a konfliktus hatása azon emberek alapvető jogaira, akik a harcok által érintett a keleti régiókban élnek, és gyakran az életük is veszélyben forog a fegyveres összecsapások és válogatás nélküli bombázások sújtotta térségben”.

Személyes megfigyeléseire hagyatkozva a Svéd Egyház nyugalmazott érseke, Anders Wejryd, az EVT európai elnöke is megerősítette a humanitárius helyzet súlyosságát keleten: „A pusztítás mértéke az olyan helyeken, mint Lisicsanszk, majdhogynem teljes, és a térség lényegében elnéptelenedett”, mondta Wejryd. Az elnök olyan emberekről is hallott, akik éhen haltak a pincéikben, mivel képtelenek voltak élelmiszerhez jutni az elnyúló harcok intenzitása miatt. „Azok élete, akik a városban maradnak, nagymértékben függ a külső segítségtől, melyek jelentős részét az egyházak és a hozzájuk kapcsolódó szervezetek biztosítják. De ez nem elég, hogy a felmerülő szükségleteket kielégítse” – tette hozzá az érsek.

A delegáció azért utazott Ukrajnába, hogy meghallgassa az egyházak és más partnerek helyzetértékelését. Az egyházi vezetőkkel folytatott tárgyalások mellett a delegáció találkozott politikusokkal és a kormány képviselőivel is, ahogy a helyi közösség és más vallási közösségek tagjaival is konzultált. A küldöttség arra törekedett, hogy megtalálja a módját, amivel az EVT és az ökumenikus közösség segítheti az ukrán egyházak és vallási közösségek erőfeszítéseit a konfliktus lezárására, valamint az igazságos béke és megbékélés előmozdítására.

A legtöbb ukrán valamilyen vallási közösséghez tartozik, főleg keresztyén egyházakhoz. A hit fontos szerepet játszik az életükben, erősítették meg a delegáció tagjai. A Moszkva Patriarchátushoz tartozó Ukrán Ortodox Egyház (UOC-MP) a legnagyobb egyház Ukrajnában, amelynek gyülekezetei az ország minden részén és a frontvonal mindkét oldalán megtalálhatók, és közösségében hosszú hagyománya van az orosz és ukrán identitás együttélésének. Ezért hatalmas potenciállal rendelkezik a béke és a nemzeti megbékélés előmozdításában.

„Az Ukrán Ortodox Egyháznak, mint a többségi egyháznak Ukrajnában, amely hivatalosan is bejelentette és megerősítette elkötelezettségét Ukrajna területi integritása és egysége mellett, különleges lehetősége és vezetői felelőssége van e tekintetben” – mondta az EVT küldöttség egy nyilatkozatban a látogatást követően.

„Pozitív meglepetést okozott az a jó ökumenikus szellem is, amellyel Ukrajnai Egyházak és Vallási Szervezetek Tanácsában (AUCCRO) szembesültünk” – mondta Wejryd. Az AUCCRO lényegében valamennyi ukrajnai vallási hagyomány képviselőjét magába foglalja, beleértve a zsidó és muzulmán közösségeket is. „Szemtanúi voltunk annak, ahogy az AUCCRO-ban az egymástól eltérő vélemények és víziók jelen vannak, és a vitákban érvényesülnek” – mondta Karin van den Broeke, a Holland Protestáns Egyház (PKN) Zsinatának moderátora, az ukrajnai delegáció tagja. „Ebben fontos hozzájárulást láttunk, ami a békefolyamatot előre viheti. Az AUCCRO tagjai ráadásul határozottan kifejezésre juttatták, hogy közvetlen kapcsolatban akarnak lenni a nemzetközi ökumenikus mozgalommal.”

A háború közvetlen pusztítása mellett Kelet-Ukrajnában a konfliktusnak gazdasági hatása is volt, amely Ukrajnát és Oroszországot egyaránt sújtotta, és mindkét ország lakósságát hátrányosan érintette. A Világbank kimutatása szerint Ukrajna gazdasága 8 százalékkal esett vissza a 2014-ben a válság hatására.

Gazdasági szankciók

Ezzel egyidejűleg a nyugati országok által Oroszországra kiszabott gazdasági szankciók az orosz rubel elértéktelenedéséhez vezettek. Hírügynökségi beszámolók szóltak az ukrán konfliktus eredményeként kialakult orosz pénzügyi válságról, illetve nemzetközi szinten a romló kelet-nyugati kapcsolatokról.

Van den Broeke kifejtette, hogy az EVT óvatosan fogalmazott az ukrajnai vallási közösségek szerepéről a megbékélési folyamatban. „Néhányan azt várták, hogy az EVT határozottabban foglal majd állást az ukrajnai politikai helyzetről” – mondta a holland egyházvezető, megjegyezve, hogy meggyőződése szerint a visszafogott megközelítés a helyi egyházak közösségét segítette. Kifejtette azt is, hogy a globális ökumenikus szervezeteknek kapcsolatot kell ápolnia valamennyi érintett féllel, „hogy bátoríthasson minden hűséges embert, aki osztozik a békés Ukrajna reményében”.

A delegáció tagjai kiemelték, hogy az AUCCRO egységesen szólal fel a béke és megbékélés mellett a jelenlegi konfliktushelyzetben. „Ez csak az első lépés egy folyamatban, amely a jövőben sikeres lehet” – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Wejryd egy interjúban.

Helyzet a háború sújtotta Kelet-Ukrajnában

Wejryd érsek Ukrajna háború sújtotta keleti részére utazott, hogy tanúja legyen az Ukrán Ortodox Egyházhoz tartozó segélyszervezet munkájának. „Nagy hatással volt rám, milyen vállalkozói kedvvel és pragmatizmussal dolgozik az a csoport, amely már közel 100 teherautónyi segélyszállítmányt koordinált, főleg Nyugat-Ukrajnában élő emberek adományaiból, a kelet-ukrajnai lakósság körében” – mondta. „A helyiek nagyra értékelték a segítséget.”

Áprilisban, a berlini tárgyalásokat megelőzően a német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier felszólította Oroszországot és Ukrajnát, hogy indítsák el az ingatag Minszki tűzszüneti egyezmény második fázisát, amelynek célja a harcok beszüntetése Kelet-Ukrajnában. Hírügynökségi jelentések szerint a francia, német, orosz és ukrán külügyminiszterek „súlyos aggodalmuknak” adtak hangot, miután a tűzszüneti egyezmény szeparatisták uralta kelet-ukrajnai megsértéséről tárgyaltak, de vállalták, hogy tovább folytatják a párbeszédet.

Ukrajna nyugati részén az 1992-ben az egységes Ukrajnai Ortodox Egyházból kivált, Kijevi Patriarchátushoz tartozó Ukrán Ortodox Egyház (UOC-KP) feje, Filaret pátriárka, nyilatkozataiban Petro Poroshenko ukrán elnököt támogatta, míg Putyin orosz elnökhöz kemény szavakat intézett.  A két patriarchátus története és kapcsolata konfliktusokkal terhelt. Mégis, mindkét egyház képviselői együttműködnek az ország valamennyi egyházi és vallási közösségét tömörítő tanácsban (AUCCRO).

A kijevi patriarchátus jelentős közösséget tudhat a háta mögött az ország nyugati részén, de nem ismeri el semmilyen más ortodox egyház az 1992-es elszakadás óta. A holland protestáns vezető ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Moszkvai Patriarchátushoz tartozó Ukrán Ortodox Egyház (UOC-MP) helyzete talán a legnehezebb Ukrajnában. „Az ukrajnai helyzetről különböző vélemények látnak napvilágot az egyházon belül is. Ugyanakkor, és ezt az erősséget igyekszik kiemelni az EVT, az egyház hatalmas potenciállal bír az igazságosság és béke előmozdításában” – mondta Van den Broeke.

Wejryd érsek reményét fejezte ki, hogy az Orosz Ortodox Egyház vezetőjeként Kirill pátriárka folytatja elkötelezett erőfeszítéseit a békéért és stabilitásért a régióban: „úgy gondolom, hogy a Moszkvai Patriarchátus alá tartozó Ukrán Ortodox Egyház kezében nagyon sok lehetőség van a békefolyamatban.”

Az EVT látogatása után kiadott nyilatkozatában is hangsúlyozta elkötelezettségét: „az EVT arra törekszik, hogy megtalálja azokat az eszközöket és módszereket, amelyekkel támogathatja az ukrán egyházakat és népet az igazságosság és béke zarándoklatában.”

A június 3. és 7. között Stuttgartban zajló Kirchentag-on is a témák között szerepel majd Ukrajna. Egy kis létszámú kárpátaljai és magyarországi tagokból álló delegáció utazik Németországba, Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök kerekasztal-beszélgetésen vesz részt többek között az DELKU (Ukrajnai Német Evangélikus Egyház) püspökével az ukrajnai konfliktus közepette élő egyházak helyzetéről és szerepéről.

Fordította: Bénó Bianka

Külügyi Iroda

Forrás: www.oikoumene.org