Kétszáz éve született a Szózat megzenésítője
2014. április 23., szerdaEgressy Béni 1814. április 21-én született Sajókazincon, amely település napjaikban Kazincbarcika része.
Édesapja, Egressy Pál református lelkipásztorként szolgált itt 1809 és 1816 között, ahol Egressy Bénit 1814. április 28-án keresztelték meg. Édesapja fiú gyermekeit lelkipásztornak szánta, akik közül egyedül Pál fia választotta a lelkészi hivatást, Gábor a XIX. század első felének ünnepelt színésze, Béni pedig zeneszerző, zenekari igazgató lett.
Béni, amint testvérei is, előbb a miskolci, majd a sárospataki református gimnáziumban tanult. A „pataki skolában" már megmutatkoztak igazi talentumai, magyar irodalomból és zenéből is „bene" minősítést kapott. A kollégium énekkarában is részt vett, ahol tenor szólamot énekelt.
Édesapja 1831-ben bekövetkezett halála után, megfelelő anyagi támogatás hiányában, a kénytelen volt abbahagyni a tanulást, és segédtanítói állást vállalt a mezőcsáti, majd a szepsi elemi iskolában.
Testvére, Egressy Gábor ösztönzésére 1833 őszén színésznek szegődött. Az első színlap, amelyen Béni neve is megjelent egy 1834. április 23-i előadáshoz készült. A mű Baurnfeld: „Könnyelműség szerelemből" című négyfelvonásos vígjáték volt, amelyben Fridrik szerepét játszotta.
Egressy Béni 1843-ban zenésítette meg Vörösmarty Mihály 1836-ban írt Szózat című versét. A művet a Nemzeti Színházban ismerhette meg a közönség, amelyről a reformkor kedvelt újságja, a Honderű, ezekkel a szavakkal tudósított: „Vörösmarty Szózatára készített legjobb népdalra kitett 20 arany jutalom odaítélése, minden zugaiban megtölté nézővel színházunkat. A nyertes Egressy Béni lőn, kinek is a jutalom a nézőség előtt ünnepélyesen átadatott."
A művész részt vett az 1848-1849-es szabadságharcban. A Kápolna község mellett vívott csatában megsebesült. Felépülvén sérüléséből a komáromi erőd védője volt. Az itteni harcok között szerezte lelkesítő művét, a „Fel, fel vitézek a csatára" kezdetű Klapka-indulót.
Élete vége felé műveinek egy részét a Nemzeti Múzeumnak adományozta, köztük zsoltárfeldolgozását, amelynek a következő címet adta: „Éneklést kezdő melódiák és dicséretek miként a helvét hitvallású magyar egyházban éneklik. Orgonára tette Egressy Béni Ónodban 1849.".
1851. július 17-én hunyt el tüdőbajban. Temetésén Török Pál (1808-1883), a Pesti Református Egyházközség lelkipásztora szolgált. Sírja a Fiumei úti temető művészparcellájában található.
Millisits Máté
Olvasta már?
-
Ideje a megújulásnak
Vizuális, technikai és tartalmi szempontból is megújul egyházunk hivatalos honlapja. Az új Reformatus.hu-n már hosszú ideje dolgoztunk, annak elindításával is szeretnénk megkönnyíteni a járvány miatt az online térbe szorult egyházi életet: gyülekezeti tagjaink, közösségeink, intézményeink lelki épülését, tájékozódását, szolgálatát.
-
Istentiszteleti ajánlások a krízishelyzetben
A kommunikációs eszközökkel közvetített istentiszteletekhez, a húsvéti úrvacsorás alkalmakhoz és a temetésekhez ajánl istentiszteleti rendeket egyházunk Elnökségi Tanácsa.
-
Betörtek a debreceni Nagytemplomba
Egy harminc éves férfi imádkozni ment a bezárt Debreceni Református Nagytemplomba, majd rongálni kezdett március 30-án, a késő délutáni órákban.
-
Kezdődik a beíratási időszak óvodáinkban
A koronavírus-járvány miatt elektronikus úton elküldött szándéknyilatkozattal is beírathatjuk gyermekeinket a református óvodákba. A jelentkezési időszak április másodikán kezdődik.
-
Térjünk végre észhez!
Felborult az egyház megszokott életritmusa is a koronavírus járvány miatt. Fekete Károly tiszántúli püspök úgy véli, hogy a „maradj otthon!" jelszó tiszteletben tartása mindannyiunk érdeke, ezért bármennyire fájó, de szüneteltetik a személyes találkozásokat igénylő csoportos alkalmakat, istentiszteleteket.