"Krisztus számára a hatalom az ember szolgálata. Jézus soha nem fogadta el a kétségbevonhatatlannak kikiáltott igazságokat. Számára nem léteztek azok az evidenciák, amelyek Isten és ember áthidalhatatlan távolságáról szólnak" – mondta köszöntőjében Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke vasárnap este, a Fasori Református Templomban, az Ökumenikus Imahét nyitó istentiszteletén. Az alábbiakban a megnyitó szövegét közöljük teljes hosszában.

 Isten hozott mindenkit az imádság házába, az imádság órájára. Az imádság különleges műfaj, nagyon egyedi emberi sajátosság és lehetőség. Az ember imádkozhat saját magáért, és ez nem önzés, hanem annak megvallása, hogy önmagától nem képes mindenre. Imádkozhat a barátaiért és az ellenségeiért, egyházáért, nemzetéért, politikusokért (és nem csak miattuk), Európáért, a világ minden népéért és a teremtett világért. Mindegyik imádságban benne van az a motívum, hogy mindenkinek szüksége van arra a dimenzióra, ami csak az imádságban nyílik ki.

Ezt tesszük most is, az ökumenikus imahét ünnepi megnyitása alkalmából. Összegyűlnek azok, akik úgy tekintenek magukra, mint Krisztus követeire ebben a világban.

Miért kell a követség? Krisztus erőtlen lenne? Hát nem hatalmasság Ő, Isten jobbján?

De igen, csak más a természete, mint a világi hatalomnak. Krisztus az egyetlen hatalom számunkra, az Ő egyetlen parancsának engedelmeskedünk, amikor arra kérjük a magyarságot, az emberiséget, békéljetek meg Istennel! Isten Krisztusban gyakorolja a hatalmat.

Krisztus számára a hatalom az ember szolgálata. Jézus soha nem fogadta el a kétségbevonhatatlannak kikiáltott igazságokat. Számára nem léteztek azok az evidenciák, amelyek Isten és ember áthidalhatatlan távolságáról szólnak. Számára egyetlen evidencia létezett, a kegyelem. Az egyetlen evidencia tehát Isten, ami magától értetődő az Ő számára, de az az embernek felfoghatatlan, és amit mi evidenciának gondolunk, az sokszor nem áll meg az Ő mércéje alapján.

Nincsenek evidenciák, értékek vannak, amik úgy tudják megtartani értéküket, ha mindig kiállunk értük, ha meg tudjuk vallani, mit hiszünk ezekről. Nem magától értetődőek, elpusztíthatatlanok az értékek, védeni, hirdetni, élni kell őket, különben eltűnnek a világból, mint a kipusztuló fajok.

Nem evidencia, hogy az EU-hoz tartozunk, a magyar soros elnökség nem tehet önhitté minket, sokat kell tanulnunk és bizonyítanunk. Ha viszont mi magyarok meg tudunk békélni Istennel, magunkkal és egymással, akkor bátran és büszkén állhatunk Európa elé európaiként.

Nem evidencia, hogy mi magyarok demokráciában élünk, fiatal, törékeny jogállam a miénk, a demokratikus értékek, intézmények védelme mindennapos kihívás. A demokratikus hatalom akkor lesz erősebb, akkor nézhet szélesebb horizontok elé, ha az ember céljait helyezi a maga céljai fölé. A cél, a feladat nem lehet más, mint az emberséges mérték megtalálása, megtartása és megtartatása.

Nem evidencia az egyházak helyzete és szerepe. A keresztyénségnek dialógusban kell állnia az állammal, a társadalom más szellemi irányzataival, az egyházak családján belül pedig őszinte, ökumenikus párbeszédre van szükség.

Nem evidencia a társadalmi szolidaritás, az erkölcs, a társadalom működtethetőségének elve. Csak az a közösség mondhatja el magáról a fentieket, amelynek tagjai képesek felmutatni az egymásért cselekvés önkéntes és önzetlen alapon működő formáját. Csak az a közösség képes önkéntesen szolgálni, amelyik szabad, amelyik pedig valóban szabad, felismeri a szabadságban rejlő felelősséget.

Krisztus követei nem úgy imádkoznak, hogy azt akarják elhitetni magukról, hogy ők az igazság letéteményesei, akik kezükben tartják az igazságot, hanem mint akik odaadják magukat a Krisztusban rejlő igazság oltalmazó kezébe, s oda ajánlják mindazokat, akikért imádságot mondanak.

Még egyszer: Isten hozta mindannyiukat az imádság házában, az imádság órájában!

fotó: Tóth Mariann