A Teremtés Ünnepének kezdetén, szeptember 25-én közös ökumenikus istentiszteletet tartanak, amelyen római katolikus és protestáns testvérek együtt ünnepelnek. Gáncs Péter evangélikus püspök, ahogy az előző években, idén is szolgálni fog a nyitó alkalmon.

— Nagyon fontosnak érzem a Teremtés Ünnepének istentiszteleti részét, amikor kifejezzük a teremetett világ, a Teremtő imádatát — mondta a püspök. — Első alkalommal Zuglóban, evangélikus templomban volt egy nyitóistentisztelet, a következő évben a Ciszterci Szent Imre templomban, idén pedig a Gyulay Pál utcai református templomban lesz. Ezzel a vetésforgóval is szeretnénk hangsúlyozni, hogy ökumenikus alkalmakról van szó. Közös reménységünk, hogy fel lehet ébreszteni a teremtett világ iránti felelősséget.

— 2008-ban a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Közgyűlése egyhangúlag fogadta el azt a határozatot, hogy a világ ökumenéjéhez igazodva, a legnagyobb szervezetek, az Egyházak Világtanácsa, az Európai Egyházak Konferenciája javaslatára, mi is csatlakozunk a Teremtés Hetének megünnepléséhez — elevenítette fel a Teremtésvédelem Hetének hazai kialakulását Gáncs Péter püspök, aki tagja a MEÖT-nek. — A közös ünnep létrehozásánál az is motivált bennünket, hogy minden januárban, az ökumenikus imahéten azt érezzük, de jó lenne más ügyben is együtt lenni, közösen imádkozni. Úgy gondoltuk, és gondoljuk most is, hogy ez az őszi alkalom jó arra, hogy együtt hirdessünk programokat, megmozgassunk gyülekezeteket, kisebb közösségeket, egyházi intézményeket.

Környezet és/vagy Teremtésvédelem?

— Ez az ünnep azt fejezi ki, mit jelent az, hogy az ember teremtmény, hogy a teremtett világ őrzésére, művelésére kapott felhatalmazást — magyarázta a püspök a Teremtés Hetének lényegét. — A Teremtés egy olyan közös pontunk, amiben nincsenek igazán teológiai különbségek a keresztyén és keresztény egyházak között, és a szekuláris közösségek felé is kapcsolódási pontunk lehet, hiszen rengeteg civil környezetvédelmi mozgalom van. Igaz, óriási a különbség aközött, hogy a teremtés-, vagy a környezet védelméről beszélünk, de a feladatok hasonlóak. Abból a szempontból, hogy egy adott területet meg kell tisztítani a szeméttől, teljesen mindegy, hogy környezet-, vagy teremtés védelemről beszélünk.

—A teremtett világ kimeríthetetlen téma. Amikor a saját egyházkerületemben meghirdettünk egy fotó- és teológiai pályázatot a témában, meglepődtünk hány teológus hallgató, gyülekezeti lelkész mozdult meg — mondta az evangélikus püspök. — Azt hiszem a teremtésvédelem üzenetére különösen a fiatalok fogékonyak, ezt bizonyítja, hogy mindig van a Csillagponton és a Szélrózsán is ökosátor — fejezte be gondolatait Gáncs Péter.

Hét nap, hét gondolat

Az idei Teremtés Hetének vezérgondolata az újrahasznosítás, „Hogy semmi ne menjen kárba…” (Jn 6, 12) Az idei időszakra szóló, „újrapapírra” nyomtatott segédanyagokat már kiküldték a gyülekezeteknek, parókiáknak. A füzet megírásában és összeállításában részt vett Kodácsy Tamás, a református egyház ökogyülekezeti programvezetője is.

— Döbbenetes, hogy az újrahasznosításról szó van a Bibliában.

— Amikor az evangéliumban az ötezer ember megvendégeléséről van szó, Jézus azt mondja a tanítványoknak, hogy szedjétek össze a felesleges darabokat, azért, hogy semmi ne vesszen kárba. Önmagában megdöbbentő, hogy egy ilyen grandiózus csodánál, amikor ötezer embert és családját megvendégeli Jézus, akkor egy hétköznapi, háztartásba illő dologgal is foglakozik, azzal, hogy össze kell szedni a maradékokat.

— A füzetben minden napra találunk egy-egy idézetet, mi alapján válogatták ki?

— Az 5000 ember megvendégelésének történetéből kerestünk ki mondatokat. Az első napra szóló: „Jézus pedig felment a hegyre, és ott leült a tanítványaival együtt.” (Jn 6,3) A hegy, a hegyre való felmenetel és lejövetel a teremtésre utal. Az, Aki a hegy teremtésénél is ott volt, most felmegy a hegyre, hogy csodát tegyen.
A második nap „Honnan vegyünk kenyeret, hogy ezek ehessenek?” (Jn 6, 5) azokat a kérdéseket feszegeti: honnan van ételünk, mi az a mindennapi kenyér, milyen szerepe van, miből táplálkozunk?
A harmadik nap egy nagyon mai gondolatot tartalmaz. A ”Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset.” (Jn 6,7) Ez a társadalmi feszültségeket is tartalmazza, a szociális igazságosság és igazságtalanságot, a föld erőforrásaink elosztására vonatkoztatva. Vajon mi az elég, mit jelent a mohóság?
Negyedik nap a jövőről szól, amiről az egész teremtésvédelemnek szólnia kell. „Van itt gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal” (Jn 6,9) A gyermek felbukkanása azt is jelzi,, hogy mindaz, ami itt és most történik, beleágyazódik abba, ami következik. A következő generációra hagyjuk mindazt, amiből élünk, amit mi termelünk, a hulladékainkat is.
Ötödik napra az „Ültessétek le az embereket.” Nagy fű volt azon a helyen”. (Jn 6,10) idézet szól. Az ötezer ember úgy tapasztalta meg a kenyérszaporítást, hogy az, aki a földből vétetett, a földön ülve magához vette azt, ami a földből nőtt. Az, hogy a földön ülve kellett megtapasztalni a csodát, ez a teremtett világhoz való kapcsolódásunkat jelképezi.
Hatodik nap „Jézus pedig vette a kenyeret, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek.” (Jn 6,11) mondata az úrvacsorára, az eucharisztiára, a teremtett világért hozott áldozatára utalhat.
Az utolsó nap idézete, pedig a főtémáé, a „szedjétek össze a felesleges darabokat, hogy semmi ne menjen kárba.” Számos teológus gondolkozott már ezen, miért fontos ez Jézusnak, és az a célunk, hogy ezen elmélkedjünk mi is. Abban bízunk, hogy az istentiszteleteken megjelenik ez a téma, és minél több egyházi intézményben, iskolában is bekerül a köztudatba.

Kováts Annamária

Teremtés Hete: Szeptember 25-től október 2-ig.
Nyitó istentisztelet: Szeptember 25-én, vasárnap d.u. 16 órakor Budapesten, a VIII. ker. Gyulai Pál u. 9. sz. alatti Református Gyülekezeti teremben (Blaha Lujza tér mögött a Rókus kórház utcája)
A Teremtés Hetének füzete és egyéb anyagai letölthetők innen: www.teremtesunnepe.hu