A Magyar Református Egyház 2009. május 22-én elfogadott alkotmánya lehetővé teszi, hogy a Magyar Református Egyházhoz csatlakozhassanak a Kárpát-medencén kívüli református közösségek is valamely Kárpát-medencei egyház vagy egyházkerület útján. Ezzel a lehetőséggel élve, a Dunamelléki Református Egyházkerületen keresztül kérte csatlakozását a Kálvin Egyházkerület, az erről szóló határozatot egyhangúlag fogadták el a Zsinat tagjai, az alkotmány függelékét is eszerint módosították.

Az elmúlt évszázadban úgy alakult, hogy független gyülekezetek mellett két magyar református egyháztest is működik az Amerikai Egyesült Államokban: az Amerikai Magyar Református Egyház – melynek képviselői tíz éve Debrecenben jelen voltak a Magyar Református Egyház megalakulásánál –, valamint a Krisztus Egyesült Egyházához tartozó, magyar gyülekezeteket tömörítő Kálvin Egyházkerület.

Utóbbi képviselői is rendszeres meghívottai voltak a Generális Konvent éves közgyűléseinek, a közös zsinatoknak és a Magyar Diaszpóra Tanács üléseihez kapcsolódó megbeszélések is lehetőséget nyújtottak a találkozásokra. Emellett a Kőrösi Csoma Sándor-programon keresztül hozzájuk érkező ösztöndíjas lelkészek is építették az egyházaink közötti élő kapcsolatot.

Krisztusra mutató élet

A nyírségi származású Bütösi János, a Kálvin Egyházkerület korábbi püspökének személye – aki a tengerentúlról hazatérve a '90-es években a Magyar Református Világszövetség első elnökeként és a debreceni teológia professzoraként is szolgált – ugyancsak különleges kapcsolódási pont egyházaink között. Születésének 100. évfordulójáról Gaál Sándor nyírségi esperes emlékezett meg a pénteki zsinati ülésen: „2010-ben lezárult földi küldetése egészében azt mutatta, hogy egy emberi életút, a keresztyén életvezetés, a lelkipásztori elhivatás, az egyházkormányzati életküldetés és az egyház tanítóhivatala miként őrzi, gondozza és viszi előre azt az egységet, amely az Magyar Református Egyháznak nem tulajdonsága, hanem tartása – sőt magatartása."

Krasznai Csaba püspök korábban már jelezte a Kálvin Egyházkerület csatlakozási szándékát a Magyar Református Egyházhoz, majd idén tavasszal tájékoztatta a Generális Konvent elnökségét, hogy egyházkerületi tanácsuk egyhangú döntése nyomán a gyülekezetek presbitériumai elé terjesztették a csatlakozás kérdését, azok többsége pedig a csatlakozás mellett foglalt állást.

Egyek lettünk újra

„Nagyon rég volt, amikor a gyermek elhagyta édesanyját, de egy nap a gyermek, akiből időközben felnőtt lett, hazatalált és az édesanya tárt karokkal, szerető szívvel fogadta” – kezdte köszöntőjét Krasznai Csaba, a Kálvin Egyházkerület püspöke. Mint mondta, az anyák már csak olyanok, hogy nem tagadhatják meg önmagukat és azt a szeretet, ami gyermekeik iránt él bennük.

1921 októberében döntöttek úgy az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar reformátusok, hogy önálló egyháztestként, az amerikai református és presbiteriánus egyházakkal karöltve végzik szolgálatukat. „Miért volt szükség arra, hogy az otthon egyháztól elszakítsák a köteleket elszakítani a köteléket az otthoniakkal? Erre nincs válaszunk, de a múltat nem is lehet megváltoztatni. Ma azonban a Kálvin Egyházkerület hazatalált, ennek pecsét Isten és emberek előtt csatlakozásunk aláírása” – fogalmazott a püspök. A magyar közösség mellett a Kálvin Egyházkerület továbbra is a Krisztus Egyesült Egyházának része marad.

Krasznai Csaba azt vallja, ez a csatlakozás határokon és tengereken átívelő módon köti össze a reformátusokat: „Egyek lettünk veletek keresztény református testvéreink, akik a Kárpát-medencében vagy a világ bármely táján éltek és tagjai vagytok a Magyar Református Egyháznak. Köszönöm zsinatunk nevében azt az áldást és szeretetet, hogy visszafogadtátok gyermeketeket.”

Farkas Zsuzsanna, fotó: Szarvas László