Bálint Benczédi Ferenc, a megalakulása évfordulóját is ünneplő Magyar Unitárius Egyház püspöke a január 13-i tordai ünnepségen elmondta: Jézus nem azt figyelte, hogy hozzá hogyan viszonyulnak a tanítványai, hanem azt, hogy egymást mennyire szeretik. Úgy vélte: az egymás iránti szeretet az évforduló mai parancsa is.

Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke szerint a hit gyümölcse volt a tordai vallásszabadsági határozat, amely a vallásháborúk korában a béke szigetévé tette Erdélyt. Hozzátette: jó lenne az Isten és ember iránti bizalom légkörében tovább lépni, és a tolerancia Erdélye után a szeretet Erdélyét megvalósítani.

Jakubinyi Görgy gyulafehérvári római katolikus érsek elismerte, egyháza nem fordult mindig olyan nyitottsággal a vallásszabadsághoz, mint ma. Azt is megemlítette azonban, hogy a tordai országgyűlés is csak a korabeli korlátok között mondta ki a vallásszabadságot. Csak a három (magyar, szász és székely) nációra, és a négy (római katolikus, lutheránus, református, unitárius) bevett vallásra vonatkozott, és nem tette lehetővé például, hogy római katolikus püspökség lehessen Erdélyben.

Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök úgy vélte, az ünneplésnek a megújulás közös igényéről kell szólnia. „Fogjunk hozzá a szabadság terének a felépítéséhez" – szólította fel hallgatóságát. Megjegyezte: szabadság ott van, ahol tisztelik egymást az emberek és szent az adott szó. Autentikus szabadság ott jön létre, ahol jelen van az Isten.

Daniel Crisan, a román ortodox egyház esperese is azt említette meg, hogy a tordai vallásszabadsági törvény nem adott jogokat a görögkeleti vallású románoknak, de a multikulturalizmus, a tolerancia alapjait teremtette meg. Hozzátette ezek révén vált a lelkiismereti és vallásszabadság földjévé Erdély. Úgy vélte: ezekről az értékekről ma sem szabad lemondani.

Az évfordulót közleményben üdvözölte Klaus Iohannis román államelnök, aki szerint ez az évforduló azt üzeni azoknak, akik a hitben az ember szellemi kiteljesedését látják, hogy a vallásszabadság az emberiség alappillére. „A román nemzet jövőjének ezeken az európai humanista értékeken kell alapulnia" – olvasható a közleményben. Az ünnepségen felszólalt Victor Opaschi, a román kormány vallásügyi államtitkára és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke (RMDSZ) és Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke is.

Kövér László szerint Közép-Európa 450 éve példát mutatott a világnak, és ma is ezt teheti. Az Országgyűlés elnöke szerint ma az a felismerés biztosíthat térségi stabilitást és szolidaritást, és teremtheti meg az emberek tartós biztonságérzetét, hogy nemcsak „a hit Isten ajándéka" – amint azt az erdélyi országgyűlés Tordán kinyilvánította – hanem az ember teljes önazonossága is az. Ennek a megélését ugyanúgy nem szabad korlátozni, eltéríteni vagy ellehetetleníteni, mint a vallás szabad gyakorlását.

A vallásszabadság napja és emlékműve

A tordai római katolikus templomban tartott hálaadó ünnepség keretében Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója olvasta fel és nyújtotta át Kövér László házelnöknek, Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, romániai parlamenti képviselőnek, és Sógor Csaba európai parlamenti képviselőnek az erdélyi történelmi magyar egyházak kezdeményezését. Ebben azt kérik, hogy a három parlament foglalja határozatba a tordai ediktum méltatását, a román és a magyar parlament pedig nyilvánítsa január 13-át nyilvánítsa a vallásszabadság emléknapjává.

Kövér László bejelentette, hogy eleget tesz az erdélyi felkérésnek, és kezdeményezi a magyar Országgyűlésben az erdélyi országgyűlés vallásbékét kimondó tordai határozata emlékének megörökítését. Az ünnepség után felavatták Tordán a vallásszabadság emlékművét, Liviu Mocan szobrászművész alkotását.

Hamarosan  helyszíni riporttal jelentkezünk a tordai ünnepségről. Az évforduló előestéjének történéseiről korábbi cikkünkben olvashatnak.

Forrás: MTI, fotó: Biró István