"Jelenleg nem létezik partneri viszony az állam és az egyházak között, ezen gyorsan változtatni kell” – jelentette ki Balog Zoltán, a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke. A Budapesti Németajkú Református Egyházközség lelkésze – aki jelenleg szünetelteti lelkészi tevékenységét – a Fidesz-KDNP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listájáról került ismét az Országgyűlésbe. Balog Zoltán úgy véli, az állam és egyházak viszonyát szabályozó törvények adottak, azokat kellene komolyan venni és betartani. Azonban változásokra is szükség van, példaként említette, hogy a természetbeni és a pénzbeli adományok után is áfát kell fizetni, ami jelentősen visszaveti az adakozást. Az államnak az lenne a feladata, hogy segítse az egyházi közösségeket, hogy minél jobban hozzá tudjanak járulni az ország boldogulásához, hogy a társadalom számára is fontos területeken még offenzívabbak lehessenek.

„Először vagyok református, keresztyén közéleti ember és csak utána tartom magam a Fidesz politikusának” – mondta Balog Zoltán arról, hogyan viszonyul vallásossága, lelkészi hivatása másik pályájához. Amikor 2006-ban úgy határozott, képviselőjelölt lesz, és emiatt fel kell függesztenie lelkészi hivatása gyakorlását, nagyon fájdalmas döntést kellett meghoznia. Úgy érezte, a keresztyénségért, a református egyházért is többet tud így tenni. Emellett gyerekkora óta, apjától látta a közéleti szerepvállalás példáját, fontosságát, így amikor elérkezett a rendszerváltozás, egyfajta elégtételnek érzete, hogy az addig másodrendűnek kezelt, megtűrt értékrendet képviselő vallásos emberek és  értékrend szóhoz juthatnak.

Fideszes képviselőként úgy véli, nincs szükség a református hátterű politikusok lobbi jellegű tömörülésére, hiszen az ismét kormányzásra készülő párt – amelynek ő nem tagja – fontosnak tartja az egyházak megbecsülését, politikájában a legmagasabb szinten hangsúlyos szerepet szán nekik.

Életút

1958-ban, Ózdon született, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában érettségizett, majd a Budapesti Református Teológiai Akadémián szerzett diplomát 1983-ban. '83 és '87 között Maglódon és öt szórványgyülekezetben volt lelkész, majd posztgraduális egyetemi ösztöndíjjal az NSZK-ban, Tübingenben tanult. 1993-tól 1996-ig a Bonni Egyetem Ökumenikus Intézetének tudományos munkatársaként dolgozott, '96-ban lett a Budapesti Németajkú Református Egyházközség lelkésze. Politikai szerepvállalása 1991-ben kezdődött, '91 és '94 között a Fidesz-frakció tanácsadója volt, 1998 és 2002 között a miniszterelnök főtanácsadója, 2002–2003-ban a Köztársasági Elnök Hivatalában a Társadalompolitikai Főosztály vezetője. 2006-ban a Fidesz-KDNP országos listájáról jutott a parlamentbe, ahol az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke lett. Nős, öt gyermek édesapja.

Csepregi Botond