A délvidéki reformátusok egyházának szabályrendelete szerint van rá lehetőség, hogy a zsinat egyházi bírósággá alakuljon, amely – egyházjogi értelemben – jogerős ítéletet hozhat. December 6-án Bácsfeketehegyen évek óta húzódó ügyekben így hozott ítéletet a zsinati bíróság. A korábbi püspököt és a jelenlegi főgondnokot, valamint az ügyészt hivatallal való visszaéléssel, alkotmányellenes cselekedetekkel, az egyház működésének akadályoztatásával és további huszonkét vétséggel vádolták. Csete Szemesi István nyugalmazott püspök egészségügyi állapotára hivatkozva nem jelent meg a zsinaton.

A kivonulások órája

A zsinat első órája jogi csűrés-csavarással telt. Molnár András az egyház ügyésze emelt hangon közölte, szerinte az előző zsinat jegyzőkönyvének közreadása híján nem lehet új zsinatot tartani. Hallgató Imre főgondnok ezzel egyetértett. Halász Béla püspök szerint az egyház szabályrendelete nem tartalmaz ilyen passzust.

A megvádolt Molnár András ügyész kifogásolta, hogy ő további tizenhét személy ellen szintén fegyelmi eljárást kezdeményezett, amit nem vettek figyelembe. Úgy érvelt: így a bíróság tagjainak többsége érintett az ügyekben, így a tárgyalás nem lefolytatható. Felszólalását homályosításnak nevezte Kiss Nándor nagybecskereki lelkész, míg Halász Béla püspök szerint az ügyész indítványa „privát papír”, amit egyházi szerv nem fogadott el. Erre Molnár András úgy reagált: „én ebben a kabaréban nem akarok részt venni (…) szavazzanak, szórakozzanak, ahogy akarnak, meglátjuk, kinek van igaza”- majd ő is, és a szintén megvádolt Hallgató Imre főgondnok is elhagyták az ülést, mivel szerintük az törvénytelenül alakult meg.  Paragrafusokra hivatkozva a nagybecskereki lelkész közölte: a megvádoltak jelenléte nélkül is lefolytatható a tárgyalás. Így Halász Béla elnöklésével megalakult a bíróság. A bírók eskütétele sem zajlott zökkenőmentesen. Nyolcan nem tettek esküt, többen – köztük Orosz Attila bácskai esperes – szintén elhagyták a termet.

Ilyen reformátusok vagyunk?

Az indulatokat jól jellemzi, hogy egy nem zsinati tag a hallgatóság soraiból magához ragadta a szót, idegesen, fennhangon kiabált a terem végéből a püspök felé: „Advent van, ezen kell vitatkoznunk? Álljon meg a menet, ilyen reformátusok vagyunk mi? (…) Még az kéne, hogy hozzuk a baltát, a kést! Püspök uram, advent van!”

A huszonöt vádpontot Kiss Nándor lelkész (a fenti képen) adta elő. A három vádlott: Csete Szemesi István nyugalmazott püspök, Hallgató Imre főgondnok és Molnár András ügyész. A vádak jelentős része több felet is érintett: mindhárom félre nézve hivatallal való visszaélést, mulasztást és sérelmi vétkeket rótt fel a vád. Csete Szemesi Istvánra és Hallgató Imrére vonatkozóan hatáskörtúllépést, a választási bizottság munkájába való beavatkozást, a zsinat határozatával szemben való engedetlenséget, egyházjogi törvénytelenségeket és a céladományok nem rendeltetésszerű kezelését fogalmazta meg a vádemelő. Ezeken túl Hallgató Imrét vádolták alkotmány- és törvényellenes határozatok elfogadtatásával, az egyház működésének akadályozásával és korteskedéssel. Molnár András ügyészt megvádolták „helytelenül tanácsolással”, félrevezetéssel, továbbá bizonyíték nélküli részrehajlással való vádolással, képzetlenséggel vádolással, valamint egyházjogi vétségre buzdítással és az egyház kárára tett cselekményekben való közreműködéssel.

Visszaszerzésre váró templomok, kétes albérletek

Ekkor egyesével tárgyalni kezdték a vádakat. Az egyik legérdekesebb ügyben az egykori püspök hibázhatott. Újvidéken a korábbi református lelkész új egyházat alapított, amihez továbbra is a Szerbiai Református Keresztyén Egyház tulajdonában álló templomokat és parókiát használja. Csete Szemesi Istvánnal szemben az egyik vád, hogy három év alatt sem sikerült elindítania az egyházi ingatlanok vagyon-visszaszármaztatását, valamint betölttetni az üresen álló lelkészi állást.

Egy másik tárgyalt ügy szerint Belgrádban több ingatlana is van az SZRKE-nak, amely az országos egyház, és nem a helyi szórványgyülekezet tulajdonában van. Ezeket bérlők számára kiadták, azonban 2011 szeptembere óta a bérleti díjakból egyetlen dinár sem került befizetésre a délvidéki református egyház számlájára. A vád szerint ezért Hallgató Imre főgondnok (a kép bal oldalán. mellette, középen Halász Béla, a jobb oldalon Csányi Erzsébet) a hibás; ezzel 16.000 eurós kárt okozott. Halász Béla püspök felvetette, vajon az ügy mögött „hanyagság, tudatosság vagy akarat” áll?

A püspökválasztás akadályozása, Szabó István püspök „kitiltása”

Kiemelésre érdemes még egy választási ügy. Mint arról korábban beszámoltunk, a délvidéki reformátusok egyházában számos konfliktus kísérte az új püspök megválasztását. A vád szerint ebben a folyamatban Csete Szemesi István – azóta nyugalmazott püspök – nyomást gyakorolt a választási bizottságra, így később tudták megszámolni a szavazatokat. A választással kapcsolatban korteskedéssel és hatalommal való visszaéléssel vádolták Hallgató Imre főgondnokot, aki a vád szerint telefonon kérte a maradéki presbitereket, hogy Orosz Attila püspökjelöltre szavazzanak. A bíróság tanúként hallgatta meg az egyik maradéki presbiter asszonyt, akinek állítása szerint valóban felhívta őt a főgondnok, hogy befolyásolja döntésében. Tanúvallomások alapján a főgondnok nem írt alá egy szükséges dokumentumot, így a zsinat összehívását is akadályozta.

A vád kitért arra is, hogy Csete Szemesi István püspöki mandátumát – állítólag Molnár András ügyész javaslatára – szabályellenesen hosszabbították meg. Szintén az ügyésztől származhatott az a javaslat is, hogy nemkívánatos személynek nyilvánították Szabó Istvánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét a délvidéki egyházban. A vád szerint nem pályáztatás útján választották ki az egyház hivatalos honlapjának szerkesztőjét, akinek munkájáért évi két és fél ezer eurót fizettek ki.

Nem megfizetni kell, hanem megtérni

A bíróság több mint öt órán keresztül ismertette a vádpontokat, vizsgálta a bizonyítékokat. A vádlottak megszólítására – jelenlétük híján - nem volt lehetőség.

Kiss Nándor, a vád előadója zárszóként azt mondta: a bűnösöket vissza kell vezetni Istenhez, a fegyelmezés sohasem válhat büntetéssé, a bűnös megtérését kell segíteni. „Így ismerszik meg, hogy ez a nap nem egyházunk legsötétebb napjainak egyike, hanem mindnyájunkat a világosság felé terelő isteni kegyelmi gondviselés. Ezért akármilyen határozat születik, őket cselekedeteik – és nem egy ítélet – tehetik vétkessé” – fogalmazott, majd hozzátette: a bűnösnek nem megfizetnie kell, hanem megtérnie.

Elmarasztaló ítélet

A bíróság zárt ülésen hozott ítéletet, amely mindhárom érintett esetében megállapította a fegyelmi vétségeket. Szankciókat is hoztak, eszerint mindhármukat megfeddték, illetve korlátozták választó- és választhatósági jogukat, Hallgató Imrét tíz évig, Molnár Andrást (a lenti képen) pedig élete végéig eltiltották a választásokon való részvételtől, mindkettőjüket felfüggesztették jelenlegi tisztségéből.

Új választások lesznek

Az így megüresedett főgondnoki és ügyészi tisztségekre, valamint Marton Károly esperes – szintén a zsinaton bejelentett – lemondása miatt a bánáti esperesi tisztségre, továbbá a korábban már megüresedett missziói és diakóniai előadói tisztségekre kiírták az időközi választásokat.

Halász Béla püspök az ítélethirdetés után arra kérte a jelenlévőket, hogy gyülekezeteikben csitítsák az indulatokat. Hangsúlyozta, ez nem kirakatper és nem is bosszúállás volt. A püspök szerint az ítélet az egyház javát szolgálja. „Ez legyen figyelmeztetés minden tisztségviselő számára: szolgálunk, és nem parancsolunk, szolgáljuk az egyház urát, Jézus Krisztust, de ugyanakkor szolgáljuk az egyházunkat is, itt pedig nincs helye fölényeskedésnek” – mondta. A püspök számít rá, hogy az érintettek nem fogadják el a döntést, azonban az ítélet jogerős, fellebbezni nem lehet ellene.

Hegedűs Márk, fotó: Dénes Attila