Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke ünnepi igehirdetésében az ApCsel 4,1–12 alapján elmondta: ha valaki azt firtatná, kitől kaptuk a megbízatásunkat, honnét ered az erőnk és a bátorságunk küldetésünk teljesítéséhez, az apostolokhoz hasonlóan azt válaszolhatnánk, hogy nem e világi hatalomtól, hanem Jézus Krisztustól. Az ő evangéliuma az, ami képes elérni a szíveket és megújítani az egyént, a családot, vagy akár a nemzetet is. Ehhez a forráshoz kell visszanyúlnia az egyháznak is, mert csak akkor tud maga is gyógyulni, feszültségeket oldani, konfliktusokat meghaladni. „Ő áll mögöttünk – ennél nagyobb öröm, felhatalmazás és bátorítás nem adatott számunkra" – fogalmazott az igehirdető, aki szerint református egyházunk és népünk számára a megtartatást a Krisztusban gyökerező lét adja meg, mert amihez Krisztusnak van köze, arra szüksége van a világnak. A püspök végül arra figyelmeztetett, legyen vége a rombolásoknak, a széthúzásoknak, a nagy egymásnak feszüléseknek, és ne legyen kérdés többé, hogy ki áll az egyház és az új püspök háta mögött.

Halász Béla székfoglaló prédikációjában a Mt 18,19–20 alapján a közösség fontosságáról, az egység helyreállításáról és erősítéséről beszélt. Mint mondta, ez az igehely a dél-bánáti szórványszolgálatban ugyan gyakran előkerül, most mégsem annyira a kicsinységről, sokkal inkább ezekről szól nekünk. Az új püspök kiemelte: az egyházi közösség csak akkor lehet sikeres, ha lelki egységben van, ezt viszont a legfőbb alap, Jézus Krisztus nélkül nem lehet felépíteni. Úgy fogalamzott, bár a korszellem az egyén mindenek elé helyezését sugallja, valójában közösség nélkül senki sem lehet boldog, mert egyedül lelkileg elszárad az ember. Az új egyházvezető hangsúlyozta: szüksége van lelkipásztor társaira és a gondnokokra, presbiterekre, szüksége van a velük gyakorolt egységre is. Hozzátette, ez az egység nem jöhet létre parancsszóra, nem táplálkozhat félelemből, hanem csakis Jézusnak az evangéliumból idézett szavából. Halász Béla szerint nemcsak egymással, Jézus Krisztussal is egységet kell alkotnunk, mert csak úgy lehet hatékony a szolgálatunk a társadalomban. A püspök szólt a délvidéki reformátusok megbékélésének szükségességéről, a szórványgondozás, valamint a lelkipásztorok lelkigondozásának fontosságáról is. Halász Béla végül az egyházfegyelem kérdéskörét is megemlítette, hangsúlyozva, hogy abban a kiindulópontot a testvéri szeretetnek és a megbocsátásnak kell jelentenie.

Az új püspököt a magyar politikum részéről Mátrai Márta, a Magyar Országgyűlés háznagya, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter nevében Fedor Tibor főosztályvezető, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Intézet vezetője, valamint Pásztor István, a Vajdasági Tartományi Képviselőház elnöke köszöntötte. A Generális Konvent püspökeinek nevében Kató Béla erdélyi püspök, főgondnokainak nevében Huszár Pál dunántúli főgondnok, az MRE Zsinatának világi elnöke fejezte ki jókívánságait az új egyházvezetőnek. Halász Bélát egyháza nevében köszöntötte Hallgató Imre délvidéki főgondnok, valamint Marton Károly bánáti esperes is. A megszólalók között volt a szerb államfő küldöttje és a helyi egyházak képviselői is.

Szerbiában a tavaly tartott népszámláláson negyvenezer fővel kevesebb magyart számoltak össze, mint tíz évvel korábban, 2002-ben. A 251 ezer vajdasági honfitársunknak megközelítőleg csupán az öt százaléka, mintegy 12 ezer fő református, többségük a 18. és a 19. század folyamán az Alföld református mezővárosaiból, valamint Bukovina székely falvaiból a jobb megélhetés reményében Délvidékre települt családok leszármazottja. A Szerbiai Református Keresztyén Egyház kettő, a Bácskai és a Bánáti Egyházmegyére oszlik, tagjai tizenhárom anyagyülekezetben és azok szórványaiban élnek.

„Hertelendyfalva a legdélebbi református gyülekezet a Kárpát-medencében, ahol nem szokás református püspököt beiktatni. De a nemzetet és az egyházat a határain kell megtartani" – válaszolta Halász Béla a köszöntésekre. A püspök hangsúlyozta: a százharminc éve ide telepített székelyeket nem az emberi erő, tudás, akarat tartotta meg, hanem Isten szeretete. A délvidéki reformátusság egészét is ő fogja megtartani, mert ennek a közösségnek küldetése van mind Szerbia társadalmában, mint a magyar nemzet részeként. A Kárpát-medencei kapcsolatokra utalva elmondta: a lelki egység mellett szervezeti egységre is törekedni kell, mert ez megerősíti a magyar reformátusság bizonyságtételét. A szerb vendégek felé fordulva az új püspök kifejtette: tolerancia helyett felebaráti közösségként kell a két népnek egymás mellett élnie, mert egy erős református egyház csak egy erős Szerbiában elképzelhető – ez a kettő nem kizárja, hanem feltételezi egymást.

Szöveg: Kiss Sándor / reformatus.hu
Kép: Sereg Krisztián