Az új törvény kísérletet tesz a vallási tevékenység mibenlétének a meghatározására. Megállapítja, hogy ez „olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, mely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő, sajátos magatartás-követelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja”.

A Parlament joga a bejegyzés

A jogszabály az egyház, vallásfelekezet, illetve vallási közösség definícióját is megállapítja. Hangsúlyozza, hogy az egyház azonos hitelveket valló, természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet, mely elsődlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából működik, és ez a működés nem lehet ellentétes sem az alkotmánnyal, sem más jogszabályokkal, és nem sértheti más közösségek jogait, valamint az emberi méltóságot.

A törvény leszögezi, hogy önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek a politikai és érdekérvényesítő, a pszichikai vagy parapszichikai, a gyógyászati, a gazdasági-vállalkozási, a nevelési, az oktatási, a felsőoktatási, az egészségügyi, a karitatív, a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, a kulturális, a sport-, az állat-, környezet- és természetvédelmi és a „hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési” tevékenység.

A törvény az egyházak elismerését az Országgyűlés hatáskörébe utalja, a nyilvántartásba vételhez a képviselők kétharmadának jóváhagyására lesz szükség. A jogszabály szerint egyházként történő bejegyzését olyan egyesület kérheti, amely elsődlegesen vallási tevékenységet végez, tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik, legalább húsz éve szervezett formában működik Magyarországon, és legalább ezer tagja, valamint elfogadott alapszabálya, létesítő okirata van, ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta, valamint nyilatkozott arról, hogy a jogszabályokkal ellentétes tevékenységet nem végez. Bár az utolsó pillanatig úgy volt, hogy a nyilvántartásba vétel egyik kritériuma lesz majd, hogy a szervezetnek legalább ezer tagot kell számlálnia, a végszavazás előtt beadott módosító indítvány szerint ezt a feltételt végül törölték a javaslatból.

A jogszabály melléklete tizennégy olyan egyházat sorol fel – ide tartozik a katolikus, a református, az evangélikus mellett három zsidó, öt ortodox, valamint az unitárius, a baptista vallásfelekezet és a Hit Gyülekezete –, melyeknek nem kell újra kérniük a nyilvántartásba vételüket. A többi közösség nyilvántartásba vételéről az Országgyűlés fog dönteni, ha azok kérik a bejegyzési folyamat elindítását.

Közös célok

A törvény megerősíti az állam és az egyház különválasztását, ugyanakkor hozzáteszi, hogy „az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházzal”. Ennek szellemében a törvény lehetővé teszi, hogy az állami szervek a kiemelkedő jelentőségű és társadalmi támogatottságú, történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális és sportintézményeket fenntartó egyházakkal működésük biztosítása érdekében megállapodásokat kössön.

A törvény biztosítja továbbá azt is, hogy az egyházak az állam által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben – a tanulók és szülők igényei szerint – hitoktatást, a felsőoktatási intézményekben hitéleti tevékenységet folytathatnak. Az egyházak a kormánnyal kötött megállapodás alapján tábori, börtön- és kórházlelkészi szolgálatot, vagy más speciális szolgálatot is végezhetnek.

Az elfogadott és ismertetett változatát a végszavazás előtti órákban nyerte el a sarkalatos törvényként elfogadott jogszabály és nemcsak a bejegyzéshez szükséges ezerfős korlát tűnt el, hanem más változások is történtek. Mint ismert, a korábbi változat az 1895-os törvény alapján tizenhárom elismert, bevett felekezet mellett felsorolta a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, amelyekkel a kormány megállapodást köt, valamint azt a 23 egyházat, amelyek országos lefedettségűek, illetve világvallásokhoz kötődnek és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. A hétfőig ismert koncepció szerint az egyházak bejegyzését egységesen a Fővárosi Bíróság végezte volna. Ezeket az alapelveket ismertetette márciusban Szászfalvi László egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár is, aki éppen a zsinati székházban tartott konferencián beszélt először a törvény koncepciójáról.

K. S.