„Minden ember élete – történelem. Ahogy az Istentől kapott időnk lepörög, mint homokórán a homokszemek, úgy szerzünk újabb és újabb tapasztalatokat. S mire eljutunk megőszülésünkig, e tapasztalatok szépen leülepedve olyan átlátását adják az élet értékes és értéktelen dolgainak, hogy abból mindenképpen tanulhat az utánunk jövő generáció. Ezek a tapasztalatok annál értékesebbek, minél több olyan bizonyságtétellel vannak tele, amelyek a mindenség Teremtőjére, az élet Urára irányítják a figyelmet” – írja Fazekas László felvidéki püspök Szenczi László életrajzi kötetének előszavában.

Szenczi László szekszárdi tiszteletbeli presbiter az utóbbi években több tucat bizonyságtétellel gazdagította az egyházi lapokat, köztük a Reformátusok Lapját is. Mindegyikben tükröződnek átélt tapasztalatai, amelyeket élete során gyűjtött, mély hite, ami a nehéz helyzeteken is átsegítette, és olvasottsága, amit pedagógusi pályája során is hasznosíthatott. 

A szerző most megjelent életrajzi kötete is a naplójegyzetekkel, az elbeszélésekkel együtt bizonyságtételek gyűjteménye, mondhatni: bizonyságtétel egy hitvalló életről. Amint Fazekas püspök is írja, „hasznos olvasmány lehet ez a könyv nemcsak a mai kor minden jóban dúskáló, s az élet apró nehézségeitől is gyakran visszahőkölő fiataljai számára, hanem mindenki számára, aki a magyar sorskérdéseinkre keresi a választ.”

„Beszéld el, mely nagy dolgokat tett az Isten veled” – Lukács evangéliuma indította arra Szenczi Lászlót, hogy „haladéktalanul” hozzálásson könyve megírásához. Isten felszólításának engedve egyebek közt ír a felvidéki kiskoszmályi árvaházban töltött évekről, későn megismert testvéreiről, Molnár Máriától kapott jutalmáról, kényszerkatonai szolgálatáról és a világháború megpróbáltatásairól, a Magyarországra menekülésről, a dunántúliak segítségnyújtásáról, a pápai lelki közösségről, a házasságkötéséről, az egyházi és az oktató-nevelő szolgálatáról.

„Árva voltam, de Isten könyörült rajtam; megmentett és otthont adott; lelki közösségben nevelt fel; eljuttatott kegyelmének elnyeréséig; Isten gyermeke lehettem, és immár több mint hét évtizede szolgálhatom őt lelki örömmel és abban a boldog reménységben, hogy az örök élet már e földön az enyém lett” – foglalja össze életútjának állomásait Szenczi László.

T. Németh László

(Szenczi László: Árvaságtól boldogságig. Babits Kiadó, Szekszárd, 2010. tel.: 74/529-389)