A húsz országból, köztük Magyarországról, érkező 45 diák majd kéthetes rendhagyó képzésének és eszmecseréjének a Wuppertal-i Teológia Akadémia ad otthont. A REV és az Egyesült Protestáns Misszió (VEM) nevű német szervezet közös szemináriumának június 10-i nyitó istentiszteletén Martin Engels, a Németországi Református Szövetség hétvégén Magyarországra is ellátogató moderátora hirdette az igét. A GIT nyitó napján részt vett Andar Parlundungan, a VEM képzésért felelős titkára és Chris Ferguson, a REV főtitkára is. A GIT fiatal résztvevői a képzést követően a jövő héten kezdődő nagygyűlésen is részt vesznek.

„Biztos vagyok abban, hogy a legtöbb diák számára életre szóló tapasztalat lesz a képzés – mondta a GIT diákokért felelős dékánja, Aruna Gnanadason. – Barátságok születnek az együttlét, közös étkezések, istentiszteletek és teológiai tanulmányok során.” Engels, aki maga is részt vett 2010-ben a Grand Rapids-i nagygyűlést megelőző képzésen, a GIT akadémiai jellegét emelte ki: „a teológiai kérdéseket ökumenikus távlatban vitatják meg. Magam is sokat tanultam hét éve, megértettem, hogy mennyire befolyásolja gondolkodásunkat – beleértve a teológiai felfogásunkat is – az a sajátos közeg, amiben élünk.” 

„A GIT a nagygyűlés fontos előfutára” – fogalmazott Musa Dube, az intézet akadémiai ügyekért felelős dékánja. „A jövő teológusai szerte a világból megosztják egymással tapasztalataikat, és ebben a közegben gondolkodnak együtt arról, mit is üzen a nagygyűlés mottójában foglalt imádság: élő Isten, teremts újjá és formálj át minket” – mondta a dékán. Dube egyben betekintést is adott a nagygyűlés lelkületébe: „amikor Istenhez fordulunk, egyben óhatatlanul azokra a helyekre fordítjuk tekintetünket a világban, ahol az életet veszély fenyegeti. Az átformáló és újjáteremtő igazság és béke a reformátusok családján keresztül is elérheti az embereket és az egész teremtett világot.”

Alapvetően a nagygyűlés témája határozza meg a GIT menetét is, de a két helyszín is jelentőséggel bír a képzésben. „Wuppertal és Lipcse egyaránt fontos szerepet játszottak a német egyházak történetében… Wuppertal az a hely, ahol a reformáció szellemisége újraéledt a 20. században” – emlékeztetett Engels a Barmeni Hitvallásra, amit 1934-ben ebben a városban fogalmaztak meg a nemzetiszocialista rezsimmel szemben, annak egyház feletti hatalomátvételi kísérlete során. Ez a nyilatkozat sok helyütt hatással volt a református gondolkozásra, és olyan hitvallásokra volt befolyással, mint az 1982-ben megfogalmazott dél-afrikai Belhari Hitvallás.

A Belhari Hitvallás két fontos ponton ítélte el az apartheid-teológiát és a faji megkülönböztetés gyakorlatát. Szembeszállt azzal a törekvéssel, amelyik úgy akarta gyakorolni és megvalósítani az egyház egységét, hogy közben nem bízott Krisztus megbékéltető hatalmában, aki egyedül képes a természeti és kulturális szakadásokat, a megkülönböztetést legyőzni; illetve bírálta és szembeszállt azzal a mélyen gyökerező társadalmi és gazdasági gyakorlattal, amelyik konzerválta az igazságtalanságot, ami magában hordozta az Apartheid ideológiáját. Szövege a helyzetnek megfelelően határozott volt.

 

A 2. artikulusban kimondja: „az egységnek láthatóvá kell válnia, hogy elhiggye a világ, hogy a népeket és csoportokat megosztó szakadást, ellenségeskedést és gyűlöletet bűnnek tartjuk, de ezeket Krisztus már legyőzte. Ennek értelmében pedig mindannak, ami fenyegeti ezt az egységet, semmi helye sincs az egyházban és azt el is utasítjuk.” A hitvallásban hálát adnak a Szentháromság Istennek az egység ajándékáért, és felszólítanak mindenkit, hogy valósítsa meg a látható egységet, az igazi megbékélést és az irgalmas igazságosságot. A belhari zsinattal, illetve hitvallással az elsősorban fekete reformátusokat tömörítő egyháztestek az Apartheid idején és okán szétszakadt református egyháztestek újraegyesítése mellett kötelezték el magukat. 

 

„Ez a hitvallás nem konkrét emberek vagy embercsoportok, illetve egyházak ellen irányul. Azon hamis tanítások és az ideológiai torzulások ellenében fogalmazzuk meg, amelyek egyházunkban és országunkban az evangéliumot fenyegetik. A szívszerinti vágyunk az, hogy senki se azonosuljon ezekkel az elvetendő ideológiákkal, és hogy mindazok, akiket teljes mértékben vagy részben elvakítottak, elforduljanak azoktól. Teljes mértékben tisztában vagyunk a tévtanítások megtévesztő jellegével, és tudjuk, hogy sokan, akik rabjaivá lettek, kisebb vagy nagyobb mértékben féligazságokra tekintettek teljes igazságként” – fogalmaz a hitvallás korabeli kísérőlevele.

 Nem véletlen, hogy Henning Wrogemann, a helyi akadémia professzora által tartott egyik fő kurzus éppen a Barmeni Nyilatkozat jelentőségéről és a modernkori hitvallások szerepéről szól. Ezeken túl három további kötelező és hat választható tanegységet kínálnak a képzésen a világ számos tájáról részt vevő teológiai professzorok.

Lipcse városa pedig abban a békés forradalomban töltött be központi szerepet, ami annak idején a berlini fal leomlásában és Németország újraegyesítésében teljesedett ki. A Szent Miklós templomban ugyanis heti rendszerességgel gyűltek össze a hívek azért, hogy a békéért imádkozzanak. A GIT diákjai ennek emlékére csatlakoznak a nagygyűlés többi résztvevőjéhez a 850. évfordulóját ünneplő templomban tartandó rendhagyó békeima keretében július 3-án.

„Az a tény, hogy ez a rendhagyó képzés egybeesik a nagygyűléssel, fontos tapasztalat a fiatal teológusok életében, akik közül sokan vállalnak majd szolgálatot a jövőben küldő egyházaikban lelkészként és lesznek aktív részesei a teológiai életnek” – emelte ki Gnanadason.

A Globális Teológiai Intézet által szervezett képzés öt célkitűzés mentén szerveződik: közösségépítés a diákok között, napjaink bibliai és teológiai látásmódjának megismertetése, bevezetés a világszerte élő református közösségek sajátos közegébe és szemléletmódjába, a református közösségben szolgáló eljövendő egyházi vezetők ökumenikus képzésének és globális kapcsolatrendszerének elősegítése, valamint a nagygyűlés központi témájának és üzenetének elmélyült feldolgozása.

 

A GIT képzésén Erbach Viola vesz részt egyházunk képviseletében. A Magyarországi Református Egyház ötfős delegációja mellett a fiatalok részvételét is támogatja: Balázsfalvi-Ábrám Anna, az ifjúsági iroda referense a rendhagyó, jubileumi ifjúsági nagytalálkozón vesz részt, Bátor Adrienn pedig a fiatal szervezők csapatát erősíti „steward”-ként.

Külügyi Iroda

Forrás: www.wcrc.ch