„Istennek ajánljuk ezt a konferenciát, kicsi, de növekvő egyetemünkön" – e szavakkal nyitotta meg Balla Péter rektor a Károli Gáspár Református Egyetem születésnapi díszkonferenciájának harmadik napját. Jan Peter Balkenende, az egyetem díszdoktora, volt holland miniszterelnök Kálvinisták vagyunk címmel tartott előadást. A vallási mozgalmak 21. századi történetét elővetítve a protestantizmus lehetőségeiről és kockázatairól beszélt. Előadásában elsősorban a keresztyén szempont gazdaságban és az üzletben való megvalósulási lehetőségeibe nyújtott betekintést.

Jan Peter Balkenende (1956) az amszterdami Szabadegyetemen 1980-ban történettudományokból, 1982-ben holland jogból szerzett diplomát. Ugyanitt 1992-ben jogtudományokból doktorált a kormányzati szabályozás és a civil társadalom szervezetei témájú disszertációjával, 1993-tól 2002-ig pedig az egyetem tanára volt (kutatási területe: keresztyén szociális gondolkodás a társadalomról és gazdaságról). Politikai pályafutását a Keresztyén Demokrata Szövetség (CDA) színeiben Amstelveen városi tanácsi képviselőjeként kezdte, ezt a tisztséget 1982–től 1998-ig töltötte be. 1984–1998 között a párt tudományos háttérintézetének munkatársa, 1998-től 2002-ig parlamenti képviselő, 2001-től frakcióvezető volt. 2002. július 22. és 2010. október 14. között Hollandia miniszterelnöke volt. 2009-ben az ő neve is felmerül az Európai Tanács lehetséges első állandó elnökeként. Jelenleg az Ernst & Young tanácsadó cég munkatársa és a rotterdami Erasmus Egyetem tanára. 2005. október 10. óta a Károli Egyetem díszdoktora, 2011-ben az egyetem Károli Emlékérmet adományozott a professzornak. Balkenende az Egyetemen végzett több éves tudományos tevékenységével hozzájárult az intézmény fejlődéséhez, hazai és külföldi elismertségének növeléséhez.

„Mit ért a világ a 'kálvinista' szón?" – kezdte előadását Balkenende, aki szerint a legelső asszociáció, ami eszébe jut a kálvinizmussal kapcsolatba lépőknek: „keményen dolgozó emberek". Sokan nem tudják, de a kálvinizmus óriási történelmi jelentőséggel bír. A professzor a gondolkodási áramlat hét elemét emelte ki, ezeket adta a kálvinizmus a világnak: hitbeli inspiráció, Isten és ember közötti közvetlen kapcsolat, teológia, vallásszabadság, az egyház demokratizálása, a társadalom szerveződése, civil aktivitás. Szerinte a protestáns értékek egyáltalán nem a múlt kövületei, hanem a 21. század politikájában, történelmében inspirációként jelen lehetnek.

„Itt az egyetemen is feltehetjük a kérdést: van-e jövője gyerekeinknek és unokáinknak? Az értékek kérdése tehát rendkívül fontos. Az értékek pedig inspirációforrásként hozzájárulhatnak új elgondolások, megoldások és nézőpontok megtalálásához. A protestantizmus egy olyasfajta nézőponttal függ össze a kívánatos társadalmi berendezkedést illetően, miszerint minden ember képes felelősséget vállalni, és hogy az államnak el kell ismernie a társadalmi viszonyokat is"— mondta a professzor, aki szerint a protestantizmus erkölcsi iránytűt ad nemcsak a mindennapi életben, de a gazdasági és üzleti szférában is. Manapság morális krízis dúl, de a keresztyén értékek utat mutathatnak: a „szeresd felebarátodat" elve, felelősség és erkölcs. Amikor kormányokat vagy az üzleti életet elemezzük, arra jutunk, hogy az értékek az alapjai mindegyik működésének. A keresztyén értékrend pedig stratégia is lehet.

Balkenende végül Abraham Kuyper, a 19. század végének és a 20. század elejének Hollandiájában fontos szerepet játszó protestáns gondolkodóra hívta fel a hallgatóság figyelmét. Kuyper meggyőződése volt, hogy társadalmi kérdésekben el kell ismernünk Isten akaratának szükségességét. Emellett úgy vélte, hogy az embereknek szabadnak kell lenniük társadalmi kapcsolataik alakításában – hogy saját, iskolájuk, egyetemük és saját szakszervezetük legyen –, és azon az állásponton volt, hogy az államnak el kell ismernie ezt a sokszínűséget. Kuypernek rendkívül nagy hatása volt, hiszen ő alapította meg a Hollandiai Református Egyházat, az amszterdami Szabadegyetemet, a De Standaard című napilapot, a Forradalomellenes Pártot és miniszterelnök is volt.

A Károli Egyetem idén ünnepli megalapításának 20. évfordulóját, aminek alkalmából Confessionality and University in the Modern World – 20th Anniversary of „Károli" University (Hitvallás és egyetem a modern világban) címen nemzetközi konferenciát szervezett. A háromnapos angol nyelvű eseményen felszólalt Mwenda Ntarangwi, az IAPCHE (a keresztény felsőoktatás támogatására létrejött nemzetközi szervezet) ügyvezető igazgatója is. A konferencia – melyet Bölcskei Gusztáv református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke is köszöntött – három fő panelből állt. Az első célja azon alapvető teológiai és szervezeti elvek megvitatása, amelyek a kommunizmus bukásakor a két új keresztény egyetem megalapításához vezettek, valamint „reflektálás mindazokra a kihívásokra és lehetőségekre, melyekkel napjaink posztmodern, szekuláris környezetében egy egyházi fenntartású egyetem szembesül". A második panel a hitvallás és a nemzet kérdéseit tárgyalta, kitérve annak bibliai vonatozásaira is. A harmadik panel keretében a vallásosság és a protestantizmus 21. századi jelenségei kerülnek előtérbe, elsősorban szociológiai szemszögből.

A reformatus.hu korábban interjút készített Jan Peter Balkenende professzorral, melyet itt olvashat.

reformatus.hu
Fotó: Varga Gábor