„Az egyszázalékos felajánlások az egyház működtetésének az alapját képezik. Ahhoz, hogy az egyház fenn tudjon tartani iskolákat, szociális és kulturális intézményeket szükségesek az egyszázalékos felajánlások. Lényegében ezek az összegek a református egyházon belüli intézményrendszer háttérmunkáját, az egyházi működési kereteket biztosítják” – jelentette ki Lőrincz Szabolcs. A Zsinati Hivatal gazdasági osztályvezetője elmondta, milyen utat jár be a személyi jövedelemadó egy százaléka, amíg az adózóktól eljut az egyházakig.

A májusig tartó személyijövedelemadó-bevallási időszak egyik legtöbbet emlegetett eleme az egyházaknak és a civil szervezeteknek felajánlható egy plusz egy százalék. A felajánlások előtt a kedvezményezett szervezetek próbálják buzdítani az adózózókat, ennek jegyében indult el a múlt héten a közegyházi egyszázalékos kampány. A reklámok látványosak, ezúttal Lőrincz Szabolcs, a Zsinati Hivatal gazdasági osztályvezetője inkább arra világít rá, milyen hosszú utat tesz meg a személyi jövedelemadó egy százaléka a felajánlóktól az egyházakig.

Az állampolgárok 2010-ben fizetik a személyi jövedelemadójukat, majd 2011 elején az adóbevallásukat eljuttatják a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ahol összesítik az előző évi adómennyiséget. Ekkor kell azt a bizonyos – az adóbevallás törzsrészétől elkülönülő – egy plusz egy százalékos nyilatkozatot kitölteni, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az állampolgárok civil szervezeteknek és egyházaknak ajánlják fel személyi jövedelemadójuk egy százalékát.

„Az adóhivatal ezek alapján számolja ki a felajánlásokból azt az összeget, amely egy-egy egyházat megillet. Ezeknek az összesítése nyár végéig készül el, az egyházak pedig szeptemberben kapnak tájékoztatást arról, hogy a felajánlási összeg és a felajánlók száma hogyan alakult. Ezt követően a következő évi állami költségvetésben – jelesül a 2012-es állami költségvetésben, amely 2011 őszén kerül a parlament elé, – már ezek a számok szerepelnek, és az állam a felajánlások összegét ugyanakkora összeggel egészíti ki egy arányosítás alapján.”

Az egy százalék és az állami kiegészítő normatíva úgynevezett alapműködési támogatás címén kerül az egyházak 2012. évi költségvetésébe. Magyarán a 2010. évi személyi jövedelemadók, amelyeket 2011-ben ajánlanak fel az adófizetők, 2012 elején kerülnek az egyházakhoz. Ezt követően az egyházak a saját költségvetési feladataik áttekintése után határozzák meg mindennek a finanszírozását.

Ezek az összegek nem célzottak, hanem nyitott módon felhasználhatóak az egyházi működés finanszírozására. A Zsinati Tanács áttekinti, hogy milyen feladatok, programok, kiemelt célok állnak az adott évben az Magyarországi Református Egyház előtt, illetve milyen olyan állandó intézményeink vannak, amiket fenntartani, és finanszírozni kell – tette hozzá Lőrincz Szabolcs.

A felajánlásokból az egyház egyrészt hitéleti, a hitélethez szorosan kapcsolódó feladatokat lát el, másrészt pedig olyan állami célokat valósít meg, amelyek az egyház közbeiktatásával, hozzájárulásával valósulnak meg, például oktatási, szociális, gyűjteményi és egyéb feladatokat. Ezeknek van önálló állami finanszírozása, de az egyház költségvetésében megjelennek.

{source}
{youtube}RDGlMGqmFQc{/youtube}
{/source}

Lőrincz Szabolcs elmondta, hogy működési költségekre a református egyházon belül 2011-ben 4,2 milliárd forint áll rendelkezésre. Ennek az összegnek körülbelül a felét az egyszázalékos felajánlások, és azok kiegészítése teszi ki. Ez az a szabadon felhasználható összeg, amelyből aztán az egyház, és az egyházi intézményrendszer – az egyházkerületek, egyházmegyék – a feladataikat ellátják.

„Ezen felül, ahol szükséges, az államilag vállalt feladatokat is kiegészítjük egyházi forrásokkal – mondta Lőrincz Szabolcs. –  Ilyen például a Bethesda Gyermekkórház, ahol nem elégséges az állami forrás ahhoz, hogy az egyház számára elfogadható szinten lássa el a feladatát. A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) is többször kapott az elmúlt években ebből a forrásból támogatást. A Református Missziói Központ (RMK) pedig jellemzően, teljes egészében ebből a támogatásból valósítja meg a küldetését.”

Az adó egy százalék tehát egyrészt az egyház működtetésének, adminisztrációjának a költségeit fedezi, másrészt az egyház által fenntartott intézmények működési költségeihez járul hozzá. Ezeken kívül pedig olyan programok valósulhatnak meg a segítségével, mint például a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó.

Fodor Zsófia