A szolgálattevők Tarr Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosa, Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Kaleb A. László metodista lelkész, és Székely János római katolikus püspök voltak.

 „Friss ünnepre gyűltünk össze, hiszen három éve ünnepljük meg a Teremtést, a Teremtés hetét – mondta bevezetőjében a házigazda gyülekezet lelkipásztora, Karsay Eszter. – Bízom benne, hogy az évek multával, mind népszerűbbé fog válni ez az alkalom, és mind többen tartják majd fontosnak, hogy ehhez a kezdeményezéshez csatlakozzanak.”

Újrahasznosítás

A lelkésznő szavai után Kodácsyné Simon Eszter, evangélikus teológus foglalta össze az ünnepkör lényegét.

„Az Atya teremtő munkájáról emlékezünk meg, arról, hogy ránk bízta azt, amit megalkotott. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által választott időszak azért is különösen alkalmas arra, hogy a Teremtő alkotó munkájáért hálát adjunk, mert szeptember utolsó vasárnapja és október első vasárnapja között tartják az evangélikus egyházban az aratás ünnepét, míg a római katolikus egyházban Assisi Szent Ferenc, a természet védőszentjének napja is erre az időszakra esik.”

Kodácsyné Simon Eszter pár szóban azt is ismertette, hogy az idei hét főtémájaként az ötezer ember megvendégelésének történetét választották a Bibliából, amikor Jézus azt mondja a tanítványoknak, hogy szedjétek össze a felesleges darabokat, azért, hogy semmi ne vesszen kárba. Ez az újrahasznosítás üzenete is.

 A sarjadó vetés növekszik

 „Dicsértessék a Jézus Krisztus, Erős Vár a mi Istenünk, Áldás Békesség. Azért e három köszönés, hogy jelképezze a keresztény és keresztyén egyházak közösen imádkoznak, cselekednek a teremetett világ védelmében – hangzott el Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök köszöntőjében, majd örömének adott hangot. – Az elmúlt évek munkája nem volt hiábavaló, a sarjadó vetés növekszik. Most már a metodisták is csatlakoztak az ünnephez, ők is velünk együtt szolgálnak az alkalmon.”

A teremtett világ jó

Pál Galatákhoz írt levélből hallhattunk részletet Tarr Zoltán zsinati tanácsostól, „Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és a mi Urunk Jézus Krisztustól” (Gal.1,3-5). Tarr Zoltán magyarázatában arra a gondolatra helyezte a hangsúlyt, hogy jónak indult a teremtett világ, de folyamatos romlásnak van kitéve. Ha a teremtett világ mindenki számára azt jelenti majd, amit számunkra jelent, hogy az Atya megszabadított minket, akkor jóra fordul megint a világ, és az Atya újra megszabadít.

Istennek hatalma van a teremtett világ fölött. Segíteni fog minket, és mindazokat, akik tenni és segíteni fognak azért a Világért, amiben részesültünk itt a Földön, zárta beszédét a zsinati tanácsos.

 Feladatunk a bárkaépítés

 Az Igét Kaleb A. László metodista lelkész olvasta fel János evangéliumából. „Jézus ezután elment a Galileai-tengernek, a Tiberis tavának túlsó partjára.” (Jn 6,1-13)

Székely János katolikus püspök prédikációjában a világot egy szimfóniához hasonlította, amelyben a hamis hang gyakran maga az ember, aki nem találja helyét Isten harmóniájában. A zsidó teológia a teremtést összeköti a tíz paranccsal, mivel a teremtéstörténetben tízszer fordul elő: „És Isten így szólt.” Azt vallják, hogy Isten tíz igével alkotta meg a világot, vagyis kinyilatkoztatja, hogy a kinyilatkoztatott ige, a teremtő ige egy és ugyanaz, világított rá Székely János.

Isten törvénye objektív, beleteremtette azt a világba. Ahogy megvan annak a törvénye, hogyan repüljenek a madarak, – benne van az ösztönükben –, éppúgy van törvénye annak is, hogyan éljen az ember, hívta fel rá a figyelmet a püspök.

Az Úr útjai egyenesnek, idézte Ézsaiás próféta könyvét Székely János, majd hozzátette, hogy aki görbe úton jár, az elbotlik, falnak ütközik. Sokan nem akarnak tudomást venni a világ törvényéről, nem Istent követik. Azt tartják, hogy a világ csak arra való, hogy használják. Talán az ökokatasztrófa elhozza a kijózanodást, mindenki rájön, hogy a világot Isten alkotta, és objektív törvényei vannak.

Noé bárkája is ősi üzenetet hordoz, azt, hogy van menedéke az embernek az özönvízből, a szennyből, a káoszból. A menedék a templom, amit a történetben a bárka jelképez, ahol testvérként él egymással minden ember és szelíden bánik a világgal, értelmezte a püspök a bibliai részt. A mai keresztényeknek is a bárkaépítés a feladatuk, ebben mentjük át a hitünket, a tudásunkat, az objektív igazságot. A család, az egyházi iskola, a közösségünk, az a hely, ahol továbbadjuk az értékeinket a jövőnek.

Szőlő és kenyér

Az istentiszteleten sor került egy szimbolikus eseményre is, melyet Gáncs Péter evangélikus püspök vezetett fel fohászával: „Ünnepi asztal terítője jöjj asztalunkhoz, készíts nekünk most ételt. Földből sarjadt gabonával, szőlőszemmel a tőkéről, öreggel és fiatallal a hatalmas, vad teremtésben jöjj, költsd el ételed velünk.”

A kenyér és szőlő Isten ajándékai, részesüljünk a terményben hálaadással és örömmel, kérte Karsay Eszter lelkésznő.

A szimbolikus eseményt követő hálaadásban Tarr Zoltán megköszönte Istennek a teremtettség szépségét, a titkot, amely minden képzeletet felülmúl. „Taníts minket bevallani, hogy erőszakot követünk el az élet ajándékával szemben, adj erőt, amikor láthatóvá akarjuk tenni, hogy a föld és minden, ami rajta van, hozzád tartozik. Vezess minket, amikor megemlékezünk szövetségedről, és e szerint akarjunk élni”

Végül evangélikus, és római katolikus áldással bocsátották útjára a Teremtés Ünnepén résztvevőket.

Szöveg: Kováts Annamária. Fotó:www.lutheran.hu

A Teremtés Hetéről további információkat itt találhat: www.teremtesunnepe.hu