Nagykovácsi Budapesttől hat kilométerre fekvő nagyközség. Református gyülekezete 2007-ben templomalapkő letételével kívánta jelezni, hogy kész a megújulásra. Rövid megtorpanás után mára állnak a templom falai, a legfontosabb külső munkák gyakorlatilag befejeződtek, de a felszentelésig még sok munkára van szükség. A Zsinat tavaly novemberi döntése értelmében az október utolsó vasárnapi perselypénzt országosan – a következő négy évben – egyházunk egy-egy épülő új templomának építésére kell gyűjteni. Az Elnökségi Tanács pedig úgy döntött, hogy idén az adományokat a magyarországi református gyülekezetek a nagykovácsi református templom javára adják. Ez a döntés azt erősíti, hogy az első alkalommal olyan gyülekezet kapja az országosan összegyűjtött perselyadományt, ahol az templomának befejezéséhez valóban nagy segítséget nyújt.

A világ közepe

Pesthidegkúton és Adyligeten át hegyektől ölelt zsákfaluba érkezik az utazó Budapest központjából. Nagykovácsi a budai agglomeráció gyarapodó települése, mára többszörösen is kicserélődött lakosságával. Az eredetileg sváb nemzetiségű község átélte a második világháború utáni kitelepítések nehézségeit, majd a szocializmus idején rengeteg rendőr- és katonatiszt építkezett a településen. Manapság pedig sokan költöznek ki a fővárosból, olyanok is, akik rendszeresen jártak budapesti gyülekezetekbe. Ez új lehetőségeket jelentett a falu református gyülekezetének. „Nagykovácsi számunkra a világ közepe. Otthonunk, hitéletünk, közösségünk helye” – vallják a helyi reformátusok alapítványuk internetes honlapján.

A parasztházból átalakított, jelenlegi templom

Parasztházból templom

"A gyülekezet hivatalos története 1949-ben kezdődött, amikor a Pesthidegkúti Egyházközség leányegyházaként vették nyilvántartásba" – mutatja be a történelmi múltat Barcza Szabolcs, a Nagykovácsi Református Egyházközség missziói gondnoka. A svábok kitelepítéséig szinte tiszta katolikus faluba – bár már a 18. században is éltek itt kálvinisták – a negyvenes évek második felében érkeztek reformátusok. Egy régi parasztházat alakítottak át templomnak, és ott indult meg a református hitélet. Mai napig is abban az épületben zajlanak az istentiszteletek. Első lelkipásztoruk Hegyaljai György volt, őt Dobos Károly követte, aki a hetvenes évek végén ment nyugdíjba. 

A szocializmus idején hívek nélkül maradt az egyházközség. Ezt Barcza Szabolcs a templom falán lévő konfirmációi fényképekkel is illusztrálja: míg az ötvenes és a hatvanas években átlagban tízen konfirmáltak, 1974-ben már csak egy, utána hosszú ideig már egy konfirmandusa sem volt a gyülekezetnek. 1978 után pedig már csak vasárnap délutánonként volt egy rövid istentisztelet. – Akik komolyabban vették hitüket, bejártak Budapestre – emlékszik vissza a missziói gondnok. 

A Nagykovácsi Református Missziói Egyházközség megalakulását 2005-ben mondta ki a Budapest-Déli Református Egyházmegye. A templomépítés 2007-ben Kálmán Csaba lelkész vezetésével kezdődött, majd 2009-ben Varga Róbert lelkipásztor érkezésével új lendülettel folytatódott. „Hol legyen? Milyen legyen? Mekkora legyen? Milyen feladatokat kell ellátnia? Mit mond a liturgia?” – vetődtek fel a kérdések az építkezés kapcsán a gyülekezet tagjaiban a Nagykovácsi Református Gyülekezetért Közhasznú Alapítvány honlapjának tanúsága szerint. Oda kellett figyelniük a tervezőknek átadott követelményjegyzék elkészítésénél is, hogy ne maradjon ki az orgona vagy éppen a fűtés beszerelése.

Gyarapodó gyülekezet

"A sváb házat a gyülekezet hosszú munkával alakította át, sok pénzt költöttek rá. Mostanra viszont lassan életveszélyes állapotba kerülhet, a számbeli gyarapodás mellett ezért is határozta el a gyülekezet új templom építését – fogalmaz Varga Róbert lelkipásztor. – Amikor nem volt állandó lelkész, az épület állapota folyamatosan romlott. A helyettesítő lelkészek nem tudták gondozni a többre hivatott gyülekezetet, hiszen a saját egyházközségükben is volt elég munkájuk. Amikor néhány évvel ezelőtt megnőtt a gyülekezet létszáma, összefogtak az emberek a templomépítkezés szándékával. Az előző exmisszus lelkész magánéleti problémái miatt az indulás utáni lendület megtört. Egy éve kezdték újra érdemben az építési munkálatokat."

Az egyházközség az önkormányzattól telket kapott a templom építésére, a gyülekezet ennek fejében az új templom használatba vétele után átadja a településnek a falu közepén fekvő mostani templomépületet és a telket. Sokan mondják, hogy nagy ajándékot kaptak a reformátusok, de az önkormányzat is hozzájut egy olyan épülethez, amelyből a központban sváb emlékházat hozhat létre, vagy a helyén akár játszóteret is kialakíthat. Az összetartó faluban egyébként szerteágazó kulturális és szellemi élet zajlik, sok előadással és műsorral.

Köszönhető ez az értelmiség magas arányának, és annak, hogy nem egy színész, előadóművész, újságíró lakik a faluban. A lelkipásztor hangsúlyozza, hogy ez a réteg fogékony az evangéliumra is. 

A helyi reformátusok jól együtt tudnak működni az önkormányzattal és a katolikus közösséggel. "A polgármester asszonnyal mindent meg tudunk beszélni, amikor először felkerestük, ő mutatott be a plébánosnak is – mondja Varga Róbert. – "Az önkormányzati választás kapcsán elmondtam, hogy a gyülekezet ne avatkozzon bele a pártpolitikába, mert az megoszthatja a közösséget, de természetesen politizáljon abban az értelemben, hogy a település életét érintő kérdésekbe szóljon bele."

Barczca Szabolcs gondnok és Varga Róbert lelkipásztor

Új településközpont, református templommal

A templomépítés helyszínén új faluközpont épül. Bár a templom körüli telkek még parlagon állnak, és a templommal szembeni bontásra ítélt lerakat is gazos, a közelben már felépült az új óvoda és néhány lakóház a 15 évvel ezelőtt még kukoricát termő földterületen. A tervezett sétálóutca első épülete pedig éppen a református templom lesz a Nagy-Szénás és a Nagy-Kopasz csúcsok közötti völgyben.

Az önkormányzattól kapott telken első ütemben az Ónodi Szabó Lajos által megtervezett templom készül el, majd parókia, gyülekezeti ház, idősek otthona vagy óvoda is szerepel a mostani elgondolásokban. A Kós Károlyi-stílusú, belső átriumos templom hagyományos református elrendezésű, amelynek szárnyas ajtói a teraszra is kivezetnek, ahol istentisztelet után lehetősége nyílik a gyülekezeti tagoknak a további együttlétre. A padokat, amelyeket most újít fel egy asztalos, Svájcból kapták ajándékba. A mintegy háromtonnás, speciális daruval helyére emelt toronysisakot bármikor le lehet venni, és időtálló cinklemezből készült. A templom épületében lesz stúdió, iratterjesztési helyiség, konyha, presbiteri szoba, lelkészi hivatal, gyermekmegőrző és gyermek istentiszteleti hely. 

Varga Róbert rengeteget dolgozik azon, hogy az építkezés körül minden rendben menjen. "A templom igencsak igénybe veszi a nagytiszteletű urat. Tudomásul kell vennünk azonban, hogy manapság lelkészi diploma kell ahhoz, hogy az ember észrevegye az esetleges tervezési és kivitelezési hibákat – fogalmaz Barcza Szabolcs missziói gondnok.

"Nehéz év volt az idei, állandóan ott kellett lenni a templomnál. Mindig rá kellett nézni a munkásokra, az alsó szintet pedig újra kellett szigetelni. Találtunk kitűnő műszaki vezetőt és jó vállalkozót, aki 35 százalékkal kevesebbért épített meg mindent. Kemény feltételeket szabtunk, rendesen és időben mindent kifizettünk, de cserébe jó és szakszerű munkát kaptunk. Külön hálásak vagyunk Tokaji Béla mérnök úr, építész segítségéért, szakmai tanácsaiért" – mondja Varga Róbert lelkipásztor.

Hajó a kikötő bejáratánál

A templomépítkezésből hátravan még a villanyszerelés, a víz- és fűtésszerelés, a burkolás, a szigetelés, a belső vakolás és a berendezés. Emellett még meg kell oldaniuk a templom körüli magas talajvíz elvezetését is. Természetesen harangot is öntetnek és orgonát építtetnek. Három és fél hónap alatt készült el idén a vakolás és a toronysisak, valamint az ablakok beépítése. 

A gyülekezet vezetői reménykednek benne, hogy a templomot jövő év májusában átadhatják. Addig azonban még sokat kell imádkozni és dolgozni. A nagykovácsi gyülekezet elszánt, de szüksége van további adományokra. "Ha most kapunk egy nagyobb összeget, akkor folyamatosan tudunk dolgozni, akár télen is. Minél előbb szükségünk lenne a templomra, hiszen a gyülekezet egyre gyarapodik. Egy hasonlattal azt mondhatom, hogy most ott tartunk, mint amikor a hajó ráfordul a kikötőre. Lassan haladunk előre. Isten nem szokott kapkodni, hanem mindig mindent időben megad" – fogalmaz Varga Róbert, Nagykovácsi református lelkipásztora.

Imádkoznak és dolgoznak

"Azzal a reménységgel jöttem a gyülekezetbe, hogy nem magam döntöttem így. Nem is úgy történt, hogy feleségemmel rájöttünk, Nagykovácsiban még nem voltunk. Azt határozottan láttuk, hogy ezt a feladatot Isten bízta ránk. Harmincegy évig egyetlen gyülekezetben voltam, tehát ez nagy váltás a mi életünkben. A Heidelbergi Káté szerint Isten az ő Szentlelke és Igéje által gyülekezetet gyűjt egybe" – beszél az új szolgálat kezdetéről Varga Róbert. – Az, hogy mi idekerültünk, azért történt, mert Isten arra akar használni minket, hogy a népét összegyűjtse az igehirdetésen keresztül. Ha vannak is olyanok, akik korábban jártak a gyülekezetbe, de most valamiért nem jönnek, akkor hoz majd másokat, akik a gyülekezet tagjai lesznek."

„Feleségemmel együtt szeretnénk a nagykovácsi gyülekezetben úgy szolgálni, hogy a lelki egység és rend helyreállhasson, a templomépítés szép munkája befejeződhessen. Minél többen megismerhessük Jézust, minden ember Megváltóját” – írta bemutatkozásában a gyülekezet Békesség Néktek című lapjában a lelkipásztor, aki már korábbi pasaréti prédikációjában is a nagykovácsi templom építésére hívta fel a figyelmet.

Varga Róbert lelkipásztor hangsúlyozza, hogy fontos szem előtt tartani az imádkozzatok és dolgozzatok felszólítást. A nagykovácsi gyülekezetre a lelkész szerint mindkettő igaz, hiszen van miért imádkozniuk, és munkájuk is akad bőven. Komoly összetartás jellemzi a gyülekezetet, amelynek magjával, akik rendszeresen minden alkalmon részt vesznek, csütörtökönként imádkoznak a gyülekezetért és a családokért. De természetesen azok is komolyan imádkoznak a közösségért, akik nem tudnak járni a csütörtöki imaórákra. A gyülekezet tagjai a templomépítkezés munkájából is kivették a részüket, amikor lehetőség adódott rá, azonnal mentek és szívesen dolgoztak. A mostani lelkészlakást egy vállalkozó adja kölcsön a gyülekezetnek, amíg nem készül el az új parókia. Az egyik régi nagykovácsi utcában található házat felújíttatta az egyház részére, de a templomépítkezést is támogatja.

Torony a hálón

A templom építkezése természetesen a falu lakói előtt zajlik. Van, aki tudta, mi épül, van, aki nem. Van, aki nem örült neki, a többség azonban igen. Örülnek, mert látják, hogy az egész lakóközösség gazdagodott. Az is elhangzott helyiektől, hogy ez az egyik legszebb épület a faluban. A fokozott érdeklődést mindenesetre az is mutatja, hogy egy közelben lakó videót készített a toronysisak elhelyezéséről, és a filmet néhány perccel később feltette az internetre. 

"Sokan annak is külön örültek, hogy református templom épül. A homlokzatra azt írtuk, hogy „Református gyülekezet”. Ez egyértelmű, világos üzenet mindenkinek, aki megáll az épület előtt, hiszen egy bibliai idézetből nem derült volna ki egyértelműen, hogy melyik felekezet épít. A homlokzaton a kőfaragó adományaként elhelyeztük az ősi keresztyén jelképet, a halat (Ikhthüsz), a gyülekezet alapítása évének jelzése mellett" – mutatja a templom bejárata fölött Varga Róbert.

A templom épül

Az egyházközség tagjai sok pénzt adtak a templomépítésre, de jelentős összeget kaptak a Dunamelléki Egyházkerülettől is. Ezen kívül más gyülekezetek is segítettek, sőt még Amerikából is érkezett adomány. "Nagy vállalkozás a templomépítés egy gyülekezetnek, amire itt akkor döbbentek rá, amikor elindult a munka, és már álltak a falak. Nekem azt mondták tavaly augusztusban, amikor ide érkeztem, hogy 'öregem neked annyi, itt soha nem lesz semmi, ott marad torzóként a templom'. Idén márciusban azonban újra elindult a munka. Augusztusig elhelyeztük a toronysisakot, elvégeztük a külső munkákat, és a belsőkhöz is hozzáláttunk. Az említett hangok elhallgattak, a megjegyzések elmaradtak. Azt válaszoltam nekik korábban is, Isten pontosan tudja, hogy mit akar Nagykovácsiban. Kiderült, hogy nem úgy van, ahogyan gondolták. 'Beszél' az épülő templom és az épülő gyülekezet is" – fogalmaz a lelkész.

És a gyülekezet?

Nagykovácsiban sem könnyű a lelkipásztor és a presbiterek dolga. "A település lakóinak viszonylagos jóléte mögött mindig ott vannak a nehézségek. Sokszor késő estig beszélgetek családoknál, ahol mindig előjönnek a problémák" – hívja fel a figyelmünket Varga Róbert. A település zsákfalu, tehát nincs átmenő forgalma, ez azzal is jár, hogy az örömök és a gondok egyaránt rögtön elterjednek a falun belül. Amint a lelkipásztor hangsúlyozza, a gyülekezet építése lassú építkezés, amiben nem lehet látványos eredményeket elérni, és ezeket nem is lehet elvárni.

"A lelki munkával kapcsolatban nagyjából ugyanazok a gondok vannak nálunk, mint másutt. Nehéz megtalálni az embereket, mert jó részük úgy érzi, hogy mindenük megvan, de nem kívánják látni a lelki dolgokat. Ezekre többnyire csak olyankor szoktak figyelni, amikor valami baj van. Ilyenkor rádöbbennek, hogy elpazarolták az életüket, ahelyett hogy az értékeket keresték volna. Nagykovácsiban viszonylag jómódú emberek élnek, a régi egyenruhás réteg után most olyanok, akik nem keresik Jézus Krisztust. Ha a jólét megszűnik, akkor hirtelen összetörnek" – mutatja be a gyülekezeti munka nehézségeit Barcza Szabolcs, a nagykovácsi gyülekezet missziói gondnoka. "Sokan nyitottak az evangéliumra, és ők egy-egy látogatás alkalmával fel is teszik kérdéseiket. Isten malmai lassan őrölnek, de apróra. Csendes életet kell élni, nem látványosat" – teszi hozzá a nagykovácsi lelkész.

Több a születés, mint a temetés

A hittanon keresztül a családokat is el lehet érni. Ott jártunkkor is volt olyan, aki megkereste a lelkipásztort, hogy gyermekét szeretné vinni a szombat délelőtti foglalkozásokra. Rengeteg gyerek van a településen, több a születés, mint a temetés. A családokba átlagban három-négy gyermek születik. Tavaly hat felnőtt, kilenc gyermek konfirmált. 

A megtorpanás után nehezen indult újra a gyülekezeti élet, de az utóbbi egy évben 25 százalékkal többen járnak templomba. A névjegyzékben is jóval többen vannak, tehát anyagilag is kezd megerősödni az egyházközség. "Múlt vasárnap is olyan sokan voltunk, hogy nem mindenki tudott leülni. Voltak, akik kint álltak az udvaron, tehát mindenképpen indokolt az új templom. Cserélődött a gyülekezet tagsága, nagyon sok új tagunk van, akik ha meghallják, hogy itt van református gyülekezet maguktól is jönnek, de én is megkeresem őket. Mindenképpen látszik a gyülekezet missziói jellege" – mutatja be a gyülekezet újjáalakulását Varga Róbert, akit sokan ismernek Pasarétről is. Hiszen Nagykovácsiból többen jártak a pasaréti templomba, ők most már lakóhelyük gyülekezetéhez csatlakoznak. A lelkipásztor néhány presbitert is ismer korábbról. Van olyan, akinek a gyerektáborban segített. Barcza Szabolcs missziói gondnokkal pedig 20 éve tartják a kapcsolatot.

A reménység nem szégyenít meg

Két alkalmat már szerveztek az új templom épületében. Tavaly decemberben mínusz 25 fokban szeretetvendégséget tartottak, amelyre a nagy hófúvás miatt sokan nem tudtak elmenni. Így is több százan részt vettek az adventi együttléten az ablakok és ajtók nélküli hideg épületben, ahol infralámpákkal melegítettek. A másik szeretetvendégségen idén tavasszal szakadó esőben háromszázötvenen vettek részt. Mindkét esemény hozzájárult a gyülekezet újbóli összekovácsolásához, és a reménység éltetéséhez. A gyülekezetben ugyanis remélik, hogy nemcsak évente kétszer, hanem hamarosan naponta használhatják majd új templomukat. "Kezd a gyülekezet ereje visszatérni – hangsúlyozza Varga Róbert lelkipásztor, és hozzáteszi:  Isten szép lassan, csendben, nagy látványosság nélkül, de elvégzi a maga munkáját."

T. Németh László