„Jézus Krisztus Isten jókedve, általa vagyunk Urunk gyermekei és egy közösség” – fogalmazott Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök a Magyar Református Egyház ünnepi zsinatát megnyitó áhítatán. A magyarországi egyházi vezető a 90. zsoltár 17. verse – „Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata!” –, valamint Zakariás próféta könyve 11. fejezetének válogatott versei alapján hirdette az igét. Mint mondta: „Valamennyien tudjuk, milyen Isten jókedvével élni, de azt is, milyen anélkül. Éppen ezért fohászkodunk nap mint nap, hogy hajoljon le hozzánk, terjessze ki ránk kegyelmét, legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jókedve mirajtunk.” Gondolatai zárásaként emlékeztetett Isten döntésének erejére: „Elhatározta, hogy Ő a maga gyermekeivé fogad bennünket jókedve, vagyis Krisztus szerint. Éppen ezért fontos kijelentenünk: Krisztus a jövő, együtt követjük őt.”

Bogárdi Szabó István azt is hangsúlyozta, hogy a magyar Himnusz éneklése szintén fohász, mellyel Istenünk jókedvéért, jókedvű áldásáért imádkozunk. Emiatt is sajnálatos, hogy egyes kárpát-medencei területeken nem olyan egyértelmű lehetőség nemzeti imádságunk éneklése, mint akár néhány hónapja.

Az ülést a házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület elnöksége vezette. Fekete Károly püspök köszöntötte a részegyházak zsinati küldötteit, az ülésre meghívott vendégeket és mindenkit, aki azért érkezett Debrecenbe, „hogy hálát adjon az elmúlt tíz év Istentől nyert áldásaiért”. Adorján Gusztáv főgondnok pedig azt kívánta, hogy egységünk láttán egyre többekben fogalmazódjon meg az egységnap igei mottójában is megelevenedő igény: „Hadd tartsunk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!” (Zak 8,23)

Újra itthon

A május 17-i ünnepi zsinaton csatlakozott a Magyar Református Egyházhoz az Amerikai Egyesült Államokban működő Krisztus Egyesült Egyházához tartozó, magyar gyülekezeteket tömörítő Kálvin Egyházkerület. 1921-ben döntött úgy több magyar református gyülekezet, hogy önálló egyháztestként, az amerikai református és presbiteriánus egyházakkal karöltve végzik szolgálatukat. „Ma azonban a Kálvin Egyházkerület hazatalált, ennek pecséte Isten és emberek előtt csatlakozásunk aláírása” – fogalmazott az erről szóló egyhangú döntés után püspökük, Krasznai Csaba. „Egyek lettünk veletek keresztyén református testvéreink, akik a Kárpát-medencében vagy a világ bármely táján éltek és tagjai vagytok a Magyar Református Egyháznak. Köszönöm zsinatunk nevében azt az áldást és szeretetet, hogy visszafogadtátok gyermeketeket” – fogalmazott.

A tengerentúli egyháztest befogadásának előfeltétele volt, hogy az amerikai gyülekezetek kinyilvánítsák csatlakozási szándékukat, majd valamelyik Kárpát-medencei részegyház – jelen esetben a Dunamelléki Református Egyházkerület – átadjon néhány képviselői helyet a különleges alkalmakkor összehívott közös zsinatban. Ennek megfelelően az ülésen módosították a Magyar Református Egyház alkotmányát, amit a Generális Konvent tavalyi lillafüredi ülésén hozott határozat értelmében a részegyházak jogharmonizációját előmozdító bekezdéssel is kiegészítettek.

Hazatérő gyermekeink

„Ma a Kálvin Egyházkerület hazatalált, ennek pecsétje Isten és emberek előtt csatlakozásunk aláírása" – mondta Krasznai Csaba, az Amerikai Egyesült Államokban található Kálvin Egyházkerület püspöke. A tengerentúli református közösség a május 17-i ünnepi zsinaton csatlakozott a Magyar Református Egyházhoz.

Hegyen épült város az Alföldön

„Utat és irányt jelölt ki a református egyház a nemzet számára tíz évvel ezelőtt” – köszöntötte az ünnepi tanácskozás résztvevőit Gulyás Gergely, aki szerint a reformátusok egységtörekvései segítik a különböző országokba szakadt magyarságot abban, hogy újra részesei legyenek egymás életének. A tíz éves Magyar Református Egyházat levélben Áder János is köszöntötte: Magyarország köztársasági elnöke szerint az erdélyi, a kárpátaljai, a délvidéki, a magyarországi és a hozzájuk csatlakozó egyháztestek között kimondatott együvé tartozás által tovább erősödött nemzetünk egysége. Papp László, Debrecen polgármestere szintén a Kárpát-medence és a világ reformátusságának nemzetformáló erejéről beszélt az ünnepségen: „A Magyar Református Egyház szolgálata erőt ad a világ reformátusainak hinni Istenben és hazában, ha ez így marad, a magyarság győztese lesz a 21. századnak.”

„Az egymásra utaltság és szolidaritás jegyében jött létre a magyar református egység” – osztotta meg evangélikus testvéreink perspektíváját Fabiny Tamás elnök-püspök, aki köszöntőjében a protestánsok egységét is szorgalmazta. „A Magyar Református Egyház felismerte és helyreállította azt az organikus egységet, amelynek Krisztus a feje, amiben mindenkire szükség van és ha a szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi” – tette hozzá. A katolikusok Rómában hasonlóan otthonosan érezhetik magukat, mint ahogy a reformátusok Debrecenben – fogalmazta meg Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök. A katolikus egyházfő köszönetet mondott, hogy a „kálvinista Rómában” nemcsak a reformátusok érezhetik otthon magukat. „Az által, hogy itt ünnepli egységét a Magyar Református Egyház, az alföldi település hegyen épült város tud lenni, az egység, a szeretet, az összetartozás jele” – tette hozzá.

Najla Kassab, a Református Világközösség elnöke több mint 100 millió református köszöntését adta át: „Az Önök zsinata a feltámadás erejének jele a világban. A megosztottság történelmi tapasztalatai után a magyar reformátusoknak volt bátorsága kimondani, hogy a határok nem választják el őket és úgy kapcsolódni egymáshoz, mint Krisztus testének tagjai.” Olav Fykse Tveit, az Egyházak Világtanácsa (EVT) főtitkárának köszöntő üzenetét Vasile-Octavian Mihoc, az EVT ökumenikus kapcsolatokért és a Hit és Egyház Bizottságért felelős programigazgatója tolmácsolta: „Rövid története során a Magyar Református Egyház Zsinata már bizonyította, hogy követi Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus egységre felszólító parancsát. Mai világunkban, amelyben az egyházakat számos megosztottság fenyegeti, az egység keresése rendkívül fontos érték, olyan keresztyén erény, amelyet meg kell becsülnünk.”

Múlt, jelen, jövő

Az ülésen megemlékeztek a tíz évvel ezelőtti újraegyesülés előzményeiről is: magyar református egyházról az 1567-es debreceni zsinat óta beszélhetünk, amelyiken elfogadták a Második Helvét Hitvallást, ugyanakkor az országos szintű egységes egyházszervezet létrejötte történelmi okok miatt 1881-ig váratott magára. A százharmincnyolc évvel ezelőtti, szintén debreceni tanácskozás jelentőségéről és későbbi hatásairól Baráth Béla Levente, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese tartott előadást: ekkor fektették le az egyház alkotmányának elveit és kezdték összehangolni a különböző egyházkerületek működését.

A folyamatot a trianoni döntés törte meg, és csak a rendszerváltás után kezdődhetett el a fokozatos közeledés, amelyben komoly szerepe volt a Magyar Református Világszövetség első elnökének, Bütösi Jánosnak. „Nem egyszerűen sorscsapást, hanem küldetéses feladatot látott abban, hogy a magyar reformátusság szétszóratott a világban” – mondta róla egyik tanítványa, Gaál Sándor nyírségi esperes. Ha az egyházak nem veszik komolyan missziói felelősségüket, Isten talál utakat arra, hogy engedelmeskedésre kényszerítse őket – vallotta az 1991-es református világtalálkozó szervezője, és az őt méltató Gaál Sándor szerint épp a Krisztusnak engedelmeskedés tehet minket egységessé.

Krisztusra mutató élet

Bütösi János előbb az amerikai Kálvin Egyházkerület püspökeként, majd debreceni teológiai tanárként dolgozott fáradhatatlanul az egységért – életútját kapcsolódó cikkünkben mutatjuk be részletesen.

A ’90-es évek különböző egységtörekvései a Magyar Református Egyház 2009. május 22-i létrejöttéhez vezettek, melynek az elmúlt tíz évben számos gyümölcsét élvezhettük – ezek közül a pénteki ülésen beszámoltak a formálódó egységes istentiszteleti liturgiáról, a Kárpát-medencei összefogással készülő magyarországi énekeskönyvről, a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap és a Kárpátaljai Református Nyugdíjas Lelkészsegélyezési Alap működéséről.

Végül Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök arról beszélt, hogyan éli meg egy kis egyháztest a közösséget. „Leginkább az elmúlt tíz év megtartó és építő hatásáért vagyunk hálásak. Azért, hogy a nehéz helyzetekben, megtapasztaltuk a közös teherhordozás áldását” – fogalmazott. Mint mondta, a testvérgyülekezeti kapcsolatok, az intézmények segítségnyújtása, a gyűjtések számukra a megmaradást és a növekedést jelentik. Köszönetet mondott azoknak is, akik egy évtizede még tagjai voltak annak a közösségnek, amelyik „szorgos munkájával, találékonyságával és hűségével” hozzájárult az egység létrejöttéhez.

Hálás szívvel

„Hálát adunk Istennek, hogy az elmúlt évtizedben megtartott bennünket. Szabadságot kaptunk az evangélium hirdetésére és az egyház építésére" – olvasható a zsinati ülés végén elfogadott ünnepi nyilatkozatban.

Feke György, Szűcs Péter, Farkas Zsuzsanna

Fotó: Szarvas László