„Első királyunk tisztában volt vele, hogy tudatos döntése, amellyel a magyarságot integrálta az európai keresztyén népek közösségébe, következményekkel jár. Ezek a következmények jelentek meg az általa hozott törvényekben, a beilleszkedést és a megmaradást segítő döntésekben, egy nemzet közösségtudatának megszilárdításában” – fogalmazott Bölcskei Gusztáv református püspök a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke csütörtökön este Budapesten, az augusztus 20-i állami ünnep előestéjén tartott ökumenikus istentiszteleten.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) kápolnájában tartott istentiszteleten – mások mellett – részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, Szászfalvi László egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkár, valamint Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. A református egyházi vezetők közül a meghívottak között foglalt helyet Csűry István királyhágómelléki és Fazekas László felvidéki református püspök, valamint Huszár Pál dunántúli főgondnok, a MRE Zsinatának világi elnöke, Fekete Vince felvidéki, Nagy Béla kárpátaljai és Tőkéczki László dunamelléki főgondnokok.

„Az államalapítás mindannyiunk ünnepe, mert őseink részt vettek annak eseménysorában, aztán ezer esztendőn keresztül őrizték, védték ennek az országnak a tisztességét, becsületét, megmaradását. Ezért Istennek adunk hálát együtt, ökumenikusan, keresztyén elkötelezettséggel, a nemzeti összetartozás és segítés jegyében” – fogalmazott Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök az ünnepélyes bevonulás és a Lutheránia kamaraegyüttes szolgálata után. A MEÖT elnöke köszöntésében István király Imre fiához írt Intelmeit idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy az országnak türelemre és elfogulatlan ítélkezésre van szüksége, és fontos a tisztesség és a hűség. „Az igazságosság felemeli a nemzetet, a bűn pedig gyalázatot hoz a népeknek” – idézte az Ószövetséget Szebik Imre.

Bölcskei Gusztáv református püspök igehirdetésében az Efézusi levél alapján (Ef 6,1–9) szólt arról, hogy az államra a keresztyének „az emberi közösség szerveződésének nélkülözhetetlen eszközeként” tekintenek. A Zsinat lelkészi elnöke az állam meghatározásával kapcsolatban idézte Pál apostolt – „Isten szolgája ő a te javadra” – , s mint mondta, az államnak az a rendeltetése, hogy megakadályozza a „fejetlen lábságot”, vagyis az  anarchiát, és tiszta és világos viszonylatokat teremtsen a társadalom különböző pontjai között. A püspök Isten áldását kérte az állami vezetőkre, hogy a „fejetlen lábság mai formáit kordában tartsák, és élhető kereteket biztosítsanak egész magyar népünk számára”. 

Bölcskei Gusztáv prédikációjában felhívta a figyelmet arra, hogy az Efézusi levélben az apostol az emberi együttélés olyan kereteit említi, amelyekben kifejezésre jut a kölcsönös felelősség és a következményekkel járó emberi magatartás. Az apostol példaként említi a szülők és a gyermekek kapcsolatát.  „A gyermekeknek szóló tanács az engedelmességre szóló felhívás, a szülőkhöz intézett intés pedig a gyermekek ingerlésének, bosszantásának az elkerülése. A gyermekeknek akkor lesz tartós, hosszú életük a földön, ha tisztelik szüleiket” – fogalmazott a püspök, majd hozzátette, hogy a tisztelet szó jelentése: „kezeld súlyának megfelelően”, vagyis el kell kerülni a korlátlan és kritikátlan tekintélytiszteletet, de a tapasztalatok és az összegyűjtött értékek megvető semmibevételét is. Mint mondta, Kálvin is ebben az értelemben tarthatta fontosnak az engedelmességet. „A múltat végképp eltörölni pökhendi ideológiája és a minden változtatástól rettegő, görcsös ragaszkodás mindig zsákutcába vitte az emberi társadalmat, s történelmünk mindkettőre szomorú és tragikus példákat mutat” – hangsúlyozta a Zsinat elnöke, és figyelmeztetett, hogy „jövője annak a társadalomnak van, amely gondolkodó engedelmességgel tekint a múltjára”.

Az apostol másik példája, a szolgák és urak kapcsolata vonatkozásában Bölcskei Gusztáv szólt arról, hogy az apostol „nem tagadja, hogy léteznek különbségek a mindennapok világában ember és ember között, ugyanakkor nem engedi abszolút rangra emelni ezeket a különbözőségeket”. A püspök kiemelte, hogy a szolgákra vonatkozó engedelmességet jogkövető magatartásnak hívhatjuk, amellyel olyan döntések következményeinek is alávetjük magunkat, amelyeket nem mi magunk hoztunk. „A döntéshozók felelőssége ugyanakkor abban van, hogy soha ne tévesszék szem elől azokat, akikről saját szavazataikkal döntenek” – fogalmazott Bölcskei püspök, majd hozzátette: „Kezeld súlyának megfelelően! Ez az apostoli intés érvényes a társadalom egész életét meghatározó döntések, törvények, alkotmány tekintetében is.” 

Az igehirdetés és imádság után a szolgálattevők áldást kértek a gyülekezetre és a kenyerekre. „Kérjük Isten áldását erre az új kenyérre, és egyben kérjük azt, hogy az ő gondviselő szeretete kísérjen és vezessen bennünket. Hiszen ahhoz, hogy legyen kenyerünk, tisztességes és becsületes munkára, őszinte hálaadásra és Isten áldására van szükségünk. Ezért Isten áldja meg ezt a kenyeret, hazánkban minden kenyeret, hogy élhessünk békességben, szeretetben és emberségben” – kért áldást Bölcskei Gusztáv püspök. Az istentisztelet után a megszelt kenyereket a gyülekezet tagjainak osztották, az összegyűlt perselypénzt pedig a MEÖT az árvízkárosultak javára ajánlotta fel.
Az ökumenikus ünnepi istentiszteleten szolgálattevőként részt vett továbbá Márkus Mihály ny. református püspök, Paskai László katolikus bíboros, Ittzés János evangélikus püspök, Csernák István metodista szuperintendens, Mészáros Kálmán baptista egyházelnök, Kalota József ortodox érseki vikárius, Kocsis Fülöp görög katolikus püspök és Denis Moss anglikán kanonok.

T. Németh László