A választás Wulff sikere ellenére kínos volt az Angela Merkel vezette koalíció számára: a pártok számszerű többsége ellenére csak a harmadik fordulóban nyert a jelöltjük, az első két körben többen – feltehetőleg a vezetőknek szánt figyelmezetetésként – Gauckra adták szavazatukat.

Több kommentárban is elhangzott már, meglepő, hogy Gauck miért nem a szintén keletnémet és ugyancsak evangélikus lelkészcsaládból származó Merkel kancellárnak jutott eszébe. Merkel ugyanis nemcsak jelen volt az egykori ellenzéki vezéralak hetvenedik születésnapján, de méltatta is a lelkipásztort. A kormánypártok pártpolitikust választottak jelöltjüknek, így a Szociáldemokrata Párt (SDP) és a Zöldek május végén kitalálhatták maguknak Gauckot és felkérték, induljon el. A hetvenéves Gauck nem sokat gondolkodott, elfogadta az újabb kihívást – annak ellenére, hogy tökéletesen tisztában volt vele, ha az őt jelölő pártoknak lett volna esélyük valakiből elnököt csinálni, biztosan nem őt indítják.

Az egykori rostocki lelkész érdekes szereplője a német közéletnek: abszolút köztisztelet övezi, meg nem veti, de elhatárolja magát a megszokott pártpolitikától, és saját meghatározása szerint baloldali liberális konzervatív nézeteket vall.

Az 1940. január 21-én született Gauck életútja magán viseli a huszadik század viharait. Édesapja a második világháborúban hajóskapitány volt, angol hadifogságban töltött egy évet, a család Balti-tenger parti házát pedig a Vörös Hadsereg vette el. Hazatérése után Gauck apja munkásként dolgozott az egyik rostocki hajógyárban, de csak 1951-ig, amikor hamis vádak alapján kémkedésért 25 évre elítélték és elhurcolták. Évekig nem tudtak az apáról, kérelmeket írtak, majd sikerült levélben felvenni a kapcsolatot a Szibériába internált családfővel, aki csak 1955-ben, szinte valamennyi fogát veszítve, tért haza. Mindeközben 1953-ban az NDK-ban zajlott a keleti blokk első nagy népfelkelése és a rostocki események nagy hatással voltak Gauckra.


fotó: wikipedia

Mindezek az élmények, hatások oda vezettek, hogy a felnövő Gauck nem volt hajlandó belépni a kommunista ifjúsági szervezetekbe. Később úgy emlékezett vissza, jól megalapozott antikommunizmussal nőtt fel, de soha nem gondolt arra, hogy elhagyja az NDK-t. Pedig 1961-ig, a berlini fal felhúzásáig szabadon mozoghatott, diákként eljutott Párizsba és rendszeresen megfordult Nyugat-Berlinben.

Tanulmányi lehetőségei azonban meglehetősen korlátozottak voltak, arra esélye sem volt, hogy terveit megvalósítva újságíró legyen. Mivel bölcsész nem lehetett, a kommunista ideológiától menedéket nyújtó teológiát választotta. Lelkésznek azonban egyáltalán nem készült, csak segédlelkészi éve alatt döntötte el, hogy a lelkipásztori hivatást választja.

Először Lüssowban, majd 1971-től Rostockban szolgált. Gauck folyamatosan vált a rendszerrel szembeni ellenállás egyik szereplőjévé, amihez elsősorban prédikációi járultak hozzá. Az NDK titkosrendőrsége, a Stasi 1983-tól megfigyelte a lelkészt, 1985-ben pedig megpróbálták beszervezni Gauckot. Az elmúlt években kritikusai többször nekiszegezték Gaucknak, hogy a Stasi túl engedékeny volt vele, ezzel kétségbe akarták vonni azt, hogy végig ellenállt a beszervezési kísérletnek. Az általában mosolygós, joviális elnökjelölt azonban ezeknél a kérdéseknél midig komorra vált, és nagyon keményen fogalmaz a múlt rendszerrel kapcsolatban.

Amikor 1989-ben bekövetkezett az NDK-ban is a fordulat, szinte logikus volt, hogy közéleti szerepet vállaljon. Hamarosan az ellenzéki Új Fórum tagja, szóvivője lett, majd a Bündnis ’90 képviselőjeként bejutott az NDK újjáformált törvényhozásába.

Politikusi szerepvállalása azonban nem tartott sokáig, mert 90 nyarán Helmut Kohl kancellár kérésére a Stasi iratait kezelő szövetségi hivatal elnöke lett. Két cikluson át, a maximális tíz éven keresztül töltötte be ezt a tisztet és lett a rendszerváltás utáni Németország egyik megbecsült közszereplője. Olyannyira, hogy az általa vezetett hivatal közkeletű neve Gauck-hatóság lett az évek alatt. Mint ismert, a kommunista múlttal szembeni számadás terén a németek más utat jártak be, mint Magyarország, a Stasi aktáit megnyitották, az elmúlt rendszerben fontos szerepet játszók nem tölthetnek be hasonlóan súlyos pozíciókat a demokratikus keretek között.

Gauck 2000-ben távozott posztjáról, de közéletileg aktív maradt, azóta egy alapítványt hozott létre, amelynek szintén a múlttal való szembenézés formálása a feladata. Közíróként, tévészereplőként is megjelent az években, az elnökjelöltség mégis hatalmas fordulatnak számított életében.

A lelkipásztornak négy gyermeke van, közülük hárman még az NDK összeomlása előtt nyugatra távoztak. Gauck már húsz éve nem él feleségével, Hansival, de azóta sem váltak el, évek óta egy nürnbergi újságírónő az élettársa.

Csepregi Botond