Az alkalom Bölcskei Gusztáv püspök áldó szavaival kezdődött, majd a Szabolcs-Beregi Egyházmegye lelkészei járultak a haranghoz, amire Isten áldását kérték, ahogy a gyülekezetre is. Ezután a harang elfoglalta méltó helyét a toronyban, a gyülekezet pedig énekszóval bevonult a templomba, ahol Isten igéjét a püspök hirdette János evangéliumából „Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok; megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket.” (Jn. 8,31-32)

"Vivos voco. Mortuos plango. Fulgura frango", vagyis az „Élőket hívogatom, a holtakat siratom, a villámokat megtöröm”, volt a harangok felirata régente, hangzott el a Bölcskei Gusztáv püspöktől és Csegei István esperestől is. Ehhez a gondolathoz a püspök hozzátette azt is, hogy a harangnak kötelessége hirdetnie azt az igazságot, amely megszabadít minket, amelyről Jézus Krisztus beszélt. Istenbe vetett reménységgel kérte, hogy hívószava töltse be küldetését, zengjen és Gemzse népe ismerje fel általa, amikor az igazságról szól, ami nem más, mint maga Jézus, a mi Urunk.

Ezután Csegei István beszélt az ünneplő tömeghez nem csak esperesként, hanem a helyi református gyülekezet lelkipásztoraként is. Nagy szeretettel köszönte meg a harang adományozását Kovács Zsigmondnak, és mind mondta, bízik benne, hogy hangja sokaknak fogja hirdetni: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” (Mt. 11,28). Emellett a megnyugvás mellett, hívta fel rá a figyelmet az esperes, indítson hálaadásra is, ahogyan a zsoltár írja: „Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok nevét! Mert jó az Úr, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre.” (Zsolt. 100,4-5)

Ezt követően Kovács Zsigmond hitéről ezekkel a szavakkal tett bizonyságot: „Mindenért, ami történt, és ezért a csodálatos adományért is egyedül Istené a dicsőség”

Végül Balogh Sándor egyházmegyei gondnok és Czomba Sándor államtitkár fejezte ki abbéli örömét, hogy részt vehettek ezen a csodálatos alkalmon. Isten áldását kívánták az adományozóra, valamint a gyülekezet és annak lelkészének életére.

Akik jelen voltak ezen az alkalmon valóban megtapasztalhatták, hogy az Úr bizony sok jót tesz az ő népével, éppen ezért méltó arra, hogy nevét áldjuk! Szívbéli bizalommal reméljük, hogy a harang felirata miszerint „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.” (Lk. 2,14) megélt valóssággá válik a gemzseiek, és egész országunk életében.

Forró Éva jándi lelkipásztor